Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) április-június • 75-146. szám
1935-05-09 / 105. szám
Ára t) fillér BfiKÉSMEBYEI iözlöwy Békéscsaba, 1935 május 9. csütörtök 62, évfolyam 105, szám Panama Egyik panama a másik után a misko'ci városházén, egyik bűnügy a másik utén a miskolci törvényszéken. A'ig néhény napja itéliék a volt városi főjegyzőt ötévi fegyházra az Apolló-mozgó botrányaival kapcsolatban, alig hirdették ki a törvényszék határo zatát a városi zálogház panamaperében, hélfőn regRel ujabb fő tárgyalást tartottak Miskolcon és a vádlottak pedjén ismét a volt főjegyző, Piánk Miklós ült. Er.uttal is változatos volt a menü: a szociálpolitikai ügyosztálynál, a Stefánia szövetségnél, a szegénygyermekek tejreggelije körül és a városházi munkanélküli lakbérsegélyek kiosztása körül történt visszaélések kerültek teriiékre. Mialatt a törvényszéken folyik a főtárgyalás és a tanács elnöke éppen a tanuként megidézett Hodobav polgármestert hallgatja ki, a HONSz ügykezelésével kapcsolatban ujabb városházi vizsgéla tot tartanék Rimóciy József ta^ nécínok ellen, akit elsőfokon a zálogházi perben hérom évi börtönre ítélt a biró. A törvényszéken folyik a tárgyalás, a városházán folyik a vizsgálat. Ugyanekkor a városi vízmüvek pénztárosa szájából folyik a vér. A pénstáros öngyilkosságot követ el, nyomban meghal. A polgármestert tanuzási kötelessége foglalja le, igy a fő számvevői állásra behelyettesített belügyminisztériumi saámvevőségi főtanácsos kezdi meg a városi vízmüvek pénztárának ro vancsolását. Délben a polgármester már fel is függeszti állásétóla vizmüvek főkönyvelőjét. Egy halott és sok vádlott. Ez a legújabb helyzetjelentés a miskolci panamafronlról. Alig győzzük végigsorolni az egymás után napfényre kerülő pénzügyi és városházi botrányokat, amik hol a fegyházban, hol a temető öngyilkos parcellájában kerülnek nyugvópontra. Álig győzzük végigsorolni a miskolci panamákat, amelyek tömege azt mutatja, hogy hosszú időn keresztül folyhattak észrevétlenül a pénzügyi manipulációk. De kérdezzük : miként lehet észrevétlenül panamázni hosszú időn ót éppen Miskolcon, ahol a vidéki sajtó legjobban szerkesztett napilapjait nyomják? Hol volt a miskolci sajtó, hol voltak a miskolci riporterek a panamák virágzása idején? Hogyan történhetett meg az, hogy egyetlen miskolci újságíró sem tudott a botrányokról, melyekről — feltételezzük — suttogtak a városban, azalatt a hosszú idő alatt, amig és mielőtt a bünügyek a törvényszéki főtárgyaiásig eljutottak? Hol voltak a miskolci közirók, akik a panama leghatásosabb ellenszerével, az éles toll nyilvánosságával előzték volna meg a városi üzemek üzelmeit és talán megelőzhették volna a tegnspi véres öngyilkosságot? A miskolci bünügyek és fegyelmi vizsgálatok soránál élénken kidomborodik a sajtó szerepe és fontossága a köy.élet minden vonatkozáséban. És az újságíró ezért az őrtálló szerepért kötelességből vállalja a hivatáséval járó és hivatása tántoríthatatlan teljesítésébe belékalkulélt kockázatot is : megesik, mint legutóbb Székesfehérváron történt, hogy az újságíró előbb leüli súlyos fogházbüntetését és csak jóval később zajlik le a szenzációs bünper, mely alkalmas lett volna a valóság és az újságíró igazénak legteljesebb bizonyításéra. mondotta —, hogy hallhattam Ringbauer tanfelügyelő megnyilatkozásét. Szivesan jövök mindenkor Csabára, ahol olyio tanítók vannak, mint Petz József, Uhrin Károly, Moldovinyi Gábor stb, A tanítóság sérelmeiről megemlékezve kijelentette, hogy vannak még kívánságaik s hogy ezeket eddig nem méltányolták, részben a tanítóság is oka ennek, mint minden emberben, ebben a társadalmi rétegben is vannak hibák. Ezután Maróii Ferencnek (Gyula) és Mészáros Gyulának (Békéscsaba), az Eötvös-alap kitüntetettjeinek átadta a tiszteletbeli tagságról szóló okleveleket. Lehotzky Igor főjegyző az évi jelentést terjesztette elő. A megyében a hét járáskör közül öt dolgozik, da a gyomai és szeghalmi újjáéledése is valószínűleg megtörténik a közeljövőben. Á taglétszám a mult évihez képest 41-gyeI gvsropodott, most 418 rendes és 19 helyettes tanító tartozik az egyesület kebelébe. Megemlékezett Molnár János igazgató tanitó kitüntetéséről, majd két határozati javaslatot olvasott fel. Az egyik az egyetemes tanitószövelség szövetségi tanácsába a meglévő hat mellé Lehotzky Igort (Békéscsaba), Molnár Lászlót (Szarvas), Baki Vincét (Szen'.etornya), az elnöki tanácsba és ass Eötvös-alap szakbizottságába Lehotzky Igort ajánlotta rendes tagnak; a másik kö szönetet mondott az egyetemes tanitógyülésnek. A közgyűlés jóváhagyta a javaslatokat s jelentéséért egyhangúlag köszönetet szavazott Lehotzky Icrornak. Ezután Gubacs Sándor (Budapest) tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadásét a kísérleti oktatásról s Salamon Emília (Békés) „Emberebb embert és magyarabb magyart" cimme! értekezett. Az 1934. évi zárszámadást és az 1935. évi költségvetést Csapári Ietván pénztáros terjesztette elő, majd alelnökké Münstermann Ernő c. kir. tanfalügyelőt (Orosháza) választották meg. A közgyűlés egy órakor a Himnusszal ért véget, utána a Csabaszálló éttermében száz teritékes közebéd volt. Hirtelen halál munka közben (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap délután három órakor a Szilágyi Dezső utca 7. szám alatt hirtelen haláleset történt. Ott dolgozott Sajben Pál 45 éves vályogvető napszámos, Zrínyi utca 5. szám alatti lakos 8 munka közben hirtelen rosszul lett. Kihívták a közelben lakó Varga Géza dr.-t és a mentőket, de mire a mentők odaértek, Sajben már halott volt. Szívszélhűdés ölte meg. A rendőrség ma délelőtt jelentést tett az esetről az ügyészségnek, amely engedélyt adott a holttest eltemetésére. A helyettes rendszerről és a nehéz anyagi viszonyukról beszéltek a tanitók mai közgyűlésén, melyen Ringbauer tanfelügyelőn kivül ott voltak az országos szövetség képviselői is (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma délelőtt két tanitógyülés volt a békéscsabai városháza nagytermében. Az első, amelyet az állami tanitók békésmegyei köre tertott meg, reggel nyolc őrekor kezdődőit. Moldoványi Gábor elnök szép számú hallgatóság előtt az állami tanitók különleges helyzetével foglalkozott megnyitójában és kiemelte, hogy az iskolafelügyeletről szóló törvénytervezetet módosítani kell. Az állami tanitók másik sérelme a helyettes tanítói alkalmazás lul zott kiterjesztése. A törvény szerint csak beteg helyéba alkalmazhatnak helyeties tanerőt, az uj tanítónak röglön segédtanerőként kellene szerepelnie. Mégis előfordul, hogy sokszor 6-8 évig megmarad a helyettes tanitó minősítés, pedig igy nyáron még fizetést sem kapnak. Ezzel lehetetlenné válik, hogy elérhessen valamelyikeink is a nyolcadik fizetési osztályba. Galla Endre országos elnök örömmel állapította meg, hogy Békés megyében minden tanitó átérzi az egyesülés negy fontosságét. A helyeties tanítói rendszerről azt mondotta, hogy nem törvényes, csak megszokottá vált intézkedés, amelynek meg kei! szűnnie, mert vele a jövő lanitógeneréciója megy tönkre. A miniszter a&t is tudja, hogy áldatlan a helyzet, de egyelőre — mint mondják — nincs fedezet. Ha mindenre van pénz 8 ha aulyt jelent az országnak a néptanítói intézmény, akkor az anyagiak sam képezhetik komoly akadály tárgyát. Paszternák Andor (Orosháza) világította meg a helyettes tanitó kérdést részletesen, majd Hajas Lajos köri pénztáros előterjesztette az 1934. év zárszámadását és a folyó évi költségvetést, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az Általános Tanítóegyesület gyűlése Féltiz utón zsúfolásig megtelt teremben nyitotta meg a Békésvérmegyei Állalános Tanítóegyesület gyűlését Moldoványi Gábor elnök. Az emelvényen ott ült Rákos István tanácsos, az egyetemes tanitószövetség elnöke, Galla Endre, az állami tanitók egyesületének elnöke, Ringbauer Károly, az uj békésvármegyei tanfelügyelő, Jung Miklóssal, elődjével együtt, Medovarszky Mátyás dr. főjegyző Békéscsaba vároB képviseletében. Moldoványi Gábor megnyitójában üdvözölte a megjelenteket. A hallgatóság mindenkit megtapsolt, különösen Szentkereszthy Tivadar ny. tanfelügyelő nevének említésekor zúgott fel elementáris erővel a taps. Moldoványi elnök ezután II. Rákóczi Ferencről beszélt, majd Ringbauer Károlyról, az uj tanfelügyelőről emlékezett meg s kérte, hogy ajándékozza meg bizalmával a tanítóságot. A kilencedik egyetemes tanitógyülés a költségvetés parlamenti tárgyalása elölt időszerüen tárta fel a tanitók helyzetét. Az utolsó esztendők anyagi küzdelmei eredménytelenek voltak. Folytatni kell a küzdelmet azzal az eszményi gondolkodású hadsereggel, mely tud hinni, várni, remélni. Ringbauer Károly tanfelügyelő mondott ezután nagyobb beszédet. Huizonhat év alatt, mig Győr megyében munkálkodott, megtanulta becsalni és szeretni a magyar tanitéságot. Arra kérte a hallgatóságot, álljanak mellé, legyenek segítségére; számit támogatásukra az iskolában és az iskolán kívül is. A felekezeti béke ápolására és megőrzésére mindig nagy gondja lesz. Medovarszky Mátyás dr. a véros nevében üdvözölte a vendégeket, majd Rákos István szövetségi elnök beszélt hatásosan. Örülök —