Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-05-19 / 114. szám
X 1935 május 19 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 Tiz ismeretien Jamina nyomorúság a külvárosban — Hét-f)árom pengői keresnek belenként a gyári lányok — Ti lakosság kevés gondol fordit a higiénére Belemélyedünk E'zsébelhely lakosainek gondjába-bajéba és ízelítőt próbálunk adni belőle. Miből él ez a rengeteg szeyény család ? E*re talán önmaguk sem tudnának megfelelni. Valahogy elkinlódnak, kenyéren és vizén s ha jól megy, hetenként egyszer kétszer még főtt ételt is esznek. Különösen a soktagu családok megélhetése súlyos. Egy légiagyéri munkás 1'50 pengőt kap egv napra, ez 9 pengő hetenként. Ebből még lejön az OTI dija, ugy, hogy alig marad kenyérre, sóra, paprikára. Ugyanannyit keresnek az emberek a baromfi telepen is, da iit legalább tudnának foglalkoztatni. Aránylag még a baromfitelepen dolgozik a Jegtöbb munkás. A téglagyárak lényegesen kevesebb munkást foglalkoztatnak most, mint az utolsó években. Annyi kész anyaggal rendelkeznek, hogy majd leszakad a föld alatta. Ijesztő arányokat öltött a munkára várók száma, 8 ezzel szemben egyre fogy a munkaalkalom. Nem régen a nők még elég könnyen el tudtak helyezkedni. Azonban már ugylátszik, idejük lejárt, egymásután bocsátják haza őket a gyárakból. Akiket még nem küldtek haza, azok is csak néhány napot dolgoznak hetenként és 0 80 — 1 20 pengős napszám mellett alig keresnek 2—3 pengőt. Ebből azután tessék megélni, esetleg még lakbért is fizetni, Akik nem bírták a városban Százóval laknak itt emberek, ekik bent a városban nem bírták fizetni a .lakbért. Az egészségi viszonyokról sem lehet dicshimnuszokat zengeni. A betegség veie jár a nyomorúsággal. A rosz táplálkozás, a fogyatékos ruházat magéval hozza a nyavalyákat. Az alacsony, sárral bemázolt dohos lakásokban dúsan tenyészik a tüdővész. Fogorvost a becsapott ajtó póhlja. Egy idősebb atyofi vékony, de erős zsineget hurkolt fájós fogára és a spárga végét odaerősítette az ajtókilincshez, majd kinyitotta az ajtót, 8 azután egy elszánt mozdulattal berúgta. A zsineg megfeszül és kirántja a fájós fogat. Természetesen az ilyesmi nem megy fájdalom nélkül, az atyafi egy hétig jár bebugyolált fejjel a nevezetes foghúzás után, mégis megelégedett, mert megspórolt két pengőt — ami nem is vott neki. Baj van a lakáshigiénével Hogy hivatalos részről is tájékozást nye.jok, felkerestem Kultsár Sándor dr. erzsébethelyi városi orvost, aki igy nyilatkozott: — Sajnos az egészségügyi viszonyok meglehetősen rosszak. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a lakosság kevés gondot fordit a lakáshigiénére. A legelemibb dolgokat sem teljesitik. Mert hiszen a legszegényebb embernek is módjában áll, hogy rendesen mosakodjon. A test tisztántartása harmadrendű dolog. A lakosság nem helyez súlyt a lakások szellőztetésére. Dohos, elhasznált levegőjű szobákban alszanak. Sok helyen egy tálból esznek, egv korsóból iszik az egész család. Ha véletlenül megbetegszik valaki a családban, rövidesen mindenki megkaoja a betegséget. — Hogyan gyógykezeltetik magukat azok a beteg munknnélküíiek, akik nem tagjai az OTI-nak ? — Rengeteg beteg hatósági bizonyítvánnyal jön az orvoshoz. Ez év márciuséban a négyszázat is meghaladta ezeknek száma. I^az, hogy sok volt ez influenzás megbetegedés. Áprilisban a fsíére clökként ez a szám. — Télen voltak inavenes egészségügyi előadások. Hogyan látogatta ezeket a közönség ? — Sajnos épen azok nem látogatták, akiknek legjobban szükségük lett volna a tanulásra. Az egészségügyi viszonyok faljavítására az lenne a leghatásosabb mód, ha mér a legalsóbb iskolákban is tanítanék a test gondos ápolását. A tisztasággal nagyon sok bajnak, betegségnek lehet elejét venni — mondta befejezésül Kultsár Sándor dr. FI|RP Ö ZAVATOLT SZÍNTARTÓ 3*90 Vannak egészen furcsa dolgok ... Például a következők : A szoba falán lóg vagy harminc tányér és a család mégis egyetlen összedrótozott cseréptálból táplálkozik. Ezek a fazék tányérok az úgynevezett tiszta szobában tündökölnek. Ezek a szobák egyébként földesek, alacsonyak és sötétek, apró ablakaik be vannak fügpönyözve. Jobban hasonlítanak egy nyirkos pincére, mint lakásra. Egy helyen az ablakreteszek alaposan be voltak rozsdásodva, a „sürü" szellőztetéstől. E<?y tizenhatéves leány azzal dicsekedett, hogy kariokét is tud táncolni. Ványadt képű, soványka volt szegény. Megkérdeztem lőle, jár-e valahova dolgozni? Szomorúan felelte: — Sajnos nem, mert nincs munka. Apja inségmunkás. Ő azért tanult meg táncolni, mert igy talán hamarabb megy férjhez. A végtelenségig lehetne sorolni ezeket a szomorú furcsaságokat, amikbe lépten nyomon belebotlik az ember. Miklya János ZGAZDASAG Napirenden: a villany Minden korszaknak megvannak a maga gazdasági, ipari és kereskedelmi jellegzetességei. Olyanok, amelyek rányomják a maguk sajátosságainak pecsétjét a fejlődésnek egy-egy periódusára és azt döntően befolyásolják is. Igy van villanykorszak is, ehogy volt kő, volt vas korszak. Villanykorszak — ez a ma. És a holnap. Főkép a holnap. Ezen a korszakon belül is, az a néhány évtized, melyben a mai generáció járja meg szöges dróttal alaposan tarkitolt útját, a villanykorszaknak szűkebb periódusa. Olyan jó néhány év, amely alatt összesűrítve, valami láthatatlan sürgető szükségességtől hajtva elvégzik a munka jövőjét. Nincs is szükség arra, hogy alaposan körülnézzünk e világban. Nem fontos, hogy a statisztika éles számaival világítsunk rá arra a vitathatatlanul lázas fejlődésre, amely minden világkrizis ellenére az elektromos energia források és vezetékek fejlesztésének szolgálatába állítja az óvatosan tapogatódzó tőkét. Mondom, nem kell külföldre mennünk igazunk bizonyítására : bőségesen találunk érveket Magyarországon is. Nem múlik el hét, hogy a sajtóban szó ne kerülne a villanyról. Forr, harsog, süstörög a kérdés. Koncepciók röpködnek, szerződések saületnek. Távvezetékek terveiről tárgyalnak. Van energia törvényünk, energia bizottságunk. Most már lesz ipari minisztériumunk is, villany-szakemberrel az élén. Bátran megállapíthatjuk, hogy a magyar tőke is felismerte azt a hatalmas üzleti lehetőséget, amelyet a villamos energia és a köré kristályosodó üzletek jelentenek. Az elkövetkezendő 10—20 év nagy üzleteit a villany fogja adni. Ha csak egy felületes pillantást vetünk Magyarország energia-térképére, akkor látjuk, hogy azon majdnem teljesen szűz-fehéren terpeszkedik el az ország dél-keleti része. Csaba és közvetlen környéke mint üde oázis emelkedik ki ebből a villanypusztaságból. Ez a tény különleges előnyöket biztorít Csabának hoszu-hosszú időre. De nemcsak előnyöket biztosit, hanem kötelezettségeket is ró ré Többek között azt, hogy — ezeket az előnyöket ügyesen kihasználja. Messze vezetne, ha a müszaVi és gazdasági részletkérdések taglaláséval apróra elmagyarázhatnánk a dolgot. Nem célunk ez, de hivatottságunk sincs hozzá. Mindössze az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet erre a kérdésre. Hogy előtérbe állítsuk a villamos energia ügyének fontossőgót. Az elmúlt szózadban a vasút, a vasutvonalak iránya adott lehetőséget a városoknak soha nem hitt fejlődéshez. Nem hisszük, hogy tévednénk, ha ma ugyanilyen szerepet tulajdonítunk a villanynak és vezetékeinek. Csaba lehetőségei ezen a téren is adva vannakA Nemzetközi Vásár gyakorlati eredményei A Budapesti Nemzetközi Véf*r 11 napi nyitvatartás után május 13-án bezárult. A 30 éves fennállását ünneplő vásár ezévben különös erővel demonstrálta a magyar ipari termelés impozáns fejlettségét, Látogatottság, űzi i és erkölcsi siker szempontját) I egyaránt rekorderedményeket é t el ez a nagy gazdasági esemény, amely ugy a magyar gazdasági élet, mint az idegenforgalom fellendítése tekintetében évről-évre fontosabb szerepet tölt be. A vásárnak 700.000 látogatója volt, vagyis ebben az évben a vásár látogatottsága a mult évhez képest 100.000 rel növekedett. Több mint 70.000 ember érker tt vé8Órigazolvénnyal a magyar fővárosba. Ezek közül 52.000 a magyar vidékről és 20000 külföldről A külföldi látogatók öt világrész harminc államából érkeztek. Legnagyobb szómban szerepelnek köztük az utódállamok és a Balkán államok látogatói, de sokan érkeztek Olaszországból, Amerikából, Lengyelországból, Svájcból, Németországból és Hollandiából. A vásár üzleti szempontjóból különösen nagy jelentőséggel bírnak a magyar textil és ruházati iparok által eszközölt eladások. A textilüzletek zöme a gyárak városi irodáiban, vagy pedig a gyárak nagykereskedelmi eladó szervei utján bonyolódtak le. a vásáron megtartott textiltő«sde azonban rávilágít a forgalom adataira. A vásár építőanyag csoportjának üzleti forgalma a vásár keretében megtartott épitőanyagtőzsdén kulminált. Az üzleti forgalom e csoportban meghaladta az 5400 Férfi, fiu es gyermekruha legnagyobb választékban legolcsóbban Váradi Bélánál Ant'-ácsy-at 2. Teleion: 4—82. ,, Takarékosság" bevásárlási helye.
