Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-21 / 115. szám

Ára t) fillér BEKESMEGYEI IOZLO Békéscsaba, ÍBBB május 21. kedd @2. 115. igy gondoljuk Aggódó gonddal és féltő sze­retettel várjuk a gyermekjóléti in­tézmények működési eredményei­nek jelentését, félve vizsgáljuk, mit kap a társadalomtól és mit költ a gyermekekre a beteg gyer­mekek tüdőszanatóriuma és a többi intézet és intézmény, mely a jövő generáció nevelése körül fejti ki társadalomfejlesztő mun­káját. Szeretnők ismerni a jóté­kony egyesületek költségvetését, a jótékony bevételeket és a még j jtékonyabb kiadásokat, hogy ösz­szehasonlithassuk például a teg nap lefuttatott Király dij délután­jának totalizatőrforgalmával. Teg­nap délután, egyetlenegy verseny­napon a sok közül 275.000 pengő forgalmat bonyolítottak le a fo­gadóirodók. Negyedmillió pengő c-íréit gazdát tegnap délután a versenytéren és ebben annyi jó mindenesetre van, hogy a törvé­nyesen levont adókból jut a ló­tenyésztésen kivül a gyermekne­velésre is. Szép az igyekezet, hogy nyaral­junk itthon, ugy hisszük, sokan megfogadjuk a kényszerű tanácsot. Csak éppen azok nem fogadják meg, akiknek elköltött pénze na­gyobb súllyal esnék latba, mint a soksiáz nyaraló pengőcskéje. A kegyelmes bankvezérigazgató nyu­godtan kelhet tengeri útra, nem teszi ki magát annak a veszély­nek, hogy bűnvádi eljárás indul ellene. Az elnöknő is nyugodtan hajthatja álomra fejét az óceán­járó luxuskabinjában, nincs gondja rá, hogy hatalmas összegű csekk­füzete bajt hozna ró, valószínűleg, sőt bizonyosan a legnagyobb rend­ben vannak a csekkfüzet felhasz­nálására vonatkozó engedélyei. Tehát ki alapozza meg valuta­gazdálkodásunk szilárdságát ? A kispolgár, aki nem utazhatik Er­délybe rokoni látogatására, pedig szeretné tartani a személyes kap­csolatot továbbra is az elszakított rokonokkal. A kisember marad le a félhetes aradi vizitről, a pár na­pos pozsonyi látogatásról. Lema­rad és hallgat. Mert minek panasz­kodna? AbeBSziniéban sok a töltött puska és a töltött fegyver néha magétól i* elsül. A nemzetek szövetségét ismét próbára teszi egy kérdés, kitörni, készülő fegyveres konflik­tus. És az eredmény senki előtt nem kétséges, ha a népszövetségre bízzék az afrikai ellentétek ki­küszöbölését, akkor az ellentétek ellentétek maradnak és ott tart majd az ügy a genfi kivizsgálás után, ha ugyan hozzájuthat a vizsgálódáshoz, mint népszövet­ségi tárgyalások nélkül. A dél­amerikai és keleti háborúk zavar­talan folyása után csak azt kíván­juk, ne rontsa el még jobban a béke ügyét a népszövetség, mint ahogy az már nélküle is el van rontva. A baromfitenyésztés első­rendű gazdasági fontossága a baromfi bizottság 7Stt*ÁíílpQP31 A baromfikivitel többet jövedel­mei IWUlCaC» mezeit mint a buza exportja (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Királyi Külkereskedelmi Hivatal által ez elmuii esztendő folyamán létesített helyi baromfi­bizottság f. hó 18-én tartolta idéry­záró ülését a városháza gazdasági hivatalában, melyen a Külkeres­kedelmi Hivatal képviseletében Bordács Dezső felügyelő, Békés­csaba város részéről Zahorán Pál gazdasági tanácsnok, Tas Ferenc felsőmezőgazdasági iskolai igaz­gató, mint a bizottság elnöke, a Schneider cég képviseletében Gold­berg István, a Grigolon-cég részé­ről Steinberger Mór igazgató, a gezdaérdekeltség részéről Maczák Mihály és Veres András vettek részt. Tas elnök bevezető beszéde után a Külkereskedelmi Hivatal képviselője érdeklődött a bizottság mult évi működése éa aa ezen­közben észlelt tapasztalatok felől. Az elnök válaszában részletesen is­mertette, hogy az elmúlt idényben a baromfiak minden félesége bő­ségesen került a piacra és ezt a felhozott árai a kereske­dők maradék nélkül lel i* vásárolták a Külkereskedelmi Hivatal által a bizottsággal esetről-esetre közölt minimális áron és azon felül. A Magyar Királyi Külkereske­delmi Hivatalnak a baromfibizott­ságok felállításával a piacáreilen­őrzésén kivül az volt a kitűzött célja, hogy a gazdaközönséget és exportérdekeltséget közelebb hozza egymáshoz, ennek a szorosabb együttműködésnek volt ezután az eredménye, hogy a gazdák tájé­koztatást nyertek a külföldi export­piacok időszerű és minőségi kö­vetelményeiről. Azonban a gazdik nem mindég; vették figyelembe a bizottság intő szavait és például a pulykánál azt a hi­bát követték el, hogy az eladás előtt azt nem hizlalták fel, hanem soványan hozták a piacra és igy az exportigényeknek meg nem felelvén, az exportőrök nem is vehették át; a gazdák ahelyett, hogy visszavitték volno, elprédál­ták a kofáknak 35-40 filléres áron, holott karácsony előtt e pulyka éra felment P 1'20—130 ig. Reméljük, hogy e tanulság alap­ján a gazdák a jövőben fokozot­tabb mértékben fogják figyelembe­venni a bizottság felvilágosításait és akkor árujukat megfelelő idő­ben és minőségben fogják piacra hozni. A Külkereskedelmi Hivatal kép­viselője hangsúlyozta, hogy a kor­mény a baromfitenyésztést külkereskedelmi és szociális szempontból igen fontosnak és kívánatosnak taríja, hiszen az elmúlt esztendőben is az 54 millió pengős baromfitermékek kivitelé­vel szemben a legfontosabb export­cikkünk: a buza csak 52 millió pengős bevételt eredményezett. Tas elnök többek hozzászólása után összegezte az elhangzott ér­tékes észrevételeket, majd kérte a Külkereskedelmi Hivataltól a leg­szegényebb néposztályt elsősorban érdeklő baromfitenyésztés ügyének további hathatós támogatását és méltatta a Külkereskedelmi Hiva­talnak már eddig is kifejtett hasz­nos és eredményes tevékenységét. Két fiatalkorú tolvajt leplezett le a békéscsabai rendőrség (A B. K. tudósilója jelenti.) A békéscsabai rendőrkapitányság de­tektivosztálya az utóbbi időben történt tyúk- és más apró tolvaj­lósok tettesét fogta el két fiatalkorú bűnöző személyében. Az egyik, egy tizennégy éves kondorosi gyerek, mér hetekkel ezelőtt itt csavargott Békéscsabán. Nappal koldulni járt, s közben ala­posan körülnézett azokon a he­lyeken, ahol megszánták és adtak neki egy kis harapnivalót, Mig el­fogyasztotta a levest, vagy főze­léket, valósággal terepszemlét tartott és éjszaka azután ismét megjelent ezeken a helyeken. A legnagyobb könnyedséggel mászott ót kétmé­teres kerítéseket az alig egy mé­ternyi fiu, aki a Wlassich-ucca 1. szém alatt két tyúkot lopott el és el is adta őket, a pénzt pedig elköltötte. Ugyanígy szeretett volna cselekedni a Petőfi-ucca 6. számú házban lopott két tyúkkal, de ott észrevették a zajt, üldözni kezd­ték a gyereket, oki ijedtében el­dobta a két állatot. Mindez nem vette el kedvéi s a Bánát- ucca 6. szóm alatt egyik éjszaka a kam­rába hatolt be. Tizenhárom szál kolbászt vitt el innen s nagy részét eladta, egy részét pedig elfogyasztotta. Utolsó sikeres vállalkozását az egyik Gróf Tisza istván uton lakó baromfike­reskedőnél vitte véghez a fiatal gyerek. Egy értékes ezüst érát lopott el 8 ezzel kiment Dobozra. Beállított egy óráshoz és azt mondotta, hogy az apja óráját adja oda, javítsák meg. Az órásnak gyanús volt a dolog, jelentést tett a csendőrörs­nek, ahol előállították a fiut. Ha­marosan bevallotta, hogy Csabán lopta az ezüst órát, mire a csend­őrök beszállították a rendőrkapi­tányságra, ahol aztán kiderültek a fiu egyéb bűnei is. A másik fiatalkorú bűnöző egy tizenhétéves ujkigyósi lány. Náf­rádi György erzsébethelyi vasutas házából akart ellopni három tyúkot, de menekülés közben elfogták. A rendőrség előállította 8 kiderült róla, hogy már három évre ki volt tiltva Békéscsabáról. Életében szobrot kap Titulescu (A B. K. tudósítója jelenti.) Junius első napjaiban nagyarányú ünnep­ség fog lezajlani a szilágymegyei Kraszna községben. Az összkor­mány, a hadsereg éo maga Titu­lescu jelenlétében avatják fel Ti­tulescu szobrát annak elismeréséül, hogy sikeresen harcol a magyar revidós törekvések ellen. Razziázik a szappankartel A szappankartel titkos megbízot­tai országosan végigrazziázzák a városokat és a nagyobb községe­ket és kiküldötteik a napokban érkeznek Békéscsabára. Felkere­sik a szappanáruaitásokkal foglal­kozó mészárosokat, henteseket és. magánosokat, vevőnek tüntetik fel ma­gukat és tulajdonképeni megbízásukat elleplezve, azt vizsgálják meg, hogy a mé­szárosok és hentesek sőt magáno­sok betartják-e a minisztérium ál­tal nem régen kiadott rendelke­zéseket. Ha valahol azt látják, hogy a kereskedelemügyi miniszter 26.612 —934 sz. rendeleté!, — mely a mosószappan gyártásáról és for­galomba hozatalóról szól — nem tartják be, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete ne­vében feljelentést adnak be a köz­igazgatási hatósághoz és a ren­deletek ellen vétőket megbüntetni kérik. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma D 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom