Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-06-02 / 125. szám

BEKESMEGYEI KöZLONV 1935 junius 2 A Csehszlovák Kiviteli Intézet megszervezi külföldi képviseleteit. A Csehszlovák Kiviteli Intézet végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén közölték a megjelentekkel, hogy a külügyi szolgálat átszervezésének folyamán számos külföldi levelezői és tudósítói állást is rendszeresítenek. G p-.cvezés keretén belül már külön tudósítót küldtek ki Délafrikába. Ez a tudósító külön díjazás ellenében egész sor csehszlovák k'viteli cég képviseletét is elválH'a. Most folynak a tőrgyalősok a textilipar képviselőivel Délame rikába küldendő külön tudósító alkalmazásáról is. E célból tót gyalásokat folytatnak a pénzügyi természetű kérdések rendezéséről és az eddigi alapok felemeléséről is. A Kiviteli Intézet tervbe vette, hogy at. egyes vegyeskamarák illetékes bizottságaival is szorosabb együttműködésre lép. A nyersnikotin — méreg A nyerstiikolin, mely a növényvédelem nélkülözhetetlen szere s egyben egyike a legolcsóbb anyagnak is és époly veszedelmes méreg is. A vele való bánás nagy gondot igényel és a leggondosabb munkát követeli meg. Most, hogy a közeledő nyár idény a nikotin használatát időszerűvé teszi, szükségesnek tartjuk a közönség figyelmét arra felhívni, hogy a nikotin használatával igen óvatosan és gondosan járjon el, különösen vigyázni kell, hogy a nikotin gyermekek kezébe ne kerüljön. Ezért a nikotinos dobozt nem szabad gyerekek kezébe adni, vagy kiürítés után eldobni, hanem el kell ósni, vagy megsemmisíteni. A nikotin elkeverése köüben arra vigyózzunk, hogy a testünk bőrén levő sérülésen át a vérbe ne jusson, mert mint gyorshatásu f-er, súlyos mérgezést okozhat. Csupasz kézzel az oldatot nem szabad keverni. Permetezés után a kezeket jól le kell mosni, különösen étkezés előtt. Permetezéskor a széljárősiu kell ügyelni, hogy a síéi a pé-olgó nikotint ne sodorja a munkásra, mert a tartós belélegzés rosszullétet okoz. A nikotin a pajzstetü, vértetü, szőllőmoly, levéltetü legbiztosabb ellenszere. A permetezés mőr most megindítandó, még pedig junius 10 én az első, junius 15 én a második és julius 12 én a harmadik permetezés vegzendő el. Ezt követően a levelek szaporodásához képest három heti időközökben kell permetezni. A pajzstetü elleni permetlé igy készül: Két liter vízben feloldunk melegítéssel 1 kg kenő (Káli) szappant, melyet 100 liter vízben keverünk el és hozzáadunk 250 g. nyers nikotint. Alapos elkeverés után az oldat használatra kész, aznap el kell használni. Levéltetü ellen 100 liter via, 1 kg kenőszappan és 50 g. nikotinból őlló permetlé szükséges. A nikotin a Békésvőrmegyeí Kertészeti Egyesület utjőn szerezhető be. Negyvenéves a békésmegyei telefon Tallián Béla főispán nyitotta meg a távbeszélő forgalmat Kősónál. A legegészségesebb sport. A legkellemesebb szórakozás. Kitűnő csónakok. (A B. K. tudósítója jelenti.) Hangos kattogőssal úszik fölöttem egy hatalmas utasrepülőgép, az íróasztalom mellett a newyorki Metropolitain előadását hallgatom a rádión és én moBt azzal a naiv kérdéssel bíbelődöm, mit szólna az emberiség ahhoz, ha egy szép reggelen eltűnnék a telefon ez életéből. A telefoni... Istenem, itt vannak körülöttem családapák, i akik mér azzal a beléjük rögzött tudattal kezdték az értemes életet, hogy a telefon olyan magától értetődően elválaszthatatlan része az életnek, mint a mindennapi harangozás, vagy a papiikősszalonna. Beletartozik az ember mindennapi életébe nélkülözhetetlenül, minden csodálkozás nélkül. Ma, amikor az ördöngös emberi technika a legmerészebb, legfantasztikusabb kőitől elkepzeléseket egymásután dobja oda az émulősból magához térni nem tudó világnak — ma azt kérdezné, mi lenne az élet telefon nélkül, csakugyan naiv kérdés. Ki gondol arra, hogy volt, hogy lehetett idő, amikor nem volt telefon? Ki gondol ana, hogy volt idő, amikor a telefon nagy, csudálatos, világraszóló talőlmőny volt, a te lefon, amely ebben a megveszekedett, üvöltő bömbölő világban olyan szerényen berreg asztalomon? Olyan régen voltak, ködös múltba elveszőnek tetszik ez az idő, hogy bizony még annak is gondolkodóba kell eenie, aki a petvóleumlőmpa korszakában látta meg a napvilágot; abban a boldog világban, amikor még az egész család kikísért a vasul éllomősra, hogy u^y bucauszék tőled, mikor egy hétrevaló elemózsiával a hónod alatl Budapestre indultál, mintha örökre kellett elválniok és szívdobogást kaptál az izgalomtól, ha a posiŐ8 sürgönnyel a kezében lépett be a házad kapuján. Régen volt, nagyon régen — negyven és néhány esztendeje. Akkor érkezett el hozzánk es a budapesti installáció után épen az idén negyven esztendeje, hogy Békésmegyében átadták a forgalomnak. 1895 ben építették ki és adták át a forgalomnak a megyei telefonhálózatot, ünnepélyes keretek közt. Elsőnek a Gyula—Csaba—Oroshé~"í—Tótkomlós, azután a Berény -—Békés—Gyoma—Szarvas • -Szeghalom között megépitott vonalat nyitotta meg Tallián Béla főispán, aki rövid beszédet mondott az akkori, technikai csoda kagylójába: — Örömmel nyitom meg a békésvérmegyei telefonhálózatot, mivel ez az alkotás úttörő és első P". országban, amely a vőrmegye minden községét, sőt majdnem minden uradalmi pusztóját egymással összeköti és a kultura, közisp-.gatás, nemzetgazdaság, közbiztonság, ipar és kereskedelem szükségszerű fejlődésének hatalmas eszköze lesz! Köszönetet mondok a vármegye közönségének, a községeknek és a hálózat létesülését anyagi áldozattal előmozdítóknak, áldozatkészségükért, a vármegye alispánjának pedig tevékeny tőmogatősőért. — Üdvözlöm az előfizetőket 8 a vérmegyei hálózatot a közhasználatnak átadom. A főispán után Fábry Sándor alispán is beszédet mondott a kagylóba éa közölte „a távbeszélő kiépítésére vonatkozó egyes főbb momentumokat." Elmondta, hogy a hálózat költségeit a megye akként szavazta meg, hogy az oszlopok érát a törvényhatóság viseli. a huzatok őréból kilométerenként 20 forintot és a durva műnkét a községek fedezik. A többi kiadás, úgymint a huzalok és a beszélőgépek több költsége és a kepcBoló állomások berendezései az őüam terhére esnek. A hálózat épitési tervezetét Ballá Pál főmérnök készítette, az oszlopokat a Braun és Czinczár és Lővy e célra egyesült cégek BZŐIlitotiák. Az építést 1894 őszén kezdték meg Darvas Sándor és Weigrül Károly távírda főtisztek és átlag 160—200 munkással december elejére elkészültek a külső vonalakkal, 1895 március közepén pedig a belső berendezésekkel. A telefon létesítése a közúti alap 14.482, a községek 10.645 forintot forditoítek, a magőn előfizetőkre 14.538 forintot vetettek ki, ez őllam költsége pedig ezeken kivül még 20—25.000 forint volt. — Kétségtelenül nagy kiadás — mondta az alispán —, de meg ve.gyok győződve, hogy megyénk közige*gatásőnak tökélyesebbé tételében, közgazdaságunk, vagyor.osodásuníí, közbiztonságunk és kulturénk emelésében meghozza kívánatos kamatait. A megnyitó beszédet természetesen az összes állomásokon végighallgatták. Minden készülék hallgatója odatapadt egy-egy kíváncsi fülre, amelynek gazdája nem győzött betelni a nagyszerű találmány ujdonsőgőnak idegbizsergető 'zgalmőval. — Csoda ez, nagy csoda, mondottők az emberek egymősnak. Hogy Tótkomlóson igy meglehessen hallani, amit a főispőn Gyulőn beleszaval a készülékbe 1 Istenem mi lesz még az emberiségből 1? Vájjon az uj csudával betelni nem tudó magyarok közül hőnynek jutott eszébe arra gondolni, hogy negyven év múlva Buenos Airesben hallani és lótni fogják a londoni ezinhéíi előadást. Visszaemlékezésemet méla akkordal kell befejeznem. Az 1895-ben megépült telefonnak a megnyitásakor már 130 előfizetője volt. Ma, negyven év multán, a megye előfizetőinek száma — CBak 1217. (G-y-n) Nyári divat cipők AD Cipőáruhézban Könnyűek, szépek, olcsók! Az „Éneklő Ifjúság" pünkösdi hangversenye Vasárnap délelőttönként, mikor az iskolák bezárt kapui pihenőnapot hirdetnek diáknak és tanítónak egyarőnt, a színházépületben nagy a sürgés-forgás, hangos énekszó: a békéscsabai „Éneklő Ifjúság" dolgozik, próbál, készülődik pünkösdi hangversenyére. 600 gyerek — hirdeti a plakát, 600 fiu és leány, kis elemista és komoly, nagy diák ajkán csendül az uj magyar dal, a magyar dal reneszánszát hirdető ígéret. A két hónappal ezelőtt megtartott Kodály esten, melyet a rádió is közvetített, négy „felnőtt" dalkör vett részt, pünkösd délutánján tiz iskola ifjusőga vonul föl, bizonyságául annak, hogy ezek a hangversenyek nem köznapi értelemben vett bemutatók, hanem egy nagy, országos mozgalom céltudatos állomásai. A mozgalom célja: legnagyobb népi kincsünket, a magyar dalt, melynek mőr mőr veszendőbe ment, pusztulásra ítélt darabjait ezerszámra gyűjtötték össze nehéz, évtizedes munkával, Bartókkal és Kodállyal élükön legjobb muzsikusaink, megfelelő feldolgozősban eljuttatni ez ország minden részébe, utolsó zugába, vőros, falu minden lakosénak szivébe és ajkóra/A magyar daloskörökre és iskolai kórusokra vár ennek a feladatnak az elvégzése, műsorukról mindjobban leszorulnak a mult század németes izű, nehézkes szövegei, porlepte dallamai, hogy helyet adjanak az uj gyűjtés friss, szivárványszínű, tavaszillatu darabjainak. Az „Éneklő Ifjúság" hangversenyének minden egyes száma (Orlando di Lasso, Mozart, Beethoven egy-egy örökéletű darabja mellett) ebből az uj anyagból való. — Az .„Éneklő Ijjusőg mozgalmát az ,Énekszó" cimü, Budapesten megjelenő énekpedagógiai folyóirat szerkesztősége indította meg; mult év tavaszán, Budapesten megtartott hangverse > nyükön 13 iskola 1400 tanulója vett részt. Ez évben mér a budapesti hangversenyeken kívül öt nagy vidéki város is fölvonultatja éneklő ifjúságát, közöttük Békéscsaba is. A hangversenyt az Auróra Kör rendezi és ezen a következő iskolák vesznek részt: Irányi ulcai áll. el. népiskola (karvezető: D< bay Józset), Révai utcai őll. elemi (Hajós Lajos), Róm. katolikus ehmi (Román Pál), Szt. László-utcei áll. elemi (Péterfy Sándor), Állami mezőgazdaségi szakiskola (Péterfy Sándor), Közs. felső kereskedelmi iskola (dr. Szakmőry Gyule), Közs. női kereskedelmi szakiskola (d . Szakmőry Gyula), Közs. poigé i leőnyiskola (Péterfi Sándor), L< rőntffy Zsuzaőnna leőnyiiceum (Sáska Erzsébet), Rudolf reőlgimnőzium (Povőzsay László). — Az egyes kórusok különszámain kivül, a hangverseny kezdetén és végén fölcsendül a tömegének, a nagy közös kánonokat egyszerre énekli valamennyi 600 gyerek. A kórusok a színpadon és a karzatokon helyezkednek el, s midőn a nagy csöndben hatalmas erővel megszólal a közös ének, orgonaszerű zúgással töltve meg az egész épületet, ugy érezzük, hogy őszintébb, megrőzóbb és vidámabb hangversenyt nem hallott még Csaba vőrosa, mint most pünkösdkor majd a 600 gyermek énekét. Bftcher Jolán.