Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám

1935-05-19 / 114. szám

Ára 6 fillér EKESMEGTEIIOZLO iékéscsaba, Ü35 május 19. vasárnap 62. évfolyam 114. szám Igy gondoljuk A jazz hus:adik születésnapján az egyik délutáni pásti lop kimondja a nagy szentenciát: a jazz nemcsak muzsika, hanem világnézet is. Részben van valami igaza a szines hirek szellemes Írójának, korunk szemléletére tényleg jellemző a jazz, szemben a klasszi kusokkal akik klasszikusnak hisznek dolgokat anélkül, hogy e hiedelmüknek alapja is lenne. A gondolatkapcíolás azonban fordítva is jellemző és világunk nem legnagyobb érdemére ez a mai szemlélet is olyan, mint a jazz, mint egy zavaros, rosszul hang szerelt és rosszul lejátszott jaz-s darab. Mentségére azonban korunknak, nem is képzelhető, hogy egy világnézeti kor lezáródása ntán tissatán gondolkozzék mindentől, amiről korok és emberek változó fogalmakkal változóan vélekednek. Az átértékeléstől nem maradtak mentesek örökérvényűknek hitt törvények sem és a kaotikus állapot, a régi és az uj harca, a minden vonalon jelentkező reformgondolat ha nem ia végső formában, de m$gis csak itt van, jelentkezett ós c jelentkezéssel módot adott a fogalmak szükséges tisztázására. Talán az a nagytakarítás lenne legsürgősebb, ami a fogalmak között tenne rendet. A reformgondolatnak nem azok az első harcosai, akik most vitézkednek az újítások dicsősége likörül. De szükséges ez a hangos fiatalság az uj rend és uj rendszer megvalósításához. Mert azoknak, akik mér régtől fogva kívánják a reformokat, ugy látszik, csak az elgondoláshoz van kellő erejük és kellő energiájuk. A kivitel nem az elgondoló feladata, legtöbbször azért nem, mert másirányú harckészséget, más lelki berendezkedést kiván ez uj eszme megálmodása és az álom realizálása. Higyjük, hogy igy van rendjén. Rázuhant az égó salak (A B. K. tudósítója jelenti.) Az ósdi vasgyárban Kovács János 36 éves munkás tüzes salakot targoncázott. Közben oly szerencsétlenül esett el, hogy az égő salak rázuhant, ruhája egy pillanat alatt lángba borult és a szerencsétlen ember égő fáklyaként kezdett el rohanni. Mire munkástársai segítségére siettek, oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy sérülésébe belehalt. Vásáry Istvánt pénzbüntetésre, Miszty Károlyt a szolgálatból való elbocsátásra Ítélték (A B. K. tudósítója jelenti.) A Vasdry-ügyben ma délután fél négy órakor hirdetett ítéletet Szabolcs és Ung egyesilelt vármegyék közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya. A fegyelmi választmány az 1929. évi XXX. törvényeik 76. § eltő pontja alapján bűnösnek mondotta ki Vásáry István dr.-t Debrecen polgármesterét, Vargha Elemér dr. helyettespolgármestert, Zöld József dr. főjegyzőt, Miszty Károly dr. főügyészt, Veress Gé?a dr. tanácsnokot, Ary Lajos főszámvevőt éa ezért Vásáry Istvánt 1000 pen gő pénzbüntetésre, Varga Elemér dr. t 500 pengő, Zöld Józsefet 400 pengő pénzbüntetésre, Veress Géza dr.-t dorgálásra, Ary Lsjost széz pengő pénzbüntetésre, Miszty Károly dr.-t állásától való elmozdításra itélte, mig Borsós Józsefet a véd és következményei alól felmentette. A fegyelmi eljárás és a tárgyalás folyamén felmerült költségek egyharmad részét Vásáry Istvánnak, egyhermad részét Miszty Károly dr nak, mig a harmadik részt a többi vádlottnak kell viselni. Az itélet indokolása lapunk zártakor még tart. Bűnügyi eljárás indult a Vásáry-ügy tárgyalásán az eltűnt akta miatt A nyíregyházi rendőrség érdekes ügyben indított meg nyomozást. A Vásáry ügy tárgyalása folyamén, az utolsóelőtti napon egy 160 oldalas akta eltűnt, amit a hatalmas akiatömegek átvizsgálása uián sem sikerült előkeríteni. Az akta a Vásáry-üggyel volt összefüggésben éa a korábban lefolytatott kihallgatási jegyzőkönyveket tartalmazta. A széles körben lefolytatott nyomozás szálai Debrecenbe is kiterjedtek, de mindezideig eredménytelenül. Az aktaeltünési üggyel kapcsolatosan illetékes hely az alábbiakban tájékoztatott: — A Vásáry-féle fegyelmi tárgyalés folyamőn eddig még ki nem derített körülmények folytőn eltűnt egy akta, amely a korőbban felvett jegyzőkönyveket tartalmazza. Az aktaeltünést hivatalosan bejelentettük a rendőrségen, amely a nyomozást ebben az irányban megindította. Az akta eltűnése aEonban, a morális jelentőségén felül nem bír fontossággal, mert annak szószerinti másolata elfekszik az iratok között, sőt az abban lévő vallomősok más iratokban is megtalálhatók. Az akta eltűnésének további sorsát a nyomozás lesz hivatva megállapít?,ni. A selyemhernyőtenyésztők fagy kára: elpusztult hernyók, pénzért kapható falevél, kevesebb munka a beváltóban Száz pengő jutalmat k^p a legjobb tenyésztő (A B. K. tudósítója jelenti.) A legutóbbi városi közgyűlésen a polgármesteri jelentés vitájánál Nyilas András megemlítette, hogy a selyemtenyésztők ebben az évben alig fognak huaz-huszonöt pengőt keresni. Mire valaki megjegyezte: — Nem nehéz munka az I A közbeszólóst a városatyák ellenmondással fogadták. Minthogy a városi közgyűlés után a közigazgatási bizottság ülésén is szóba került a selyemhernyó tenyésztők helyzete és a javarészt munkanélküli kisembereket ért fagykár, szükségesnek tartottuk, hogy közelebbről megnézzük, milyen munka is a hernyótenyésztés és mit lehet vele keresni? Két olyan tenyésztőt kerestünk fel, akik hosszú évek óta foglalkoznak a gubótermeléssel, még pedig a Békéscsabán selyemhernyóval bajlódó két-három család közül a legnagyobb mennyiségben és legeredményesebben termelők munka és kereseti viszonyait ismertetjük. Az alábbi kép utón elképzelhető, hogy mennyit termel és mennyit keres az alkalmi tenyésztő, aki a szűkös viszonyok következtében kényszerült Brra, hogy napi tétlenségét a selyemhernyó gondozásával, nevelésével hasznosítsa. Ahol husz éve tenyésztenek A Békési ut egyik szük, zegzugos mellékutcájában, szalmafödeles kis házban lakik a tenyésztő, akit elsőnek felkerestünk. Az első . benyomás : nagy a szegénység. Ütött-kopott, sok nehéz napot látott bútorok: két szék, egy kisebb asztal, tűzhely a sarokban, semmi más. A falak csupaszok, háztartási eszköznek még nyoma sincs, pedig konyhában vagyunk. Az ember becsületes tekintetű, őszbecsavarodott, ráncosarcu, megviseltnek látszó férfi. Ruhája szakadozott, rongyos, a sok fáramászás tette tönkre. Az asszony sem fiatal, rajta is nyomot hagyott az élet. Értelmesen beszél: — Husz éve dolgozunk már a hernyókkal, de ilyen még nem volt. Máskor 24 nap alatt szöktök nálunk megkezdeni a gubózőst, most hatvan nap is kevés lesz, ha igy haladunk. — Tessék megnézni — veszi át j a szót az ember s a mellette levő ) kosárra mutat, amelyben két-hőrom maroknyi levél lehet —, ha nem másztam ezért ötven fára, hát egyre sem. Az asszony beszél ismét: — Két évvel ezelőtt nyolcvanöt pengőt kerestünk. Nem volt sok, de jó volt. Most azonban? Egy párnát kellett eladnunk, hogy rácsokat vegyünk, fj'enünk kell s közben a házbérrel tartozunk, máskor ilyenkor egy órai munkával össze tudtuk szedni a szükséges levélmennyiséget, most csaknem egy napot kell eltöltenünk, olyan nagyarányú a fagyás. Es mi lesz később? Máris nagy a hajsza, mindenki azon igyekszik, hogy magánházakból biztosítson fát. Mi már kaptunk két helyen, de meg is kell majd dolgozni érte az uramnak. Van olyan tenyésztő is, aki fizet a magánházakban, ha futja miből ... — A huszadik naplói kezdve azután éjjel-nappal kell dolgoznunk, akkor már óráról-órára nő az étvágy s a tizenhétezer hernyó, amit egy dobozban kapunk, az utolsó nap egy mázsa levelet fogyaszt el. — És mi az eredmény? — A jó Isten tudja... Talőn, ha