Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-14 / 86. szám

ip 1935 április 14. vasárnap 82, évfolyam 86. szám Tiz OTI kerületi pénztárának székhelye körül csak nem tudnak lecsillapodni a kedélyek, csak nem hagyják megnyugodni a mai helyzetben és az eddigi minisztériumi döntésben az érdekelteket, a munkaadókat és a munkavállalókat, akiknek kedvezőbb, végy kedvezőtlenebb helyzete döntheti el egyedül a székhely ügyét minden városi és politikai tekintetektől függetlenül, sőt ilyen tekintetek ellenére is. Tegnap ismét bizonytalan hirek szállingóztak Békéscsabán. Véletlenül éppen az OTI önkormányzati választások előtti napokon. A holnapi választások iránt az érdeklődés nem mondható nagynak, a nemzeti blokk és a demokrata blokk szavazói nem tekintik a győzelmet élei-halál kérdésének. Nem tekintik annak azért, mert a jelölteken kivül másnak nem igen fontos az, hogy a társadalombiztosító intézet közgyűlésén és az intézet kerületi választmányaiban kik ü'nek akkor, amikor ennek a közgyűlésnek és ezeknek a választmányoknak még annyi hatáskörük sincsen, hogy megszabják azt, hol üljön össze a kerületi választmány, hol legyen a választmány pénztárának székhelye. A közgyűlésnek és o választmánynak, vegyis az OTI önkormányzatának a nagyobb, a fontos, a szavazókra lényeges kérdésekben nincsen döntő szava. Érthető, ha a holnapi választás nem fordítja ki sarkaiból a világot, de még a mi kis falusi világunk nyugalmát sem zavarja — szerencsére — valami feltűnőbb módon. Mennyire nagyobb jelentősége lenne a holnapi társadalombiztosítási szavazásnak, mennyivel érdekesebb lenne az eredmény is, ha holnap a kerületi pénztárhoz tartozó munkaadókés a kerületi pénztárhoz tartozó munkavállalók, akiknek filléreiből és járulék pengőiből adminisztrálják ezt a mammutüze met, dönthetnének a kerületi pénztár székhelyéről is. Ha joguk lenne erről dönteniök a munkaadóknak és a munkavállalóknak, rögtön elesnének az érvek, melyek a pénztári tagok érdekeivel Kívánják alátámasztani a székhely ujabb és ujabb változtatásának terveit. Kérdezzük meg az érdekelteket, mi a kívánságuk a békéscsabai pénztár székhelyét illetőleg? De amig a pénztári tagoknak nincs módjuk, nincs alkalmuk arra, hogy véleményüket kinyilvánítsák, addig nem kívánhatja sem az adminisztráció, sem a pártok, vagy blokkok, hogy a meglévőnél nagyobb érdeklődés kisérje a választásokat. Ellenvethetnék ugyan, hogy épen a választottak is befolyást gyakorolhatnának a lényeges kérdések elintézésére is és ezért nem közömbös, hogy kik ezek a választottak, A lényeges kérdésekhez való hozzászólás azonban a törvény iródositásét feltételezi, a tér- í feladat és politikum, ami! sz önsadalombizlositási törvények meg- kormányzat még csak siettetni sem változtatása pedig ors/áaRvülési I tud. A kereskedők tiltakoznak a sómonopólium és a cukorelosztási tervek ellen Az ipartörvény módosítását tárgyalta a kereskedelmi és iparkamara (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara pénteken délelőtt teljes ülést tartott. Vértes Miksa elnöki megnyitójában bejelentette, hogy a kamara hivalalbalépése alkalmából üdvözölte ez uj kereskedelmi minisztert, Bornemissza Gézát és felkérte, hogy a jól bevált havonkénti kamarakőzí értekezleteket továbbra is rendszeresítse. U«,yan csak üdvözölte a kamara ez uj pénzügyminisztert: Fabinyi Tihamért is. — Eredményesen jártunk el Szeged, Békéscsaba és Gyula busiparossága érdekében a zsirexport biztosítása végett — folvtatín Vértea elnök. Dr. Toneili Sándor a főtitkári jelentéseket ismertette. A főtitkár be- '. jelentését a teljes ülés egyhangúlag tudomásul vette. Dr. Blaníz Béla felszólaláséban azokkal a hírekkel foglalkozott, hogy a sómcnopóliumot és a cukorelosztást a kormány a Hangya-szövetkezetekre akarja bizni. A kereskedők körében nagy aggodalommal kommentálják ezeket a híreket, mert a szövetkezetek eddig is káros konkurrenciát Jelentettek, különösen a vidéki, falusi és községi kereskedők számára. Javasolía, hogy a kamara már most tegye meg a szükséges lépéseket a terv ellen. Dr. Toneili főlilkér bejelentette, hogy a leguíóbbi kamarai értekezleten a cukorérak egységea megállapításáról tárgyaltak. Errenézve a kereskedelmi minisztertől leirat érkezel! a kamarához és ebben intézkedés történik a cukorárak egységes megállapításáról és arról, hogy a cukor eladását maguk a cukorgyárak végezhessék. Ez a rendelkezés kizárja, hogy a szóban forgó terveket megvalósítsák. Ugyanígy nem lehetnek komolyak azok a hirek, amelyek a só monopolizólásáról szólnak. A kamara mindenesetre a tervekkel szemben kifejezi tiltakozését. A békéscsabai szabóiparosok akciója Dr. Cserzy Mihály titkér imertette azt a rendelettervezetet, amely a ruba- és cipőkereskedők megrendelésvállalásának szabályozásával foglalkozik. Nyilas András (Békéscsaba) azt kérte, hogy más iparokra is terjesszék ki a megrendelésvállalás szabályozásét és az üzletben vásárolt áruk javitését is tiltsák el. Korda Jenő hozzá jói ult ahhoz, hogy a rendelet a többi szakmára is kilerjesztessék. Hivatkozott bitói Ítéletekre, amelyek egyik esetben felmentők voltak, másik esetben marusztalők, hasonló megrendelésvéllalési ügyben. A tervet egyébként túlságosan szigorúnak tartja. Bástyái Holtzer Tivadar a kérdés letárgyalésára szükebbkőrü bizottság összehívását tartja szükségesnek. Bérét István (Gyula) kifejtette, hogy a megrendelésvállalés tekintetében tarthatatlan a helyzet, mert a kereskedők egyrésze képesített ipert üz, holott erre nincs jogosítványa. Dr. Bárány Aladár (Orosháza) szerint a kereskedők megrendelésvállalósa nem olyan sérelmes az iparosokra, mint általában az iparosok körében szeretnék kihangsúlyozni. Joanovits Ferenc (Csongrád) a rendelet vonatkozó paragrafusát alkalmasnak találja arra, ho«y éket verjen a kereskedő- és ipar080szlály között. Boda Bertalan felszólaláséban hangoztatta, fontos volna, ha a megrendelésvállalás kérdésében a kereskedők és iparosok közölt összhang létesülne, de előbb meg kellene tiltani, hogy a gyárosok a kereskedők megkerülésével szolgálhassák ki a fogyasztókat. Varga Mihály azt javasolta, hogy a kérdésben a kamara a vélemények beérkezése után foglaljon állást, Iritz Béla hasonló értelemben szólalt fel, majd Vértes elnök összegezte a felszólalásokat és bejelentette, hogy a vélemények beérkezése utón, április utolsó hetében az érdekeltségek bevonásával értekezleten foglalkozik a kamera. Dr. Lsndesberg Jenő, ügyvezető titkér az egységes ipari, valamint kéményseprőipari kódex kiadásáról referált. Bejelentette, hogy a kamarai kerület ipartestületi hálózatának kiépítése folyamatban van, rövidesen valamennyi képesített iparos tagja lesz valamelyik ipartestületnek. Az egyesületek árubeszerző és elosztó tevékenységének szabályozásáról számol még be dr. Landesberg, akinek bejelentéseit a teljes ülés elfogadta. Dr. Pleskó András titkár a vásári árusitás szabályozósáról referált. Vitéz Kakuszi István és Benkő Béla felszólalása után az előterjesztést elfogadta az értekezlet. A tüzifakeroskedelem szabályozására vonatkozó rendelettervezetről tárgyalt még az ülés. Megtörölte a véres kést és azzal vágott kenyeret... (A B. K. tudósítója jelenti.) A szeghalmi rablógyilkossági kísérlet tettesét, Koó8 P, Gyulát a gyulai törvényszék vizsgálóbírója kihallgatta. Eimondotta, hogy már évekkel ezelőtt készüli a nagy leszámolásra. Többször megkísérelte, hogy belopódzék Tolvajék házába, de caek a mult héten sikerült. A véres kést, amellyel Faragónét leszúrta, hazavitte, megtörölte és másnap, mintha misem történt volna, azzal vágott kenyeret. Meg akarta ölni Koppány Gyula dr. szeghalmi ügyvédet is, aki annak idején a bank és Tolvajék megbízáséból házukat elárvereztette. Tegyék szabaddá az utat a kigyósi csatornához, kérik afényesi kisbirtokosok (A B. K. tudósítója jelenti.) A fényesi kisbirtokosok régi panasza kerül a közeljövőben a képviselőtestület elé. Azt szeretnék, hogy a Lencsési-ut folytatását, illetőleg végső szakaszét, mely a gyulai sínpáron áthaladva a volt Szlany~ féle tanya mellett balra tér, majd ismét egyenes irányban halad a kigyósi érmentesitő csatornának, szabadítsa fel, bocsássa a köz rendelkezésére a véros. Több mint egy éve mér ugyanis, hogy a Laczó-féle tanyához tartozó ingatlantest között elterülő útrészt bérbe-