Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-13 / 11. szám

Ára 6 fillér BEXESMEGYEIIOZLONY Békéscsaba

y 1935 január 13. vasárnap 62. évfolyam II. szám A B. K. közlekedésügyi ankétjának tanulságai: Egyelőre szaporítsák az AEGV helyi járatait, szállítsák le a jegyek árát, de építsék ki az úthálózatot is, hogy a mai kor színvonalának megfelelő autóbuszok beállítása majd akadálytalanul megtörténhessék Ma két hete indult meg Baukó András, városi főmérnök nyilatkozatával a Békésmegyei Közlöny cikksorozata Békéscsaba város közlekedésének időszerű problémáiról. Két héten keresztül, az egymást követő nyilatkozatokban sorra szólaltattuk meg az érdekelteket. Elmondotta véleményét a város közlekedésének mai irányítója, az AEGV vezérigazgatója. Kifejezésre juttatták panaszaikat és eík*pze léseiket a perifériák közlekedésileg elhanyagolt lakói, elibénk tárták bölcs véleményeiket az érdekképviseletek képvist'ői éa végűt mintegy összefogJalásképsn hallottuk vitéz Jánossy Gyuia polgár mester irinden részletre kiterjedő sommáz&tát is. Ankétunk végére érve jóleső örömmel áilapitjuk meg, hogy munkánk nem volt haszontalan. A cikkeink nyomán felkavart érdeklődés, a nyilatkozóknak a kérdésben való jártassága megmutatták, hogy oly a a kérdést érintettünk, amely a város nagyközönségének legszélesebb rétegeit ériati és érdekli. A néhol ellent is mondó nyilatkozatokból a lényeget most kihámozzuk és levonva az azokból adódó tanulságokat, összegezzük pór szóval a kérdésekről alkotott véleményünket is. A nyilatkozatok lényege Egyetlen pontban megegyeztek az összes nyilatkozatok. S ez az, hogy Békéscsaba, 50 azer lakosú, óriási kiterjedésű, eleven élettől duzzadó, kitűnő iparú, fejlett kereskedelmük fiital város megérett arra, hogy az egyik végből a másikba, vagy a perifériáról a központba igyekvő ember ne legyen kénytelen óraszám baktatni, sarat dagasztva, porf nyelve, mig célhoz ér. S,etünk leszögezni, hogy ez a mi véleményünk is. És bármennyire sajnáljuk, ellent kell mondanvmk az AEGV kitűnő vezérigazgatójának, aki szerint Csaba közlekedése olyan — amilyet a város megérdemel. Eme kijelentését Had^y Ár.tal arra alapítja, hogy az AEQV két ízben is, 1927-ben és 192$. ben megkísérelte ez Erzsébet hely — Árpád fürdő, illetve Erzsétiethely- Szent István tér közötti Autóbusz forgalom bevezetését, f de vállalkozása mindkét / esetben kudarccal {árt. Ery." ilyen kijelentés, különösen ha autentikus helyről, a tapasztalat sulykával erősítve, lát napvilágot, alkalmas arra, hogy a hozzá nem értében azt a hitet keltse, hogy egy? ilyen autóbusz közlekedés tértyleg feltétlenül ráfizetéssel jőr. Közelebbről kell tehát megvizsgálnunk a balul kiütött kísérletezés körülményeit. Messzire vezetne, Ma a közölt számadatok alapján a'nnak igazolásába bocsátkoznánk, Hogy az üzembeállított autóbuszok Í

zsikalkuiéciója nem volt racioülis. E helyett csak azt a körülményt emeljük ki, hogy az első kísérletet öt, írd és ejtsd öt napig, a másodikat pedig kerek nyolc napon át folytatta az AEGV. ÉS öt, illetve nyolc nap tapasztalataiból vonta le azt a tanúságot, amelynek reális megállapításához a legopiimisztikusabb számítás szerint is hat hónap szükséges' És ha mór a meglevőnél, az AEGV motoros közlekedésénél tartunk, foglaljuk össze azokat a lehetőségeket, amelyeknek életbeléptetésével az adolt eszközökkel és a körülhatárolt szűk területen is lehet a mai helyzeten javítani. A-E első a helyi járatok szaporítása és a menetrendnek olyan beálli tása, hogy motor mindig legyen — amikor arra szükség van. Még a 11 órás éjszakai személyvonathoz is. A második — a jegy árának megtelelő mérséklése. A 30 jegyes füzeteknek 3 pengő áron való kibocsátásával maga az AEGV igazolta, hogy 10 fillérért is tudja adni a jegyet. Viszont azzal, hogy csak 30 jegyet ad egyszerre, épp azok számára tette hozzáférhetetlenné a helyi közlekedés olcsó áron való igénybevételét, akik arra leginkább vannak rászorulva. Azok számára, akik nem tudnak három pengőt kiadni egyszerre motorjegyre. Holott örömmel fizetnék a 10 filléreket, amikor szükségük van egygy utazásra. Arra sem hivatkozatik a vasút, hogy a jegyfüzetnek bérlet jellege van, mert a jegyek igénybevétele nincs időbeli korlátozáshoz fűzve. Ma a filléres élet korszakában szinte anakronizmus az alig két kilométeres kocsikázásért a 20 fillér. Áttérve most már arra, aminek lenni kellene, emi a jövő zenéje : .nint mindenült egyebütt, Békéscsabán is as alhálózat kiépítése és kikövezése vetheti csak meg egy modern és korszerű közlekedés alapját. Ma a villamos és autóbusz egymással való harcát mér rég eldöntötték a műszaki irodák tudósai. Éspedig megcáfolhatatlanul az autóbusz javára. Nincs meghatározott úthoz kötve, gyors és sokkal olcsóbb. A fejlődés tehát Csabán is csak ebben az irányban haladhat. Csakhogy. Csakhogy az autóbusz közlekedéshez jó utak kellenek. Jó ut pedig nincsen. IJIetve egy kevés talán mégis van. És amint az Erzsébethellyel való érintkezés megoldódik, be lehet állítani Békéscsabán egy olyan autóbusz körforgalmat, amely — ha kielégítő eredményt nem is hoz — a legsürgősebb szükségleteket igen megfelelő mértékben fedezheti. De Erzsébethely idekapcsolását sürgősen és jél meg kell oldani. Mert Erzsébethely, a maga tízezernyi lakósával könnyen elvághatja egyszer azt az egy szál köldökzsinórt, amely az anyavároshoz füzi. Ami pedig Csabának nem mindegy. De ez mőr várospolitika. S ezen a területen a mi kötelességünk éa joeunk legfeljebb az, hogy rávilágítsunk a tennivalókra. (egy) Eszterházy János gróf két hetet ül a pozsonyi fogházban (A B. K. tudósítója jelenti.) Eszterházy János gróf, a felvidéki keresztény szocialista párt elnöke tegnap bevonult a pozsonyi fogházba, hogy megkezdje két heti fogházbüntetésének letöltését. Eszterházyt egy Érsekújváron tartott beszéde miatt a rendiörvénybe ütköző cselekmény cimén nemrégiben ítélték el jogerősen. Az Ítélet amnesztia alá került volna, de P. gróf nem adott be kérvényí%s t kább most letölli büntetését. Állandó munkával a részletkérdésekben is érhetünk el eredményeket — mondotta Darányi Kálmán Az uj földmivelésügyi miniszter ma délelőtt tett esküt (A B. K. tudósítója jelenti.) Darányi Kálmán, az uj földmivelésügyi min szter ma délelőtt 10 kor tette le a hivatali esküt a kormányzó előtt, a várpalota szertár téstermében. Az eskütételnél jelen voltak vitéz jékfai Gömbös Gvula miniszterelnök és Perényi Zsigmond báró, a szentkorona őre. Az eskümintát báredhézi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. Az eskütétel után a kormányzó magánkihallgatáson fo eadta Gömbös miniszterelnököt és Darányi földmivelésügyi minisztert. Darányi Kálmán, az uj földmivelésügyi miniszter az eskütétel utón nyilatkezatot adott a hírlapíróknak. Ebben a nyilatkozatban kijelentette, hogy a gazdasági nehézségek ismeretében is bizalommal néz a jövő elé, mert meggyőződése, hog</ állandó munkával még a részletkérdésekben is lehet olyan eredményeket elérni, amelyek a mezőgazdasúg és a földmüvelés előnyére fiáinak. A rendeletek és törvényjavaslatok elkészültek, de ezeket előbb át kell tanulmányozni. Igyekszem — mondotta — hogy valamennyi függő kérdést elintézzem. A sok vitára okot adó telepítési és más nagy mezőgazdasági kérdésekről, azok áttaiinhní nyozása előtt nem mondhat véleményt. Darőnyi miniszter ezutőn hivatalába ment, ahol az összegyülekezett tisztviselői kar nevében Ma yer Károly őllamtitkőr üdvözölt akinek beszédére a miniszter m leg szavakkal válaszolt.