Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-04-07 / 80. szám

Í5EKESMEGVEI KÖZLÖNY 1935 április 7 LEGIZLESESEBB KOSZTÜMÖK ÉS KÖPENYEK KNAPP GÉZÁNÁL Garai-ut 9. sz. „Bizalom" könyvecskére is Hogy Anglia mögölt Jjpán sem maradhatott le, azt talán felesle­ges mondanunk is. Először is ab­ban sántikál, hogy Kinét megbé­kítse. Varig nankingi miniszternek tokiói látogatása alkalmával Hirota a sárga testvériségről beszélt, ame­lyet Sanghai és Csapej ostroma a kinaiak ^vérével alaposan megpe­csételt I És azon reményének adott kifejezést, hogy Csang Kai-Csek nem fog elzárkózr i az elől, hogy a Monroe doktrína Amerikából Ázsióba átruccanjon háztüznézőbe. Ds Japán nem merült ki — sza­vakba. Dehogy is merült 1 A had­ügyminisztere csak a minapában nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely még a Siamurájok orszá­géban is elképesztően hatott. Ám lapatyolhatnak a Seiukai-ok és a Minseit-ok — igy hívják Nip­ponban a mérsékelt pártokat — íapatyoljanak amit akarnak, a ja­vaslat törvényerőre fog emelkedni. E' szerint egész Japán ét fog ala­kulni egyetlen termita- bollyá, ahol mindenkinek egy kötelessége van és csak egy kötelessége lehet: élni és halni, nem annyira élni, mint inkább halni az imperializ­mus szolgálatában. Kívánják hal­lani a javaslat szövegének bsve zető sorait: íme, mustrába egy pár mondat: „A teremtés anyja és A M. Kir. umaiysomi főárusitói kérik, hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek érét még nem egyenlítették ki, szíveskedjenek a m»gfelslő összeget (megfi­zetői, mert a uyereményigény és minden más jog csak ugy biz­tosithaló, ha a sorsjegyek ára az előirt 30 fillér költséggel eRvütt a huzá - — most épriiis 13 — előtt kiegyenlittetett. Aki 9Zonban bármely oknál fogva a sorsjegyeket nem akarja megtartani küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idsjében ki nem fieetett sorsjegyek semmi jogot nem biatcs tanak, a főárusitóknak azonban kárt okosnak, ha azokat postafordultával nem kapják vissza! Húzás már szombrton kezdődik 1 Az I. oszt. sorsjegyárak : 78=3, 74=6, 7H2, 7i=24 P Állandó ás kitartó játék vezethet eredményhez I istápja a harc, amely az életnek forrásait maghatározza. Ez indítja el az egyéneket és a népeket az alkotás u'jára." — Isten uccsa. szépen hangzik és Hobbes-nek meg N'elzsché nek ugyancsak öröme telnék benne. Akarják to­vább hallani ? A 111. cikkely imi­gyen szól: „Mindenki tudja, hogv az U. R. S. S., amely 160 millió lakost számlál, nem kevesebb mint 1,300.000 katonát tart állandóan fegyverben. 76 divízió, 3000 re­pülőgép: ez a Szovjetunió béke­létszáma. Eszel szemben a japán császárság — ideértve Mandzsu­kuot is — csak 120 millió lelket számlál és csak 300 000 főnyi állandó hadser*ggel és 1000 re­pülőgéppel rendelkezik. Azonfelül elképzelni sem lehet, mivé fejlőd­het 1937 i? a vörös hadsereg. Je­lenleg a Szovjetunió 200.000 ka­tonát. 500 repülőgépet, 1000 ián­két rögzít le a szomszédságunk­ban, aminek jelentőségét nagyban fokozzák az újonnan épített erő­dítmények. Mindez gondolkozásra késztet éi óva int, hogy abban az esetben, ha a végsőkig fel nem készülünk, rövidesen nehézségekre számíthatunk." — E'ég világos ? Nem ? 1 Kérem alássan, szolgál­hatunk még világosabbal is. No? tessék megjegyezni, Japán 1935 április 28 tói kezdődőleg gazdasági éleiét hadilábra őllitja. Evégből a hadügyminiszter szükségesnek tartja: 1. Bátorítani és tőmogatni azo­kat az iparőgakat, amelyek olyan anyagokat győrlanak, aminők há­ború esetén a külföldről lennének beszerzendők. 2. A nyersanyagok halmozását. 3. Szóval lehetővé tenni minden úton-módon azt, hogy a gazda­ségi élet zökkenés nélkül bármely adott pillanatban átkapcsolható legyen a nagyvezérkar hurok­vágányaira. íme I Ez húzódik meg, ez buj­kől sunyin a kísérletek mögött, amelyekkel az államférfiak a kar­zatot mulattatják. Vigyázat I A tűz­oltók csalnak I Nem vizet hinte nek a zsarátnokra, de puskaport. Es egy szép napon velünk együtt repülni fognak. KOZGAZDASAG A magyar falu — a nagy kérdőjel Három hétig megint műsoron volt a magyar falu. Vagy talán pontosabban: a falu lakosságának az a része, amelyik voksot rep­rezentált. Megint a város, a nad­rágos ember szeretetétől, gondos­kodó ígérgetéseitől, dédelgető be­césésétől övezetten állott az „ér­deklődés homlokterében" a pa­raszt. Akinek pedig nsm ígérge­tésre, nem haszontalan bec^sza­vakra van szüksége, hanem igen­is szüksége volna tanító irányí­tásra, gondoskodó vezetésre, terv­szerű és gyakorlati megsegitésra. De főkép és elsősorban arra, hogy helyzetét komolyan ismer­jék, bajait őszintén feltárják. A gazdaadósaégok valamilyen formában való rendezésének kény­szerítő szüksége arra szorította az illetékeseket, hogy az eledósult gazdák helyzetével aprólékosan foglalkozzanak. I*az, hogy a néző­pont nagyon egyoldalú volt — csak a tartozások hogyja éa mi­kéntje érdekelte az illetékeseket — mépis sok irányban adott fölvilá­gosítást az eladósodott földbirto­kosokról. Nagyobb baj az, hogy az eladósodott gazdák csak cse­kély részét képezik annak a prob­lémának, amely a magyar falu néven mered ránk a maga ijesztő homályával. Az utolsó évtizedek politikai és társadalmi tapasztalatai, ugy ez elméletiek, mint a gyakorlatiak, döntőmódon igazolták, hogy Ma­gyarországon a föld és parasztja nélkül semmit sem lehet tenni. Nem osztólyfeladat, tehát, hogy a földdel és a hozzájanőtt emberrel SORSJEGYE T MINDEN KÖLTSÉG NÉLKÜL A HELYBEL S FŐÁRUSITŐNÁL VEGYEN G FRENKEL-BANKHAZ ANDRASSY-UT 6. TELEFONSZÁM 4-46. komolyan foglalkozzunk, annak pontos helyzetképét feldolgozzuk, hanem egyetemes érdek- Most mind­addig amiga föld ésa paraszt kérdése szervesen és véglegeset? meg nem oldódik, addig nincs és nem lehet Mag varországon sem egéséges ipar (legfeljebb üvegházi) sem megala­pozott kereskedelem. A szellemi foglalkozásúak pedig vagy elten­gődnek, vagy a gazdasági élet utolsó életnedvét saivják fel ma­gukba. Az ország vezetői közül, de a felelős állásban levő gazdas5gi és társadalmi faktorok közül is so­kan felismerték már az általunk most mondottakat. És a választá­sok előtt és alatt egyre-másra hal­lottunk olyan beszédeket, ame­lyek mutatták, hogy a magyar falu nagy problémája mellett már nem mindenki halad el vakon és sike­ten. Még akkor is figyelemre mél­tóak ezek a beszédek, ha az őket fütő lelkesedés jelentős része a választásokra betempirozott frázis­bomba volt. Éa ennek a felismerésnek gya­korlati keresztülvitelével is mind­gyakrabban találkozunk. Falukuta­tások indultak megyénként az or­szágban. Hozzáértő, ügybuzgó egyetemisták, érdeklődő tisztvise­lők és hivatásos szociografusok veiették magukat a munkára, hogy tető alő hozzák az első megol­dandó! : a magyar falu kimerítő és teljes szociográfiáját. Budapest, Szeged, Debrecen a kutatős centru­mai. A Statisztikai Hivatal is en­nek a célnak a szolgálatába állí­totta uj gazdasági adatgyűjtésé). A Magyar Gazdaságkutató Intézet állandóan foglalkozik a falu kér­désével. Előljár a munkában a magyar katolikusok jó egynehány szellemi vezetője, akik minden rendelkezésre álló alkalmat fel használnak arra, hogy a kérdés fontosságét belevigyék a köztu­datba. * Ezt a célt S7olgálja ez a cikk is. Spjnos, az erős ütemben megin­SZALLODA Telefon: 81­Budapest, IV. Bécsi ucca 2. 4—94 és 81-3—96 szám. Igen mérsékelt árú szobákI Olcsó panzió-rendszer tetszésszerinti baosztasbanl Töltsön nálunk tavasszal néhány feledhs­tetlenül szép napot a világhírű bu lapesti Belváros szivében I Balvárosi nivó t Polgári árak I ^BaBnssBHB^nsHBH: dult munkából Békés megyére semmi sem jutott. Ejvellen ilyen irányú tevékenységről, de még­csak kísérletről nem tudunk a ma­gyében. Holott Bíkés és q Körö­sök vidéke, a maga különleges néprajzi viszonyaival, óriási ten<s­delmü nagybirtokain is zsellér tömegeivel de nagyszámú kis- és középbirtokosával is, elsőrendűen fontos fejezete lenne a masvar föld és a nép regényének. Csak meg kellene becsülettel írni. Amerikában növelik atavaszi buza vetésterületét Az amerikai Mezőgazdasági Piac Irányító Bizottsága a már­cius 20-án kiadott rendeletének megváltoztatásával hivatalos köz­leményt adott ki, amelv szerint mindazok a farmerek, akik tava­szi búzát vetnek, j">t?osu'tak a ve­tésterületet az 1928 -32 é/ek átlagos vetésterületének 16.5 ssá­zalékáig növelni, ha kötelezik ma­gukat arra, hogv 1936 ban a bi­zottság felszólítására a vetésterü­letet meífelelő mértékben csök­kentik. Az amerikai képviselőház mezőgazdasági bizottsága ennek következtében újból tárgyalás alá veszi azt a javaslatot, amelvnek célja a halóságoknak a mező^as­dasőgi piaccal ssembeni végleges állősfoglalásának rendezése. Az ezévi vetésterületek nagysá­gát egyébként igen nehéz már most felbecsülni, mert a rettenetes ho­mokviharok következtében sző­molni lehet a területcsökkentések CSIBA MOZGO Április 6 7-én, szombat fél 7, fél 9, vasárnap, 1-3 5-7-9 órakor Vasárnap az 1 órai előadás zóna ! Lehár Ferenc zenéje, Lubitsch Ernő rendezése, a legnagyobb film, a legnagyobb siker ; MÍG ÖZVEGY Vigoperett Maurice Chepalier Daniló Jeanette Macdonald . . . . . . a legragyogóbb Vig özvegy Április 8—9-én, hétfőn fél 5, fél 7, fél 9, kedden fél 7, fél 9 órakor Rohamcsapat előre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom