Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-22 / 140. szám

1935 junius 3 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 3 Feszült hangulatban tárgyalták az iparosság égető kérdéseit az ipar­testületek körzeti gyűlésén (A B. K. tudósitója jelenti.) A békésvérmegyei ipariestületek kör­zeti 92 övétségé csütörtökön dél­előtt tiz órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését a békéscsabai iparosszékház nagytermében. Kovács Mihály elnök megnyitó­iéban üdvözölte a szép szómban megjelent hallgatóságot, majd az iparosság helyzetét vázolva azt a kívánságát fejtelte ki, hoay jöjjenek gyorsan a valódi reformok. (Közbeszólás: A valódiaki) Indít­ványozta. hogy az iparügyi mi niszterium megalakulásáért a kör­zeti eyüléf üdvözölje táviratilag Gömbös Gvula miniszterelnököt, Bornemissza Géza kereskedelmi minisztert, Petneházy Antal ipar­ügyi államtitkárt és Éber Antal országgyűlési képviselőt. A minisz­terhez továbbá külön felterjesztést intéznek, amelyben kérik, hogy az iparügyi minisztériumnak legyen külön kézműves Ipari osztálya s legyen kapcsolata az IOKSz-szal, amely igy ténylegesen elláthatja az iparosok hiteligényét. A kor­mány — fejezte be megnyitóját Kovács Mihály — tegye lehetővé, hogy minden vonalon egyenlő le gyen a munka rentabilitása. Ezután Papp József, az IPOK elnöke ismertette az iparosság helyzetét. Ha nem tudtunk a ba­jokon minden egyes esetben segi . teni — mondotta —, nem rajtunk múlott; sokszor az iparosság kö­zönye okozza a nehéz helyzetet. Az építőipart kell elsősorban talp­raállitani, mert 32 másik szakmán is segítve lenne ezzel. A közmun­kákat olyan olcs6 áron vállalják az iparosok legtöbbször, hogy ez teszi tönkre őket. Helyes lenne az árakat az egész vonalon ipartestületenként minimálni s aki a rendelkezéseket nem tartja be, büntesse meg az ipartestületi szék. A kormánynak avédővámokat meg kell szüntetnie, hogy a belföldi kertelek ne arat­hassanak. Az IOKSz i meg kell reformálni, mert a kölcsön igény­bevétele sok nehézséggel jár. A decentralizálás lenne jó megoldás, minden körzetben fiókot kellene létesíteni. Az OTI-törvényt revisió alá j kell venni. Fölöslegesen nagy az adminiszt­ráció, sok a kiadás. Az öreg ipa­rosok részére külön kellene meg­szervezni az aggkori biztosítást. A kisiparosok országos biztosító in­tézete a napokban megkezdi — egyelőre nem kötelező jelleggel — működését. Végül az ipari tovább­képzésről beszélt és összefogást sürgetett. Az ismertetéshez elsőnek Balogh Endre (Gyula) szólt ho?zé és éles hangon támadta az IPOK veze­tőségét annyira, hogy Kovács Mi­hály elnök rászólt: — Hagyja abba!... — Miért? — kérdezte Balogh. Választ nem kapott, a hallgató­ság egyrésze pedig tüntetően „hall­juk"-ozott. Nagy zaj közepette folytatta Balogh felszólalását és ki­jelentette, hogy az Iparosok Lapja szerkesztőjének halvány sejtelme sincs az íperosság nyomoráról. Nem tudja, miért nem vett részt a képviselőválasztásokon az IPOK? Papp József: Visszautasítjuk... Közbeszólás: Nincs joga vissza­utasítani... Papp József: Fogja be a szóját I Visszautasítjuk a suhancok táma­dásait éa közbeszólé»ait. A kifejezést Tábor Ferenc csabai fodrászmester magá ra vonatkoz­tatta, felugrott helyéről, ugyanígy a hozzá közel ülő Kauczil Emil kárpitosmester s — különösen utóbbi — magukból kikelve kia báltak: — Vonja vissza! Percekig tartott a na?y hangza­var, az ideges légkörben végül Leelőssy Albert jelentette ki, hogy ez a hangnem nem méltó a kör­zeti gyűléshez (Helyeslés.) Papp József: Ahogy a közbe­szóló ideges, én ÍB ideges vagyok. Kritizálni könnyű, de a munka, az én munkám annál nehezebb. Különben van f^lüeyeleti hatósá­gunk, tessék ott felelősségrevonni. Ez az első eset, hogy igy vi­selkedtek velem. Kovács Mihály sajnálatát fejezte ki, hogy akadt valaki, aki a bé­kétlenség magvát elhintette. Sammi sem igaz abból, amit Balogh elő­adat. Gubicza Sándor (Orosháza) ki­fejtette, hogv az IPOK működésé­vel azért ninc« megelégedve, mert hatásköre nincs a törvényben oly mértékben biztosítva, hogy rende­sen dolt;Ozhaísék. Ma majdnem minden köz­munkát inségmunka kereté­ben végeznek el. Hova vezet ez? Hogy történhetett meg, hoev ez országos iparogylet a 4. éa 47. paragrafus változatlan fen'ar'á** mellett szavazott? Papp József elismerte, ho?y az ors-'.ácos ioaregylet nem kivánja a 4. és 47. paragrafus megváltoz­tatásét. azért, mert sok a nemipa­ros tagja Dinya Vilmos (Endrőd) azt aján­lotta. hogy le kell térni az eddigi útról, ha nem tudunk eredményt elérni. Papp József szerint az iparosság maga szegné meg a hozott „uj utakon járó" határozatokat. Kép­viselőválasztások alkalmával kell ezeket felhozni. Most sem jöttek el az érdekelt honatyák, pedig nem dicsérni kell a kisipa­rosságot, banem támogatni. Az idei költségvetés csak 100.000 pengőt juttat a kisiparosságnak, a nagyiparnak 3 milliót. Senki nem tette szóvá ezt a képviselőházban. Baráth István (Gyula) husz év óta jár gyűlésekre, mindig hoz­nak szép határozatokat, de ered­mény nem mutatkozik. Különálló érdekképviselet kell az iparosságnak.] Cserzy Mihály dr„ a kamara titkára bejelentette, hogy már négy éve felterjesztést intéztek a miniszterhez és ismertették a 47. paragrafus kijátszásának módját. Elekes Gyula ipartestületi jegyző az elmúlt évi jelentéseket ismer­tette. Ezzel kapcsolatban Nyilas András sürgette az országos vá­sárok eltörlését. Baráth István (Gvula) a kon­tárkérdésről nyújtott be határo­zati javaslatot. A munkát adó egyént is meg kell büntetni, figvelembevéve értelmiségi fokát. Dorn István élénk helyeslés közepette a hitelügyben olvasott fel határozati javaslatot. Tízéves, olcsó amortizációju kölcsön kell az iparosságnak. Hosszabb vita után elfogadták a két javaslat mellett a harmadi­kat is, amelyet Gubicza Sándor terjesztett fal az érdekképviseleti reform ügyében. Leelőssu Albert a 4., 47. parag­rafus módosító tervezetét ismer­tette és azt kívánta, hogy minden szakmára terjesszék ki. Elekes Gyula ipartestületi jegyző a betegségi, rokkantsági és age­kori biztosítással kapcsolatban ol­vasott fel határozati javaslatot, majd Szemenyei Pál (Orosháza) tett hosszabb és értékes előter­jesztést az adó- és földreformról, az OTI államosításáról, a keres­kedelmi tartozások rendezéséről. Dobsa László dr. válaszolt neki, majd a csabai fodrász- és limár­szakosztá'v indítványával foglal­koztak. Gulogi László (Gyula) azt kérte, hogy a körzeti gyűlé­sen tárgyaltak megvalósítása ér­dekében az egész országban egy nr­pon és egy órában tartsanak demonstrációs gyűléseket az ipartestületek. Gárdos Lajos (Szarvas) a szarvasi ipartestület ötvenéves szeptemberi jubileuma alkalmából kérte, hogy ott ismét tartsanak körzeti nagygyűlést. Ba­ráth István (Gyula) indítványára kimondották, hogy a legközelebbi körzeti gyűlésen a vezetőségnek referálni kell arról, milyen lépése­ket tett a határozatok értelmében és ezek milyen eredménnyel jár­tak. A gvülés háromnegyed három órakor ért véget. A körzeti gyűlés után társas­ebéd volt, amelyen Kovács Mi­hály, Leelőssy Albert, Dobsa László dr., Cserzy Mihály dr. szólaltak fel. A szónoklatok kapcsán tisztá­zódott a délelőtti incidens is. A szónokok megállapították, hogv a Papp József—Tábor nézeteltérés félreértésből keletkezett, Tábor Ferenc kijelentéséből is megálla­píthatták. hogy Papp József félre­értette őt, mert mielőtt a nagy iz­galomban feléje kiáltott, ő tulajdon­képen helyeselt neki. A kedélyek teljes megnyugvá­sával a közebéd a legjobb han­gulatban ért véget. HIREK — Találkozó. A polgári leány iskola 1929/30 ban végzett növen dékei junius 23-án, vasárnap dél után négy órakor az iskola udva rán találkozóra gvülnek össze Dér Mária, Lipták Judit. — Bridzsverseny. Látogatott és jólsikerült probléma versenyt rendezett a bridzs-szalon. A ver­senyt. melyen tizenkét pár indult, dr. Die'rich állította össze és azt Steinberger Mór és dr. Tardos Jó­zsef nyerték. A hölgyversenyzők közül dr. Dietrichné és Bárányné nyerték. — Meghalt Sólyomi Lipót. Teg­nap délután háromnegyed öt óra­kor a csabai kórházban meghalt Sólyomi LiDÓt, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület főtitkára. Már évek óta betegeskedett, de igy is sokáig vezette hivatalát, mig pár hónappal ezelőtt vissza kellett vo­nulnia. Az utolsó két nap alatt már oV súlyos volt állapota, hogy senkihez nem szólt semmit, « táplálékot sem vett magához. Hatvankilencéves volt; ma este hatórakor a kat. temető kápolná­jában szentelik be holtestét, majd a karácsondi családi sírboltban helyezik nyugalomla holnap, szom­baton. Az engesztelő szentmise áldozatot holnap reggel 8 órakor mutatják ba a plébániatemplom­ban. — Hirtelen halál. Zelenyánszki Gvörgv 36 éves csabai napszá­mos, Földvári uccai lakos szerdán délután a Horthv Miklós ut 19. szám alatti kutfurrásnál dolgozott. Fél ötkor szivattyúzás közben hir­telen szivéhez kapott s pár perc múlva meghalt. A megindított vizs­gálat szerint természetes halállal hunyt el, szívszélhűdés ölte meg. Az ügyészség a temetési engedélyt kiadta. 1 db (cca 10 dkg) csemege vaj 24 fillér a Csemegeházban — Baleset. A mentők részesí­tették első segélyben Laczkó Ist­ván békéscsabai kőművest, aki kalapáccsal megsértette a hüvelyk­ujját. A megye Gyula. A város ujabb 5000 pengő kor­mánysegélyt kapott, amelyből a halastó, illetve a Bárdos-rendezés munkálatait be lehet fejezni. Ennek elkészültével az in­ségmunka véget is ér. — A város gazda­sága 4332 kiló gyapjút küldött fel a bu­dapesti akcióra. — A rendőrség május 12-én elfogta Zvolenszki Józsefet, aki be­tört Enyedi Ferenc kórházi alkalmazott lakásába és onnan 22 pengőt ellopott. A biró előtt azzal védekezett, hogy április vége óta. amikor a-gyulai fogházból sza­badult, nem kapott munkát és a legna­gyobb nyomorban volt, az éhség hajtotta a bűnre. Vályi Nagy István egyesbiró hét havi börtönre itélte a visszaeső tolvajt. — A törvényszék kétévi börtönre i télte Bolla Péter 25 éves volt orosházi bankcégve­zetőt, aki 20000 pengőt csalt ki a kör­nyékbeli gazdáktól dollárkölcsöneik ren­dezésének ürügye alatt és a pénzt elsik­kasztotta. Köröntarcsa. Boross Károly 33 éves fiatalember lezuhant egy többméteres fá­ról, amelyen száraz ágat szedett. Ször­nyethalt. Orosháza. A képviselőtestület legutóbbi ülésén a hátralékok feldolgozása miatt meghosszabbította a hivatalos órákat és a jegyzőket eltiltotta a magánmunkától. A főszolgabíró most megsemmisítette a ha­tározatot azzal az indokolással, hogy a képviselőtestület illetéktelen ilyen határo­zatok hozatalára. — Megszüntetik a for­galmiadóhivatalt és azt beolvasztják a békéscsabaiba. — Nem jönnek a nyíregyhá­ziak. A nyíregyházi gazdák le­mondták csabai látogatásukat, mert városuk határában nagy jég­verés volt. A CTD Blinnionn friss vízzel várja a közönséget. aiKHIIUrUKUU A gőzben olcsó füzet­jegyek, a strandon olcsó bérletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom