Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-15 / 135. szám

2 BEKESMEGYEI K9ZL0NV 1935 junius 14 pedig — mint ísmereíes — Uhrln Károlytól, a tanonciskola nyuga­lombavonuló igazgatólótól búcsú­zik a testület. Ezután megállapították az urnapi körzeti ipBrosgyülés tárgysorozatát a következőkben : 1. A körzeti gyűlés megnyitésa és az elnökség jelentése. 2. Az 1934. évi zár­számadás előterjesztése és a felmentvény megadása. 3. Az 1935. évi költségvetés megállapítása. 3. A kézmivesiparosság helyzetének ismertetése, kontárkérdés, hi­tel-ügy stb. 5. Az ipaitörvény 4. és 47. paragrafusainak módositásfi. 6. Indítvá­nyok. Az indítványok során a vásár ügyek foglalkoztatták ez elöljáró­ságot. Kalina Imre kefekötőmester javasolta, hogy a kirakodó vásárokat tegyék át szerdáról csütörtökre, mert igy meg lehet tartani külön a hetipiacot is. Az elöljáróság megfontolás tárgyévá telte az elő­adottakat, de a tovébbi lépéseket attól teszi függővé, hogy az el­gondolásnak nincs e leküzdhetetlen akadálya. Matulai Ferenc szűcsmester azt kérte, hogy a junius 19 i vásárokat a jövőben junius l-én tartsák meg, mint régen, mert 19 e körül nagy a lerminustorlódés a megvében, ami a forgalmat veszélyezteti. Az elöljáróság ugy határozott, hogy az indítvány megvalósítása érde­kében lépéseket tesz. Az ülés eszel végetért. Villamosítási törekvések és a békéscsabai villamosmü Irta : Gerey László, a villamosmü igazgatója III. A nemgazdaságos törpetelepek leállítása és az illető közületek­nek más, gazdaságosabb energia­forrásból tóvvezeték utján való táplálása fontos pontja az ener­giatörvénynek és az illető közüle­teknek is csak hasznára válik, hi­szen olcsóbban tudja az energiát vásárolni, mint ahogyan azt jelen­leg termeli. Mint már emiiteltük, az előbb emiitett vidéken, mint közös termelőpont, jelenleg elsősorban a Békéscsabai Villamosmü hőerötelepe jöhet szá­mításba. Ha majd idővel megvalósul a tel­jes országvillamositási tápvezeték­rendszer, ugy természetesen a bé­késcsabai telep által táplált táp­rendszer sem marad izolálva az ország délkeleti részén, hanem csatlakozni fog az ország nagy telepei által táplált hálózati rend­szerhez. Ei esetben az egyes telepek közös energiaszolgáltatásban való részvételének mér­tékét közös nevezőre hozott, országos szem­pontok fogjak meghatá­rozni. Ha a délkeleti körzet fogyasztása főleg a világítási csúcsidőre fog szorítkozni (vagyis, ha kicsi lesz az u. n. csucskihesználás), ugy köny­nyen lehetséges, hogy a csabai telep csak csúcs-szolgálatot fog teljesíteni. Erre azonban legfeljebb az országos villamosítások befe­jezése alkalmával kerülhet sor, most még korai lenne erről be­szélni. Különben is a jelenlegi energia fo gyasztás a nagy ipari fogyasztás miatt olyan jő csiicskihasznélóssal történik, hogy ez a napnak majdnem min­den szakában — más telepekhez viszonyítva — aránylag jó telep­kihasználást biztosit. Különösen ez a körülmény teszi lehetővé a termelés rentabilitásénak oly mér­tékű növelését, hogy az a körzet­ellátás szempontjából megfelelő. Bér a csabai telep termelési költ­ségeinél ii^en súlyos tehertétel a szénnek a fuvardija taz összes bruttó szénköltségnek kb. 40 szá­zaléka, jelenleg évente 100.000 pengő), ez nem jelent nemzetgazda­sági szempontból veszteségei, mert a szénszállítás energiavesztesége (ami egyedül mértékadó) kb .2.5— 3 százalék, vagyis kevesebb, mint egy esetleges távvezeték veszte seee. Lálhaljuk tehát, hogy ré­6z ország délkeleti szének villamos ener­giaellátásánál városunk villamosmüvének ig n komoly feladata van. Tulajdonképen a villamosmü ez ügyben az első lépést már 1910­ben megtelte Békés nagyközség energiaellátásával. A környék leg­nagyobb fogyasztója, Gvu'a város 1933 óla már tőlünk kapja sz energiát. A többi közületlel (Sar­kad, Gyulavári, Doboz, Mezőbe­rény, KörŐ8tarcsa, Körösledány, Szeghalom, Vésztő slb. stb.) állan­dóan folynak a tárgyalások és re­méljük, hogy hamarosan poziiiv eredményeket is lehet majd fel­mutatni. Van azonban a villamosítások­nak egy nagy hátránya, az arány­lag igen nagy tőkebefektetések. Hiszen épen ez az oka annak, hogy az állam maga nem tudott és nem tud cse­lekvően belefolyni az or­szágós villamosításokba, mivel nam áll a megfelelő nagy összeg rendelkezésre. Ezért az egyes közületekre (ha van pén­zük) és a magánvállalatokra há ENEKOLJO a kánikula elöl a leg­kellemesebb üdülést és szórakozást nyúj­tó, friss levegőjű Széchenyi-ligeti rul az a feladat, hogy a villamo­sítást megvalósítsák, az államha­talom csak az ellenőrző és a tá­mogató szerepet tölti be és min­dig az országos érdekeket tartja szem előtt. Az energiatörvény ut­ján az energiagazdasági követel­ményeken kivül a kormónyhatóságok az összes fogyasztóknak az érdekeit is szem előtt tartják és részben mér kirdott, réR?ben még kiadandó rendeletekkel fog­ják az energiaszolgáltatásnak ősz­szes műszaki (biztonság, szerelési előírások stb,) és pénzügyi (áram­díjszabások, csatlakozások dija stb.) feltételeit egyetemlegesen sza­bályozni. Természetesen ezen ren­delkezések csakis a felső határo­kat fogják megszabni, azokon be­lül az egyes telepek saját üzleti és műszaki ügyességükkel lénye­gesen javíthatják az eredménye­ket. A csabai húsiparosság szükségesnek tartja a hűtőház felépítését (A B. K. tudósítója jelenti.) Csütörtökön délután négy órakor tartották meg az ipBrosszékház ta­nácskozótermében azt az értekez­letet, melynek határozata remél­hetően nagy lépéssel viszi előre a békéscsabai hülőhóz ügyét. Az értekezlet az őszinteség je­gyében folyt le és Pleskó Andrés kamarai titkár nyíltan kifejtette, hogy addig, amig az összefogás teljes mértékben nem valósul meg, amig egy egy összejövetelen negy­venkettő helyett tizenöten jelennek meg, amig csak egy csabai hen tes is kivonja magét a kolbász­márkázás alól 8 amig nem tesznek bi­zonyságot minden te­kintetben egységes fel­lépésükről, addig nem várhatnak komoly ered­ményt. Hosszabb vita után az értekez­let mint részeredményt megállapí­totta, hogy a hűtőházzal kapcsolat­ban ajánlatos lenne a jéggyártás megindítása is, mert ma ez a helyzet, hogy a je­lenlegi szükséglel kielégítése sinca biztosítva. Felvetődött az ez esz­me is, hogy érdekeltséget kellene összehozni a jéggyértás megindí­táséra, vagy, ha másképpen nem lehel megoldást találni, a tél első hónepjábfm nz alispánhoz keli folyamodni, hogy engedje meg a természetes jég hasznólatát. Az értekezlet eleő része a hűtő­háztól tárgyalt. Pleskó András is­mertette a város terveit s meg­kérdezte, hogy az iperosok érdekei kívánják e a hülőháa megvalósu­lását ? Lepény Tamás leszögezte, hogy a hentes és mészáros­iparosok számára a hű­tőház létérdek, de kevésnek tartja ilyen célra a^t a negyvenezer pengőt, pmit a vá­ros ez OTI lói ker. Pleskó András erre kijelentette, hogy tudomása szerint a város még 35.000 pengőt más­honnan akar felvenni erre a célra, úgyhogy 75.000 pen­gővel indulhatna meg az építkezés. Steinberger Mór. a Grigolon ba­romfiexport cég képviselője szerint 75.000 pengő is kevés az építkezésre és a gé­pek beszerzésére, különösen akkor, ha a hűtőt ba­romfi tárolásra is alkalmassá akar­ják tenni. A Grigolon-cég anyagilag is hozzájárulna a költségek fede­zéséhez, ha a hűtőház olyan be­rendezésű lesz, hogy ők is hasz­nálni tudják. Mózes Imre dr., a vágóhíd igaz­gatója ismertette a város terveit. Az egyik vágóhídi helyiséget ala­kítanék ót s ehhez elég lenne 40.000 pengő. Bizonyos azonban, hogy csak mélvbutéssel le­hetne a húst hosszabb ideig tartani s ehhez már semmi körülmények között nem elég a 40.000 pengő. Végül ajénlolla, hogy a kölcsön megszerzésénél kérjék fel Bud Já­nos dr. országgyűlési képviselőt is a köíbalépésre. Farkas Antal szalona- és zsir­kereskedő szerint nem érdemes egy fillért sem áldozni a hűtő­házra, mert a hely nem felel meg. Fel kell építeni az uj vágóhidat a kétegyházi­ut mellett, csak igy érdemes beruházásokat eszközölni. A kérdéshez még többen és is­mételten hozzászóltak s végül anélkül, hogy a felszólalásokban mutatkozó ellentéteket áthidalták volna, meghozták a határozatot: a csabai husiparosság szükségesnek tartja a hűtőház felépítését. 60 halott, 110 súlyos, 300 könnyű sebesült (A B. K. tudósítója jelenti.) Németországban csütörtökön sú­lyos robbanás törlént. Wiíienberg mellett, Reimsdorffban felrobbant a hadíanyag­gyár. Eddig 22 holttestet találtak, 30 munkás hiányzik és kevés remény van rá, hogy ezeket élve találják meg. A súlyosan sebesüllek száma 75, a könnyen sebesülteké 300. A gyér Ssszes 'pületei rombadöltek. 8 nagy távolságban betörtek az összes házak ablakai. A délelőtt étkezett jelentések szerint a robbanás halálos áldoza­tainak száma 60, a súlyosan sebesülteké 110, a könnyen sebesülteké 300. A gyász jeléül az összes német rádióállomásokon 5 percig szüne­tet tartottak és as esti műsort megváltoztatva, csak komoly ze­nét közvetítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom