Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-29 / 146. szám

fillér Békéscsaba, 1935 junius 29. szombat 82. évfolyam 146. szám 77 csepeli posztógyár munkásai egészségügyi felszerelé­süket követelik a gyár vezetősé­gétől, elsősorban több vízcsapot, mert lehetetlennek tartották, hogy a harminchéromfokos kánikulában a vizet is szűkösen adja a gyár­telep összesen két darab vízcsapja. Hogy mennyire méltányos volt a munkások követelése, mi sem mulatja jobban, minthogy maga a kereskedelemügyi miniszter tett Ígéretet a sürgős közbenjárásra és az ügy megnyugtató elintézésére. A munkások ezúttal nem nagyobb munkabért, nem több kenyeret kö­veteltek, bér valószínűleg erre is meglenne az okuk, ezúttal a fősuly és a hangsúly a vízen volt, a tiszta, hüsitö vizén, ami a gyárte­lep két vízcsapjából folydogált. A csepeli munkások nemcsak a követelések szerény méltányossá­géval mutatták meg, hogy a tart­hatatlan helyzet végszüksége kény­szeritette őket a munka abba­hagyáséra, hanem azzal is, hogy a kereskedelemügyi miniszter meg­bízottjának első ígéretére ismét felvették a munkát, mielőtt még a gyér ígéretet tett volna arra, hogy b követeléseknek eleget fog tenni. A csepeli posztógyári munkások ismét dologhoz fogtak bízván kö­veteléseik feltétlen jogosságban, melynek a gyárigazgatóság az első hivatalos közbenjárásra teltekkel fog megfelelni. Az első hivatalos közbenjárásra. Az illetékes miniszter első inté­sére. De miért kell még a kellő vízcsap és a kellő tisztaviz eléré­séhez is itt miniszternek közben­járni, miniszterhez küldöttséget ve­zetni és viz miatt sztrájkolni ? Ho­gyan vezethetik azt a gyárüzemet, ahol még a vizet is erőszakkal kell kiverekedni, milyen viszony­ban lehet a munkás az üzemmel, ahol a vízügyet sem lehet belül megoldani, hanem ezzel is ki kell jönni a fórumra, ki a gyártelep területéről az országos nyilvános­ság elé. Nem kételkedünk benne, hogy a vízcsapok Csepelen rövid időn belül kellő mennyiségben és kellő intenzitással folynak majd, nem kételkedünk abban, hogy a mun­kások vízellátása és az egészség­ügyi berendezések állapota javulni fog. De nehezen érijük, miért kell mindehhez kormányhatósági köz­benjárás, miért kell mindehhez miniszteri intervenció, mikor min­den gyárnak kötelessége az egész­ségügyi berendezések olyan mér­tékét létesíteni, ajni túlhaladja a munkások kívánságait, mert éppen a gyár vezetősége hivatott arra, hogy az ilyen tisztasági berende­zések fokozottabb igénybevételére és használatára késztesse a mun­kást. Nem politikai kérdés ez, mindegy hogy melyik párt állilja fel a sztrájk­tanyát, sőt az is mindegy, hogy politikai pártok állitanak-e fel egy­általán 8zlrájktanyét.De nem mind­egy az, hogy a csepeli posztó­gyárban a gyáripar konjunktúrája idején sem lehet simán elintézni a gyér és a munkás közötti diffe­renciát és ha a kereskedelmi mi­niszter interveniál a csepeli mun­kások érdekében, akkor a diffe­renciák elintézése bizonyára eddig sem a munkások rosszakaratán múlott. Fontos javaslatokat tárgyalt az OT! irálasztmánya (A B. K. tudósítója jelenti.) Az OTI kerületi választmánya a vá­lasztápok óla tegnap tartotta első ülését Gyulán, a városháza köz­gyűlési termében. A választmány betöltölte a vá­lasztott biróság még üres tagsági helyeit a munkaadók részéről Ba­ráth Istvánnal (Gyula), Németh Ár­páddal (Békéscsaba), a munka­vállalók részről Papp Jenővel (Gyula), Szilágyi Mihállyal (Békés­csabe). Az indítványok során Németh Árpád javasolta, hogy a belügy­miniszterhez intézzenek felterjesz­tést az OTI kerületi pénztára szék­helyének Gyulára való visszahe­lyezése miatt s fejezzék ki ama nézetüket, hogy ez a visszahelye­zés egyáltalán nem volt indokolt. A választmány nagy löbbsége a javaslatot elfogadta. Krausz Győző két javaslatával foglalkoztak még. Indítványozta, hogy állítson fel a pénztár urolo­logiai, illetve venerologiai intézetet. A vőlasztmány elhatározta, hogy ehhez a város támogatását kéri, mert enélkül nem lenne fedezet, viszont urologus orvost most szer­ződtetnek s már a közeli hetekben meghirdetik e tórgyban a pőlyá­zatot. A másik indítvány szerint feltétlenül szükséges, hogy a békéscsabai fogorvosi rendelő második fogorvost kapjon. A határozat erre vonatkozólag az volt, hogy egy hónapig megfigyelik a fogorvosi rendelő forgalmát és a továbbiakról érdemben legköze­lebb döntenek. Több mint három mázsa statiszti­kát küldött fel a város Budapestre (A B. K. tudósítója jelenti.) Most fejeződtek be hosszú hóna­pok munkája után a békéscsabai mezőgazdasági stalisztikai össze­írások. A kitöltött nyomtatványo­kat, melyeket két ládában kül­döttek fel az országos statisztikai hivatalhoz, lemérték, 325 kilogram volt. A két láda összesen 23.121 darab összeírás! ivet tartal­mazott, de ezek legnagyobb része olyan volt, hogy több oldal, illetőleg lap­ból állott. A számlálást nyolcvan biztos végezte. Fizetésüket legna­nagyobb részben felvették ákonto, a pontos elszámolást ezután ejtik meg velük. Az állem által jutta­tott minimális összeghez — pót­lásképpen — a véros is adott a számlálóbiztosoknak annyit, hogy igy mégis volt valami jövedelmük munkájuk után. A minisztertanács megállapította a fagysujtotta vidékek meg­segítésének módozatait (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma délelőtt 10 órakor szűkebb­körű minisztertanács volt, amelyen a miniszterelnökön kivül részt­vetlek a belügyminiszter, a három gazdasági miniszter, Jakab Oszkár pénzügyi államtitkár és a három gazdasági minisztérium szakelő­adói, A minisztertanácson Dará­nyi Kálmán földmivelésügyi mi­niszter ismertette a fagy és jég­kársujtotta vidékek helyzetének teljes képét és a kormány által már eddig a vidékek megsegíté­sére irányuló intézkedéseken kí­vül előterjeszti azokat ta javasla­tokat, amelyekkel a kérdéses vidékek termelő képességét és a mezőgaz­dasági munkások helyzetén segíteni lehet. A földmivelésügyi miniszter javas­lata alapján a minisztertanács részletesen megvitatta azokat az intézkedéseket és megállapította azokat a pénzügy-, hitelpolitikai, adópolitikai és vetőmag jellegű intézkedéseket, amelyekkel a kár­sújtotta vidékek lakosságán segí­teni lehet. Uj rendszert követel a Mezőgazdasági Kamara '(A B. K. tudósítója jelenti.) Az Országos Mezőgazdasági Kamara ma tartotta közgyűlését. Mecsér Endre elnöki megnyitójában arra mutatott ró, hogy a régi gazdasági rendszer rosszul funkcionál és uj rendszerre van szükség. Ezután a mezőgazdaság fontos kérdéséiről beszélt. Uj kigyósi ügyeket tárgyait ez ev. presbitérium (A B. K. tudósítója jelenti.) Az evangélikus egyház presbitériuma tegnap délelőtt Szeberényi Zs. La­jos főesperes elnökletével ülést tartott, amelyen jórészt ujkigyósi ügyeket tárgyaltak. Az iskola épí­tését kiadták Darida Pál, Valas­tyán Jénos és Kiszely Pál békés­csabai iparosoknak, az egy tan­termes épület még az ősszel el­készül. Elhatározták továbbá, hogy egy segédlelkészi állást rendsze­resítenek Újkígyóson,végül segéd­tanítónak megválasztották Varga Koritár Jánost. Felbontották a város szénszállitási pályáza­tára érkezett ajánlatokat (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma délelőtt bontotta fel Medovarszky Mátyás dr. békéscsabai főjegyző a város 1935—36. évi tűzifa- és szénellátáeéra beérkezett pályáza­tokat. Ajánlatokat tettek: Balassa József Hódmezővásárhely, Grün­wald Kálmán, Wefsz József és fia, Faragó Vilmos és fia Andor, Schwarcz Gábor, László Sándor, Tüzelőanyag és árukereskedelmi kft., Benjámin Márton Békéscsaba, Nagybátonvujlaki egyesült ipar­művek rt. Budapest, Adorján Ede Miskolc. Az érettségi vizsgálatok eredménye a felső ke­reskedelmi iskolában A felső kereskedelmi iskolában f. hó 25—28 napjain tartották meg a szóbeli érettségi vizsgálatokat dr. Töröki Imre miniszteri taná­csos ur Őméltóságának, a keres­kedelemügyi minisztérium ipari közigazgatási osztálya vezetőjének elnöklete alatt. A vizsgálatok a kö­vetkező eredménnyel zárultak: Jelesen feleltek meg: Csillagi László, Feuerlicht Zoltán. Láda Bálint, Rosenfeld Dezső, Szelner Tibor, Tar András (6). Jól feleltek meg: Ántal Mihőly, Bálint Tibor, Dus Gyula, Fried László, Magyar Lajos, Mosolygó Ferenc, Pápay Gábor, Péter Jó­zsef, Soós Sándor, Szabados Kő­roly, Tóth József (11). Megfeleltek: Ambrus Ferenc, Ba­lázs István, Balogh Jenő, Csomós Alajos, Dobsa József, Gellért Zsig­mond, Harmati Tibor, Kiss Ferenc, Kozák Lajos, Ködmön Menyhért, Krausz Ferenc, Kun Sándor, Mo­solygó Gyula, Sullay Mihőly, Szabó Károly, Szoó Tibor, Varga József, M. Varga Sándor és Vidó Sán­dor (19). Szeptemberben javíthat 4, ismé­telhet 1. Javitóviz8gáiatot leitek hatan és mind megfeleltek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom