Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-21 / 91. szám

1935 április 21 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Húsvétra Húsvétra locsoláshoz kölni- és rózsavíz, parfüm csakis a NEUMANN ILLATSZERTÁRBŐL A szabadságharc tábornokai Irta: Tonelli Séndor Az én gyermekkoromban még elevenen éltek a negyvennyolcas emlékek. Nagykőrösön, ahova gimnazista-korom emlékei visszanyúlnak, még legalább tizenöt-húsz ember élt, aki résztveit a szabadságharcban. Március 15 iki ünnepélyek alkalmával ezeket az első sorba ültették ; ők képviselték az élő kapcsolatot azokkal az időkkel, amelyek a mi számunkra már história formájában jelentkeztek. Ekkoriban, a kilencvenes évekber még egész 6or élt a szabadsághatc tábornokai közül is. Görgeyt, mint egészen kis fiu magam is láttam a rr.illénium alkalmával Budapesten. Becsületemre mondva, nagy tisztelettel csodáltam és eszemágéban sem volt, hogy árulónak tartsam, mint ahogy a negyvennyolcas alföldi városok közhangulata megkövetelte volna. Jogász-esztendőimben a honvédmenház öreg lakói, kávébarna egyenruhájukkal még megszokott látvány voltak Budapest utcáin. Az utolsó negyvennyo'cas, akit személyesen ismertem, László Miklós volt, a Teleki grófok gazdatisztje, anyai ágon feleségemnek nagybátyja. A szabadságharcban Miklós-huszár volt. Öi vagy hat esztendeje halt meg Görgényszentimre'n százegy esztendős korában. A románok adtak katonai kíséretet temetéséhez. Ma mór mindezek a negyvennyolcas alakok végérvényesen eltűntek a magyar életből. Dá a negyvennyolcas, hatvanhatos és okkupációs visszaemlékezéseket is elsöpörte a világháborúnak vérzivatara. „Lecsökkentek az öreg csontok", — ahogy egy alsótanyai szakértő jellemezte előttem a helyzet változását. A napokban mégis visszamentem 1848. történetéhez és egészen különleges szempontok szerint futottam végig a nevek egy részén, amelyek szerepet játszottak az önvédelmi és függetlenségi ha:c katonai történetéban. Az ötletet ehhez tulajdonképen Hegedűs Lóránt Kossuth könyve adta, amely egy helyütt a fiatal fővezérről tesz említést. Elővettem a lexikont és végigbogarésztam a neveket, hogy milyen idősek voltak a magyar tábornokok és a velük szemben állott császári generálisok. Némelyiknél még azt is kijegyeztem, hogy milyen előzetes pályafutás után emelkedtek a tábornoki állás magaslatára. Köztudomásu, hogy a szabadságharcban magyar részről egyes irreguláris alakulásoktól eltekintve, mintegy 170.000 ember állott fegyverben. Az akkori népességhez és a politikai viszonyokhoz képest ez igen nagy erőkifejtésnek volt tekinthető, hisz az országnak tetemes része 1848. szeptembertől kezdve, mikor a tulajdonképeni fegyveres mérkőíés kezdődött, nem állott a függetlenségi kormány impériuma alett. Köztudomásu az is, hogy ennek az 170.000 főből álló fegyveres erőnek a gerincét a régi osztrák hadseregnek Magyarországról kiegészített és véletlenül a szabadságharc kitörése alkalmával Magyarországon is állomásozott csapatai szolgáltatták. Majdnem kivétel nélkül magyar származású, de volt osztrák tisztek voltak a hadsereg megszervezői és egyúttal a hadmüveletek irányitói is. Azt azonban tudtommal alig méltatta valaki figyelmére, hogy a magyar részről majdnem kivétel nélkül ciupa egészen fiatal tisztek szerepeltek és hogy a legfontosabb pozíciókat is olyan fiatalemberek töltötték be, akik manapság legfeljebb ha az őrnagyi rangig tudnak eljutni. Mikor a tulajdonképeni függetlenségi harc megkezdődött, Magyarországon Í3 állomásozott egy egész sor tábornok, Móga, akit a Jelacsics elleni harc vezéréül szemeltek ki, Hrabovszky, aki P^erváradnak volt a parancsnoka, Eder ,' tábornok Eszéken és Berchtold, aki ' egy ideig a szerbek elleni had müveleteket vezette. E«ek azonA négy régi őrriagy közül Lahner György 1795 ben született Turócon. Az őrnagyi rangfokozatot már 1844-ben érte el. 1848. októberétől ezredesi, majd 1849. januárjától tábornoki rangban ő volt a honvédség felszerelési felügyelője. Az 1796-ban született Schweidel József a szabadságharc kitörésekor őrnagy volt a négyes huszár ezredben. Budavár visszafoglalása után ő volt a főváros városparancsnoka. Vécseyt, mint a 2. huszárezred őrnagyát, LeiningenWesterburg Karoly grófot padig, mint a 19. gyalogezred őrnagyát érte a szabadságharc kitörése. Az első negyvenkét éves, a másik pedig harmincegy éves volt, mikor az aradi vesztőhelyen befejezte életét. Az igazi forradalmi karriereket azonban a fiatal századosok és főhadnagyok c ínálták. Dessewffy 46, Damjanich, Pöltenberg és Nagy Sándor 44, Kuczich 40. Kmety 38, Guuon 37, Klapka 29, Czetz pedig 27 éves korában lett tábornok. Gáspár András 45 esztendős korában érte el a tábornoki rangfokozatot, de ő mint közhuszár kezdte pályafutását. a katonaságSZAVATOLT SZÍNTARTÓ p m mm síéiéIIIS® ban, mihelyt igazán kenyértörésre került a dolo?, visszavonullak, a többiek pedig egyszerűen megmaradtak a császári zászlók alatt. Példájukat kövelte a törzstisztek legnagyobb rísze is. Októberre már csak nyolc olyan t sztje maradt a magyar hadseregnek, aki már a régi érában is eljutott az firanygallérig. A régi ezredesek közül keltő tartott ki végig a magyer ügy mellett, Mészáros Lázár és Kiss Ernő. Mészáros ötvennégy éves volt, mikor a szabadságharc kitört és a? 5. huszárezred párat canoka. Ő volt az első független magyar kormány hadügyminisztere és nevéhez fűződik a honvédhadsereg megszervezésének érdeme. Kiss Ernő Temesvárod születelt 1800ban és a szabsdságherc kitörése mint a Hannover-huszárok ezredesét érte. Negyvenkilenc esztendős volt, mikor mint altábornagy aa aradi vesztőhelyen fejezte be pályafutásét. A regi alezredesek közül szintén keltő emelkedett magas rangra a szabadságharc vezérei sorában, Aulich és Vetter. Aulich a szabadságharc kevés számú idős tisztjei közé tartozott. 1792-ben született Pozsonyban és a szabadságharc kitörésekor alezredes és zászlóaljparancsnok volt a Sándorgyalogezredben. 1849. március 7-én lett tábornok. Nevéhez a tavaszi hadjárat legsikeresebb taktikai mozzanatai fűződnek. Vetter nála sokkal fiatalabb volt. 1803 ban született, 1848. elején lett alezredes, 1848. novemberében tábornok és 1849. elején altábornagy. Résztvett az emigrációban. A kiegyezés után hazatért és Budapesten halt meg 1882-ben. nál tanult meg irni-olvasni és valószinüleg a forradalom nélkül kapilányi rangfokozatnál sohasem vilte volna tovább. Harminchét •'rtztendős koréban lett tábornok Perczel Móric is, aki viszont sohasem volt katona s csak mint egy szabadcsapat vezére a Jelacsics elleni harcokban érdemelte ki ezt a magas katonai rangot. A legnagvobb katonai zseni, akit a szabadságharc kiWmelt, kétségtelenül Görgey volt. ö 1818. januárjában született, tehát harmincadik életévét alig haladta meg. mikor a szabadságharc legfényesebb fegyvertényeit végrehajtotta. Mellette, mint vezérkari főnök n huszonhét esztendős Bayer ezredei működőit. Harmincegy éves fővezér és huszonhét esztendős vezérkari főnök mindenesetre elég gvors pálya futfs egy forradalmi hadseregben is. Meg kell még emlékezni a szabadságharc tábornokainak sorában két idegenről, Bernről és Demb'nszkyről is. Bem 1794-ban. Dembinszky pedig 1791-ben született. Az ő szerepük egészen különleges volt a magvar szabadságharcban. Bem Isgendás hőse lett az erdélyi hadjáratnak, akit Petőfi rajongó szeretettel vett körül és többszörösen megénekelt. Dembinszky szerep a sokkal kevésbbé volt szeÚjonnan átalakított kuglipályám husuétuasárnapján megnyílik. 5ziues látogatást kér: Spiftz Samu. rencsés. Kossuth arra szemelte

Lki, hogy fővezére legyen a magyar hadseregnek. Abban a hitben élt, hogy katonai karriérjét és tekintélyét a hadsereg fiatal tisztjei respektálni fogjók. Ennek azonban az ellenkezője következett be. Dembinszky egyáltalán nem igazolta a hozzá fűzött reménységeket s a kápolnai csata után a törzstisztek nyiltan megtagadták neki az engedelmességet. Működése csak rövid ideig tartó szerencsétlen epizód volt a szabadságharc történetében. Érdekes azonban szembeállítani a magyar tábornokokkal az osztrák hadsereg vezéreit. Osztrák részről az összes fontosabb állá' sokat a főparancsnoktól lefelé kivétel nélkül mind igen tiszteletreméltó korban lévő öreg altábornagyok és generálisok töltötték be. Windischgratz herceg 61 éves vo't, mikor átvette a magyarországi hadsereg fölölt a főparancsnokságot, utóda Weldem táborszernagy 67, Haynau padig, aki osztrák részről a magyarországi háborút befejezte, 63.Puchner altábornagy, Bem ellenfele Erdélyben, hetvenedik életévét taposta, Schlick altábornagy, aki kétségtelenül a legtehetségesebb volta Magyarországon harcolt osztrák generálisok között, szintén hatvanötödik életéve körül járt. Wolgemuth, akit Nagysarlónál vertek meg, 61 esztendős volt magyarországi szereplése idején. A legfiatalabb a vezető állásban lévő osztrák generálisok között Jellacsics volt, aki 1801 ben született, de nagyrészt nem katonai, hanem politikai okoknak köszönhette viszonylag gyors karrierjét. Mi fontosságuk lehet a történelem szempontjákól ezeknek a látszólag érdektelen és szürke életrajzi adatoknak? Az, hogy ezeknek az évszámoknak megvilágításában a magyar szabadságharc tulajdonképpen a hirtelen előlépett fiatal kapitányok és főhadnagyok háborúja volt az öreg generálisokkal szemben. A katonai tehetség nincs ugyan életkorhoz kötve. Napoleon egészen fiatalember volt az olaszországi hadjárat idején. Julius Caesar élete delén állott, mikor Galliát meghódította. Moltke azonban mór a biblikus kor határát súrolta, mikor tönkreverte Franciaországot. Nagy általánosságban mégis a szellemi frisseség és testi rugalmasság fölényt jeleni az öregkor szakmai rutinjával szemben. Ha tűzhelye lassan farral, Cserélje kl „Petrofar"-ral. Kérjen díjtalan prospektust a most megjelent 1935 typusu „Hőkatlanos" petróleumgézkészülékről. Gazdaságos, gyors, veszélytelen. Eladási Haller István Békéscsaba, Ferenc Jixsef-tér II.