Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-06-29 / 146. szám
ÖEKeSMCGVEl KÖZLÖNY 1935 junius 29 Cséplőgép tulajdonosok figyelmébe ! Télről kimaradt Tetai 5 kilo^ramos és tojás brikett, úgyszintén ózdi szén olcsó alkalmi árban kapható Benjámin Márton tüzelőanyag kereskedőnél Luther-ucc> 16. szám alatt. Teleionszám : 4—32. Száraz, román fenyőhuíladék raktáron Esztergályosok figyelmébe s Mühárshasáb érkezik tői, aki csak a minapában szólott át a kerítésen s oktatta a franciákat saját édes anyanyelvükön, mire volna szükségük, hogy bevonuljanak Kanaánba. II faut, qu' il y ai! un Francais fórt! Terringettét I Baldwin dobva van. Ezt nevezte Koösuth olyan kivégzésnek, amitől a ki.égzett felmagasztosult. A magyar határőrvidékről irt regényt Roda Roda a világhírű iró, aki a Békésmegyei Közlöny munkatársának elmeséli uj regényének hallatlanul érdekes históriáját, beszél alakjairól, a legendás életű Trenck báróról és Szokoly grófról, akinek figurája még ma is él... Roda Roda a huszadik század kétségkívül egyik legjobban olvasott és legnépszerűbb irója. Film jelt mindenfelé jétsszák, könyvei úgyszólván minden müveit kultur nép nyelvére le vannak fordítva, szellemes írásaival Amerikában éppen ugy találkozhatunk, mint nálunk odahaza, vagy a legnagyobb bécsi, londoni éa párizsi újságok hasábjain. Érdekes alakjával itt találkoztam most Trencsénteplicen. Széles karimájú panama-kalapot visel, jobb szeméről sohasem hiányzik az aranykeretü monokli. Valamikor katona volt: tizenhárom esztendeig hordta az uniformist. A kardot a tollal cserélte fel és hermirc évnél hosszabb idő óta járja e világot. Peri Club magyarországi kongrö8Sí:uíán ő tartotta a hivatalos ünnepi beszédet. Igen termékeny ember. Most fejezte be legújabb regényét, ősszel jelenik ez meg Bicében éa erről a regényről beszélgettünk el Trencsénteplicen, térrészén annak a borozónak, amely régi római légiók borospincéjének a tetejére épült és cégérén büszkén viseli a „Borozó a második légióhoz" felírást. Az uj munka Roda Roda első magyar regénye — Kevesen tudják rólam, hogy én voltaképpen Magyarországon születtem. Eszék mellett. Az apám, amikor levetette az uniformisét, ott bérelt birtokot. Később PeBtre költöztünk, szüleim Pesten vannak ellemetve, ott nyugszik nővérem is és ott él egyik húgom. Fiatal koromban katona lettem, aztán felcsaptam írónak. Sok iráaom jelent és jelenik meg Magyarországon, talán ott volt legnagyobb sikere egyik darabomnak, amelynek az annyira ötletes fordítóm, Heltai Jenő a Cs. és K. — csákó és kalap — cimet adta. Most elkészült regényem az első, amely elejétől végig magyar földön játszik, az alakjai is kivétel nélkül magyarok. — A címe: „A pandúrok" és a kánikula elől a Széchenyi ligeti vendéglőbe főhőse: Trenck Ferenc báró, a pandurezredes. Nem az a Trenck, akiről Jókai Mór két regényében is irt, hanem Mária Terézia hires óbestere, aki a brünni Spielbergben fejezte be hányatott életét, egyikében ama kazamatáknak, ahol Kazinczy Ferenc is olyan sokat szenvedett. Voltaképen az ő élete is csak egy epizódja regényemnek, amelynek igazi históriája a mohácsi vészt megelőző időkben kezdődik és napjainkig tart. — A Száva mellett egy kis faluban kezdődik és ér véget a re gény. Különös módon keletkezeti ez a csöndes falu. Magyar csapatok megverik Begler bég seregét, a török hanyat-homlok menekül. A bég kincsei a magyar csapatok birtokóba jutnak. A tiszteknek jussuk van a zsákmány husz százalékára. Lemondanak erről és kárpótlásul nem kérnek mást, mint — a bég háremét.. . — Megkapják •.. — Egy csomó csodálatosan szép cserkesz, cseremiz, arab, török, aíbén, spanyol, néger, macedón, kirgiz asszony reszketve várja: mi lesz most velük. A tisztek aztán szépen kézen fogják az aszszonyokat, oltár elé vezetik őket, vitézségükért földet kapnak és ezekből alakul meg az a falu, amelynek életét tárgyalom négyszáz esztendőn keresztül. Minden ember olyan, mint az apja volt — Azt irom egyik helyén regényemnek : „Az alma minden évben megtermi fáján a gyümölcsét. Es senkinek se jutott eddig eszébe az, hogy a batul alma fájának almáját ez egyik évben Jancsinak, a másikban pedig Pistának nevezze." — Szakasztott igy vagyunk az emberekkel. Minden ember az életének a huszadik, vagy ötvenedik évében szakasztott olyan, mint volt az apja, vagy a dédapja. Ez az egyformaség változott viszonyok éa körülmények köaött tarka lehet, de az alaptermészetük, az életük berendezése : egyforma. E«t dolgosom fel én regényben. Kö^el négyszáz esztendőn keresztül születnek, szeretnek, élnek, harcolnak, alko'nak, rombolnak regényemben alakjaim, apák, szépapák, unokák, asszonyok, lányok, katonák, parasztok. A TrencK báró gyerekei, Érettségi bizonyitvány Neve : Mefropole Lakhelye : Budapest, Rákóci ut 58. Szállodája: modern Télikertje : világvárosi Kávéháza : ragyogó Sörözője : remek Konyhája : hires Pincéje : neves Arai: olcsók Közönsége : kitűnő akikkel ezerszámra tele van ma is a Száva vidéke. Mindegyiknek más a neve, de valamennyi a Trenck báró gyereke . . . Vígjáték egy elfelejtett országról — Ez a regényem augusztus végén mór megjelenik és engem mária izgat egy uj téma. Délulánonkint le szoktam ülni a trencsénteplici parkban arra a mohleple öreg fatörzsre, amelyen anynyiszor álmodott a legnagyobb magyar regényíró : Jókai Mór. Itt iria leassebb regényeit... — Uj vígjátékomban egy eife lejtett országba viszem el a nézőket. Az illyr királyságba, amelyet a pozsonyi békekötéskor, 1805-ben alapított meg Napoleon, amely azonban csak kilenc évig élt Európa sokat változott térképén. Ehhez ez illyr királysághoz tartoztak a bécsi kongresszusig Raguza, Cattero, Fiume, Krajna, Istria, Görz, Gradiska. Horvátország egv része és Marmon marsall „Raguza hercege" névvel Laibachban uralkodott Napoleon helyett. E-ről a kilenc esztendős országról mindössze egy mondatot tanítanak a gimnázium történelemóráján, iró még nem irt róla és tálén az egykori hadilevéltér volt igazgatója, Vojnovics az egyetlen, aki kiadta jegyzetekkel Raguza hercegének egyébként szürke és száraz memoárjait. — Pedig ez a kilenc esztendő telistele van romaniikóval, átvonul rajta Rsguzánek latinban fogant és olaszban folytatódott gazdag kulturója, utolsót lobban benne a raguzai főnemesek és polgárok élete, műveltsége, legendás gazdagsága, páratlan szépsége, élnek és szeretnek benne szép asszonyai, lovagjai, hogy aztán örökre letűnjenek a világ színpadáról. A mai generáció már nem tud róluk semmit. Pedig ... De hires náció voltak egykoron. Hajóik kincsekkel tele járták az Antillák szigeteit és Indiát, kereskedelmük a velenceivel versenyzett, „rettor"aik — igy hivták az államfőket — minden hónapban vóltottók egymást, uralkodói jogaruk az az arany sarkantyú volt. amelyet Zsigmond magyar király ajándékozott Raguzának. Büszke rátartó nép volt, amikor Napoleon bukása után Raguza Ausztriához került és I- Ferenc megjelenvén ott, meghívta a raguzai főúri hölgyeket Bécsbe udvari szolgálatra, ezek igy válaszoltak : „Elmegyünk szívesen, ha az osztrák főhercegnők eljönnek ide, szolgálni minket . . — Ennek a kornak romantikáját szeretném színpadra vinni most és valóra váltani azt a gondolatot. amely három évtizednél hosszabb idő óta él mór bennem. Azóta, hogy először jártam Raguzában, az Anjouk és a magyar királyok büszke várénak tövénél... * Roda Rodát az irodalom ugy könyveli el, mint: osztrák-magyar irót. Ez a megjelölése megmaradt még abból az időből, amikor Ferenc József várta minden délben a bécsi Burgnél a várta fel váltásót és a térképen vastag vörös vonal jelölte meg határét annak a nagy darab földnek, amelynek neve egykoron: Osztrák Magyar Monarchia volt. Ferenc József azóta megtért ősei soróba a kapucinusok bécsi kriptájába, darabokra szakadt a monarchia is, Roda Roda azonban megmaradt annak, aminek indult. Mondatai ma is érdekesek, egészséges és jóizü a humora. Az egykori monarchia sok-sok szerteszakadt tiz ECOZPOIiTI DROGÉRIA Strandolaj Púderek SZT. ISTVÁN-TÉR 16. Moly és rovarirtók Háztartásifcikkek!! Napkenőcs Kölni vizek fél 9 órakor a Városi Szinházban az eredeti Hacsek ás Sajó kabaré