Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-06-02 / 125. szám
Ára t) fillér BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1935 junius 2. vasárnap 82. évfolyam 125. szám A gerendási í ínyaí szülésznői állás belöllésére hivták tisztújító közgyűlésre Békéscsaba véros képviselőtestületét. A tisztújító szék bravúrosan megoldotta feladatét, Gerendás uj szülésznőt, Gyula és Békéscsaba sajtója pedig kitüntető bókokat kapott a közgyűlés folyamén. Napokig fontolgattuk, reflektáljunk-e a tisztújító közgyűlésen elhangzottakra, reflektáljunk-e a kö' rünkben megjelent és szivusen látott vármegyei főjegyzőnk szavaira, mert egyrészt tiszteljük magas vendégeinket, másrészt nem tartjuk időszerűnek, hogy nyilvánosságra hozzuk az OTI-székhőz áthelyezése körüli sajtókampány minden részletét. Napokig fontolgattuk mindkét jó okunkat, egyrészt mert éppen a vendégség alkalma miatt hittük, hogy a főjegyző ur nem célozhat a békéscsabai sajtóra, másrészt ugy gondoltuk, hogy a vármegye háza főtisztviselőjének semmi ujat és ismeretlent nem mondhatunk cikkek születéséről és cikkek ha* táláról. A gyulai lapok óldozőcsütörlöki számai azonban tekintélyes helyet áldoztak a csabai közgyűlésen elhangzottaknak. Ezek után nekünk ii le kell tenni a garast és le kell szögeznünk álláspontunkat. A gyulai lapok komoly hangon, tárgyilagosan és a zsurnalisztikái ügyesség akkora készségével tárgyalták a megyei sajtó ellen elhangzott támadásokat, mely önmagéban is azt jelenti, hogy ennek a megyének fórumain megszűnt a röpke szó játékos könynyedsége, itt súlyt kap minden mondat, sulyuk lesz a szavaknak, ezért kettőzötten felelősségteljes e fórumokon a közéleti munka, de kettőzötten értékelt és dicséretes is. * Van-e ellentét Békéscsaba és Gyula között? Sokan mondják, többen irják is, hogy nincsen. Ne nézzük a nagy kérdéseket, hagyjuk pihenni a OTI-t la, egyedül arra a kél határozatra vessünk futó pillantást, amelyet a gyulai és a csabai kereskedők érdekképviselete hozott. A gyulai Kereskedelmi Csarnok azt mondja, hogy a „Takarékosság" autóbusr járata beleütközik a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. A békéscsabai Kereskedelmi Csarnok pedig egyöntetűen és egyhangúiig visszautasítja ezt. íme: példa arra, hogy az érdekellentétet nem a sajtó, hanem az élet termeli ki. A kereskedők nem a lapok biztatására, vagy izgatására határoztak. Az ellenkező érdek ténye azonban közelről sem szomorú, mert az egyenlő és tisztességes eszközökkel vívott harc az élet legbiztatóbb jele. A temetőben nincsenek érdekellentétek. Ezt a nyugalmat sem Békéscsaba, sem Gyula nem kívánja. A vetélkedő ellentétek oka maga az élet. Ha ez nem elég és okvetlenül meg kell az okokat személyesíteni, a sajtó, legalább is a magunk részéről mi szívesen és önként vállaljuk akér az áldozati bárány kevésbé hozsőnk illő, akőr a bűnbak inkább megfelelő, hálátlan szerepét. Úgyis ez a sajtó sorsa. (Gyöngyösi Jánost pedig saját szavaival kérjük : tessék konkretizőlni, tessék megjelölni azt a lapot és est a cikket, amely heccet csinált olyan ügyekből, melyek sokaknak kenyeret, tízezreknek fsjlődést és nemzedékeknek programot jelentenek.) A Kúria megsemmisítette a Dréhr-ügy táblai Ítéletét A budapesti iiélőtéMa újra tárgyalja az érdekes fordulathoz jutott bilnpert (A B. K. tudósítója jelenti.) Dréhr Imre volt népjóléti államtitkőr ismeretes bimpere eljutott az utolsó birói fórumhoz. A Kúria kedden kezdte meg a bejelentett semmiségi panaszok nyilvános felülvizsgálását. Dréhr Imrét, mint ismeretes, a budapesti büntetőtörvényszék a mult év nyárén többhetes főtőrgyalósa ütőn hűtlen kezelés, csalás és hivatali sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért ötévi fegyházra, 5000 pengő pénzbüntetésre és tizevi hivatalvesztésre itélte. Fellebbezés folytán az ügy a tábla Harmath tanácsa elé került, amely decemberben megtartott tárgyalásán csupőn bárom rendbeli buncselekményben mondotta ki bűnösnek Dréhr Imrét és ehhez képest büntetését két és félévi fegyházra, 500 pengő pénzbüntetésre és ötévi hivatalvesztésre mérsékelte. A tőbla itéieta ellen ugy a vád, mint a védelem semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához, A főügyész semmisééi panaszát a koronaügyész visszavonta és igy a Kúria a kedden megkezdődött tárgyalőson csupőn a védelem semmiségi panaszait vette tárgyalás alá. A Kúria Polgár-tanácsa négy napon tárgyalt. Dréhr Imre, aki betegen fekszik a lakásán, nem jelent meg. Az ügy előadói ismertetése és az ügyész vádbeszéde után Gál Jenő dr. védő két napon őt mondotta védőbeszédét, melyre az ügyész nem válaszolt. A Kúria Polgár-tanécsa ma délutőn hirdette ki ítéletét, amely szenzőciós hatású. A Kúria megsemmisítette a másodfokú Ítéletei és uj főtárgyalás megtartására utasította a budapesti Ítélőtáblát. Sok a pályázó az üresedésben levő városi állásokra (A B. K. tudósítója jelenti.) Julius elseje közeledtével mindinkább előtérbe nyomul a városházán az a kérdés, hogy töltik be a különböző nyugalombavonuiősok miatt ekkor megüresedő állásokat. Különösen hőrom állás foglalkoztat sokakat, az egyik a városi orvosi állás, amelynek betöltésére ugyan még nincs miniszteri engedély, hiszen csak a legutóbbi kisgyűlés hagyta jóvá azt a hatőrozatot, mely szerint Vass Vilmos dr. helyét — az 1931-es döntést megmásítva — nem hagyjők betöltetlenül. Ettől függetlenül nagyon sok a kombináció, legalább hat orvosról beszélnek, akik az óllőskiirős alkalmával benyújtják majd pályázatukat és ezzel kapcsolatban sokan arról is tudnak, hogy a képviselőtestület most kialakuló pártjainak is lesz egy-két jelöltje, amikor a közgyűlés elékerül az ügy. A közgyám helyére is sokan pályáznak. Több mint egy tucat nevet emlegetnek ezzel kapcsolatban. Értesülésünk szerint a tülekedés oly komoly, hogy valószínűnek látszik, akármilyen is legyen a döntés, az elsőfokú határozat megfellebbezése. Így Horváth Mihály, a jelenlegi közgyöm addig, mig az utódkérdés végleg el nem döl, valószínűleg juliusban is helyén marad. Sass István, az erzsébelhelyi jegyző is távozik julius elsején. Az ő óllásőra azonban nem irnak ki pályázatot, hanem a polgármester seját hatáskörében valamelyik városházi közigazgatősi fogalmazót helyezi ki az erzsébelhelyi ügyek vitelének vezetésére. A három őllásbetöltés közül tehát aránylag még ez a legegyszerűbb. Marólúgot ivott Kultsár Ilona, aki pár hét előtt felvágta ereit (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este tiz órakor a Réthygyógyszertárből telefonon értesítették a mentőket, hogy a Verbőczi-utcőn a járókelők földön fekvő, fiatal leányt találtak, akinek a szája habzott. A hozzáintézett kérdésre azt felelte, hogy marólúgot ivott. A mentők kivonultak s ekkor kiderült, hogy a leőny Kultsőr Ilonával azonos, aki pár héttel ezelőtt már követett el öngyilkossági kísérletet. Akkoriban a Széchényi-liget egyik padján találtak rá és — mint megírtuk — a csuklóján az ereket akarta felvágni, de sokkal jobban félhetett tettének következményeitől, mint amilyen erős volt benne a halniakarős s ezért csak jelentéktelen karcolásokat okozott kezefején. A mentők akkor nem is vitték kórhózba, hanem haza, szülei lakására, a Mátyás király-ucca 22. szőm alő. A fiatal, 18 éves leőny azonban nem tudott összeférni