Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-06-13 / 133. szám
2 BEKESMEGVEI KQZLCNV 1935 junius 13 NEM LESZ GONDJA, C aipk e*' n, h* itba n ha tavaszi selyemharisnya, gyermekzokni, divatkeztyü stb. szükségletét a Villamosítási törekvések és a békéscsabai villamosmü Irta : Gerey László, a I. A Békésmegyei Közlönv egyik nemrégi számában, a közgazdasági rovatban kis cikk jelent meg „Napirenden: a villany" cimen. Bár a jelzett cikk nem terjeszkedett ki konkrét fényekre — nem is ez volt a célja — mégis nagy örömmel olvastam és igen időszerűnek tarlom. Tagadhatatlan, hogy nálunk Magyarországon most lép mindinkább előtérbe a mai napig nagyon elhanyagolt országos villamosítás komoly megnyilatkozása. Szakemberek már hosszú idő óta foglalkoznak a villamosítási problémákkal, sok tervezet látott már szakkörökben napvilágot, mindegyiknek megvolt a pro és kontra kritikája. Anélkül, hogy a villamosítási tervezetek széleskörű és a megértéshez szaktudást igénylő részével e helyen a közönséget terhelném, célszerűnek látom legalább nagy vonásokban ismertetni a főbb törekvéseket és kitérek néhány, a mi városunkat közelebbről is érintő körülményre. Azokban az európai országokban, melyek sok vizerővei rendelkeznek, már régóta megvalósították a nagy villamosításokat, mivel a vizerő energiát csakis ily módon lehet as energia felhasználási helyekre szállítani. A vízeséseknek igen nagy és teljesen in gyenes energiája a villamos erőátvitel alkalmazásáig teljesen parlagon hevert, a szó szoros értelmében „elfolyt", ha csak nem lehetett az energiát mindjárt helyben ipari célokra felhasználni (pl. faipari feldolgozó-telepek, stb.) Ezen nagyrészben vizerőtelepekkel rendelkező országok közé tartozik Svájc, a skandináv államok, részben Spanyolország, Franciaország és Olaszország. Ott, ahol az energiát már tüzelőanyagokkal (szén, nyersolaj) állítják elő, később következett be az országos villamosítások gondolatának megvalósítása, mivel ezen energiahordozó anyagokat már lehet szállítani és megfelelő gépi berendezéssel bárhol fel lehet használni energiatermelésre. Csak akkor kezdtek hozzá az országos energiaelosztók és a nagy erőközpontok építéséhez, amikor már bebizonyosodott, hogy a nagy központokban tiz energiatermelés számos műszaki oknál fogva sokkal gazdaságosabb, mint a kis, helyi telepeken való termelés. Nagyon messzire vezetne ennek a kérdésnek részletes megvilágítása és jelenleg nem is ez a célom. Talán egy más alkalommal erre is kitérek. A nyugati államok legnagyobb részében mér a kalorikus üzemü, országos energiaellátási feladatokat célul kitűző nagy erőtelepek is mind sorra megépülnek a világháború után. Szinte évről-évre sűrűsödött az illető országok villamos elosztóhálózatának térképé es ma már p!. villamosmü igazgatója Németországban bármely országrész bármelyik erőközpontból ellátható villamos energiával. A nagy erőtelepek szükségszerű együttműködése, az energiaszükségleteknek a legnagyobb mértékben való kiegyenlítődése olyan gazdaságossá teszik a villamos energia termelését, hogy az mindenki száméra hozzáférhető és a mai életnek mér teljesen elengedhetetlen kullurszükségletévé vált. Természetesen nemcsak világításra használják, hanem főzésre, lakásfűtésre, forróvizmelegilésre, az összes há» tartási munkálatokra! a legkisebbtől a legnagyobb ipari üzemek összes energiaszükségleteinek a fedezésére stb. Hiszen az újításoknál csakis az uttörés a nehéz, ha bebizonyosodik, hogy gazdasági előnyöket és ugyanakkor nagyobb kényelmet és nagyobb kulturigény-kielégitést jelent a villamos energia, akkor már minimális intelligencia melleit is hamarosan tevékeny talaja akad a jól megszervezett villamos propagandának. Hogy a villamos energiának külföldön a magánháztartásokban milyen elterjedése van ro^r, esek egy példát hozok fel. Berlinben Gu.will Andrássy-ut 6. szerzi be 1934 végén összesen 13000 drb komplet villamos konyhatüzhely és 8000 drb nagy köztartalmu forróviztároló volt felszerelve. Ugyanezen tárgyakból 1934 végén Budapesten 478, illetve 485 drb volt felszerelve. A rend kedvéért megjegyzem, hogy Budapesten a háztartási propaganda csak rövid idő óta van kifejlesztve éa a közeljövőben még lényeges fejlődés várhaló. Sajnos Magyarországon a nagy, országos villamosítások kérdéséhez is elégkésőnnyultak hozzá. Főleg ez 1925—29 években mutatkozott fellendülés, amikor néhány magánvállalat megépítette a legszükségesebb távvezetékeket és az ország nagyobb szénbányatelepeinek ez energiáját elvezették a Dunénlul és az Alföld egy részének fogyesztóterületeire. Ez ez időszak alkalmas volt u fogyaaztókörzetek megszervezésére, utána azonban bekövetkezett a lakosság gazdasági leromlása, nehezebben ment a közületek koncesszióinak meg3zer2ése, hiányzott az országban az egységes elgondolás, az erélyes kormánytámogatás és ez nagymértékben elvette a magántőke kedvét a villamos vállalkozásoktól. Ebben az időben ftilépült ugyan az orszég legnagyobb és európai viszony'alban is teljesen modern erőtelepe, a bánhidai centrélé, ez azonban csakis a székesfővárosnak, a Győri Ipartelepek rt-nek és a budapesl—hegyeshalmi villamos trakciónak bocsát villámon pn«reiát rendelkezésre. Kell-e Békéscsabán modern kozvagotiid eshutohaz? A csabai husiparosok értekezlete ad erről a kérdésről szakvéleményt (A B. IK. tudósítója jelenti.) Békéscsaba képviselőtestülete már többször foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan oldja meg a város lakosságának közgezdasági és közegészségi szempontból egyaránt fontos két kérdéséi: a modern közvágóhíd és a hűtőház felépítésének negy kérdéseit. A két intézmény megteremtése súlyos pénzkérdés és az erre szükséges öszszegeket a város mai helyzetében csak kölcsön utján tudja előíeremteni. Az egyik koratavaszi közgyűlés állást foglalt már ebben a kérdésben és hozzájárult a megoldásnak ahhoz a módjához, amellyel vitéz Jánossy Gyula polgármester akarja ezt a szivéhez nőtt két sürgős kérdést a város közönségének jól felfogott érdekében mielőbb la megvalósuláshoz segíteni. A közgyűlés határozatához képest Jánossy Gyula polgármester az OTI-igazgatóságához fordult az építkezésekhez szükséges kölcsön megszerzéséért. Az OTI igazgatósága a békéscsabai ipartestülethez fordu t és véleményt kért arról, vájjon szükséges-e Békéscsabán a korszerű vágó hid és hűtőház felállítása? Ennek a ssekkérdésnek tárgyaláséra a békéscsabai iparosok csütörtökön délután négy órakor az ipartestület székházában szakmai értekezletet tartanak, amelyen részt vesz az ipartestület elnöksége és a szegedi kereskedelmi és iparkamara képviselője is. meghusNem jut a kisiparosoknak közszáii it ásókból (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kamarai körlet szabóiparossága pünkösd másodnapjának délelőttjén Orosházán tarlotla gyűlését, élénk érdeklődés melleit. Bari Lajos (S/eged) nyitotta meg a gyűlést, majd később Zsírós Pál (Békéscsaba), Murvai Gyula (Gyula) is elnökölt. Elhatározták, hogy a körzeti gyűlés üdvözli Bornemisza Géza kereskedelmi minisztert, majd Németh látván (Orosháza) tarlóit megnyitót. Gubicza Sándor (Orosháza) a nyugdíjrendszer bevezetéséi kívánta azzal, hogy az egész ügyet az állem vegye kezébe. Németh Árpád terjedelmes határozati javaslatot olvasott fel ezután a 4. és a 47. paragrafus teljes megszüntetése tárgyában, amit a gyűlés elfogadott és a miniszterhez felierjeszt. Keck Lajos (Szeged) a szakmai továbbképzőről szólott. Szegedi központtal továbbképző tanfolyamot kellene megszervezni s ott városonként egy ember venne részt, majd otthonában érvényesítené és terjesztené tapasztalatait. A megszervezes azonban csak állami támogatással képzelhető el. Szemenyei Pál (Orosháza) a bajbajutott kisiparosság megsegítése érdekében iiitakosoti a hitelirodák elien, amelyek megszüntetésére a körzeti gyűlés indítványt terjeszt a miniszter elé. ^ Ezzel kapcsolatban Stefanidel Kéroly (Szeged), Fiam István (Gyule), Kiss János (Szarvas) azt kivénlák, hogy rövid uton a kamarákat is válasszák ketté, mert csak iyy képviselheti a szakmai érdekeket. Zsiros Pál olvasta fel a csabai szabószakosztály indítványát a szövetkezetekre és irányárakra vonatkozólag, amit teljes egészében elfogadtak. A kontárügyek megvitatása után Murvai Gyula (Gyula) arra mulatott rá, hogy a közszéllitásokból, mig a három fórumon, az IOKSz-on, a S20Sz-on és a SiOTE-n keresztül megy a rendelés, a kisiparosságnak nem jut jóformán semmi, mert a hasznot ezek a közbeiktatott szervek viszik el. Változtatni kell a dolgon, közvetlenül az lOKSz végezze a kiosztást. Külpolitika — fáviralstilusban Páris. A Presse cimü francia lap cikkel közöl Benes oroszországi útjával kapcsolatban. A cikk a dunai helyzettel foglalkozva megállapítja, hogy Benes végérvényesen a szovjet asztalára tette fel Csehország tétjét. Rómában számítottak erre és Mussolini, Benes moszkvai látogatásából azt a következtetést vonta le, hogy Csehország, sőt a Balkán államok sem hajlandók őszintén együttműködni a dunamedence újjászervezésében. Benes utja Róma helyett Moszkvába vezetett, irja a lap. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez megerősíti a kisantant helyzetét. A kisantant életképtelen alakulat és csak eszköz a Szovjet kezében. Rajta keresztül Moszkva kiterjeszti balkáni befolyását. Bizonyos, hogy igy a dunai értekezlet sikeréről nem lehet szó. Ezért Olaszország közvetlen tárgyalásokat kezd Németországgal az osztrák kérdés rendezése céljából. A francia-szovjet egyezmény gyászos következményei már mutatkoznak. Olaszország Németországhoz közeledik. Berlin Belgráddal és Londonnal tárgyal, Lengyelország, mely Magyarország szövetségese, a balti unió megszervezésén fáradozik. Franciaország minden játékasztalon vészit.
