Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-31 / 74. szám

6 5EKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 március 31 Garai-ut 9. sz. KOSZTUMOK KNAPP GÉZÁNÁL „Bizalom" ÉS KÖPENYEK — könyvecskére is amelyeket erőszakkal oikart ki magának. Ez esetben a fagyver kezés üteme nem szilajult volna el egész a vadságig. Mivel azon­ban az elvakultság ezt a lehető­séget elgáncsolta, fennmaradt — ultima ralio gyanánt — a másik és pedig a fegyverkezés kezdő időszakában a preventív háború, amelyet a versaillesi szerződésben előre látott szankciók némi jogos mázhoz segíthettek. EÍ a gondo­lat még Leon B um agyában is megfordult, d-i a francia kormány visszahőkölt tőle. Bizonnyal azért, meri ha Franciaország elég erős lett volna a Rubicont átlépni, Né­metország önként meghátrál. Mindez üres szófia beszéd, mert ezek a lehetőségek régóta bedu­gultak. Németország sem Wüle'i kedvezmények, sem katonai elő­nyök árán nem haj'andó letérni arról a csapásról, amelyet kivert bölényként a rengetegben vág">tt. Akár tetszik Franciaországnak, akár nem, közte éa Németország között az erő dönt, érlva ezalatt nemcsak a katonai, hanem a po­litikai erőt is. Mert az is kérdéses, melyik politikai rand^er az, ama lyik a maginduló fa-jyverkesés su'ya alatt előbb röoül a levegőbe, semmint a másik. M ílyik fog előbb kifulladni? Franciaország vagy N émetország ? Azokután, amikel Simon mon­dott, a válasz elég könnyű, N ;mat­ország meg fog hunyászkodni. Ideig óráig. S az európai béke életben marad. Da csak ideig­órái?. Filmsztárok, akiket szám­űzött a harmadik birodalom... Szőke Szakáll megcsappant jövedelméből jobban él, mint Berlinben — Mit keres Aipár Gitta? — Legtöbbet Mbrabám Pál vesztett, akinek akkordjai nem csendül­hetnek fel Németországban — Huszár Pufi Nógrád­verőcén tyukfarmot csinált és a kecskeméti barack­pálinkát akarja Angliában népszerűsíteni — Gaál Franci szerencséje Magyar sztárok, magyar rende­zők, magyar komponisták eg^&z légiójának kellett elhagynia Né­metországot abban a pillanatban, amikor ott a nagypapa és a nagy­mama faja és felekezete u'én kezdtek behatón érdeklődni. Az első időben talán a lethargia és kétségbeesés fogta el as embere­ket, később azonban rájöttek arra az örök igazságra, ho^y a tehet­ség nincsen országhoz kötve. A rendezetlen felekezetű világhíres­ségek Magyarországra jöttek és azok a gyárak, amelyeknek szűk­eéeük volt rájuk — eluta/.taW M'ik. Külföldi és magyar hatalmas koncepciójú és rengeteg pénzbe kerülő filmjeink mindenféle variá­cióban diadalmasan járják be az egész világot. Angol és svéd, ame­rikai és német producerek tárgyal­nak Pesten, a százezrek csak ugy röpködnek a levegőben, mint a legyek meleg nyári napokon az éléskamrák táján. A magyar film­gyártás, hosszú stagnáció uté- újra népszerű lelt és ha valaki valamit köszönhet a harmadik birodalom úgynevezett árja-paragrafusainak, ugy elsősorban a magyar film­gyártás lehet ezért hálás. A legtöbb ember bevétele alig elegendő a legszükségesebbre. Nagyobb igényekre ritkán lelik, pedig mindenki szeretne egy kicsit jobban élni. Keve ebb gond, megelégedeiiség s7ükséges ahhoz, hogy nz élet szép és kellemes legyen. Ezen céi elérésének a lehetőségét nyújtja a magyar kir. osztálysorsjáték Mindenki viszonyaihoz mérten vehet rés7t e en kitűnő éllami intézménvben! Már 10 fillér napi kiadással (ami eg » nyolcad sorsjegy árának felel meg) nyerhető 37.500 pengő, sőt szerencsés esetben 62.5000 P. Ezen összegek egy negyed .orsjegvnél kétszeresre, fél sorsjegynél négy­szeresre, egísz sorsjegynél nyolcszorosra emelkednek, de számos közép, nagy és főnyeremény is nyerhető Az uj 34-ik sorsjátékra kibocsátott 84.000 sorsjegy közül 5 otztálybfin 42.000 darabot sorsolnak ki. tehát a sorsjegyeknek a fele nyer. Min­den évben több mint tizenötmillió pengőt fizetnek ki a nyerőknek. Máról holnapra gazdag leheti fiz első osztály húzása már április 13-án kezdődik Sorsjegyek kaphatók az összes főárusitóknál. Fél Negyed Nyolcad 12 6 3 pengő pengő pengő Fizetendő legkésőbben a húzások kezdete előtt! SORSJEGYE T MINDEN KÖLTSÉG NÉLKÜL A """'"— HELYBELI FŐÁRUSITÓNÁL VEGYEN , FRENKEL-BANKHAZ ANDRASSY-UT 6. TELEFONSZÁM 4-46. Mit csinálnak hát a harmadik birodalomból emigrált filmnagy­ságok? Erről szeretnék most beszámolni. Hz emigránsok összetartanak Mindenekelőtt azt kall megálla­pítani. hogy a N émetországból emigrált fílmna^yaágok nemcsak ez ate'lierben, hanem a társasági érintkezésben is szorosan össze­tartanak és hihetetlen módon tá­mogatják egymást. H \ egy uj film készül és annak szerepét vala­melyik emigrált művész alakítja, akkor a filmhez faltétlenül emigrált komponista készit zenét, azt min­den körülmények között emigrált rendező rendezi és ezek szigorúan ügyelnek arra, ho?y necsak az epizódszerepeket kapják ugyan­csak emigrált kisebbnevü színé­szek, hanem a statiszteriában is keresethez juasanak azok, akik­nek el kellett hagyniok Hitler bi­rodalmát. Szőke Szakáll, aki Németor­szágban egy év alatt háromszázezer márkát keresett, a negyedik filmjét csinálja most Pesten. Hivják mindenfelé, azon­ban minden külföldi ajánlatot el­utasít. Egyedül svájciakkal haj­landó tárgyalni. Eddigi filmjei: „Az uj igazgató", „Helyet az öregek­nek" éa „Hét testőr" részben be­BOR ELADAS Saját termésű kiskunha­lasi zamatos, édeskés izü boraimat a legjutányosabb árban, a csirkepiacon levő borpin­céinben árusitjuk. Niíyobb vételnél árkedvezményt nvuj'unk. Schneider Ignácz Utódai kiskunhalasi bo^ermelő cég. váltották, részben beváltj4k a hoz­záfűzött reményeket. Fiimjai mu­zsikáját rendszerint Ábrahám. Pál cainóljia. A fantasztikui német­országi mammut - jövedelemmel szemben Szőke Szakáll Pasten „csak" 50-60 ezer pengői keres egy évben, da saját bevallása sze­rint jobban és fejedelmibb módon tud ebből itt megélni, mint 300.000 márkából élt Berlinben. Alpár Gitta a „Bál a Savoyban" címszerepéért 60.000 penaől ka­pott, a „Sybill" ért. amit London­ban ciinálnak 120.000 pangő a honoráriuma. Az ő jövedelme nem csökkent, sőt emelkedett, hiszen fellép a színpadon is, Budapesten és Bécsben és felléptidijai semmf­vel sem csökkentek a régihez ké­pest. Ábrahám Pál A legnagyobb veszteség kétség­kívül Ábrahám Pált, ezt a fiatal és zseniális magyar komponistát érte. Tudvalevően a zeneszerző százalékos részesedést kap az egyes országokban zenemüve nyil­vános előadásáért. A zenekarok engedély dijat fizeinek a szerzők egyesületének és ezeket az enge­délydijakat elosztják a komponis­ták között. Csak ezekből a licenc dijakból évente 60 -70 ez^r márka jutott Németországban Ábrahám Pálra. Ei a jövedelme teljesen el­maradt, mert müvei odakünn in­dex an vannak és még álnéven sem szabad eljátszani őket. Idehaza nagyon produktív Ábra­hám Pál, eddig hét filmhez kom­ponált muzsikát é3 filmjei közül különösen a „Rákóczi induló", „Antónia", „Bál a Savoyban" é« „Lila akác' arattak nagy sikert. 0 persze dolgozik mindenfelé, külö­nösen Franciaországba éí ha jö­vedelme erősen is megcsapoant, azért mégis van mit epritani a tejbe, mert az évi jövedelme m6g Igy iz eléri as 50.000 pengőt. A sztárok közül talán Gaál Fran­ciska áll legjobban. Németország­ban első két filmja — mit tagad­juk — megbukott. A „Paprika ­nak is csak közepeB sikere volt, az egyik filmjét pedig egyáltalá­ban nem hozták. Isjazi, robbanó sikerhez akkor ju'ott, amikor a Joe Pasternak megszüntette az Uni­versal berlini gyártását és szék­helyét Pestre tette át. Az Univer­8al másfélmillió pengői hagyott eddig Magyarországon, Gaál Franct a „Páter" é* a „Csibi" szerepeiért egyenkint 100.000 pengSt kapott és ugyanennyit kap a most ké­szülő „Mutli M-ért is. Joe Pasternak a legnagyobb világmárkákat oi­nálja Pesten és az Univer3al nagy sikerei nagyban hozzájárultak a magyar filmgyártás eredményeihez. Az emigránsok között kell emli­teni még Székely István rendezőt Í3, akinek Németországban kSzal ÍOO ezer márka évi jövedelmi volt, idehaza padig ennek az összeg­nek csak a falét keresi ma? — pengőben. Da azért ő sem panasz­kodik, elvégre havi 5009 pangőből is meg lehet valahogyan élni. Bársony Rózsi jövedelme nem igen csappant meg, filmjeivel megkeresi a maga 80.000 peng6jét, ezenkívül igen jelentős fellépti di­jakat kap a színházaktól is. A kisebbak: Verebes Ernő, Sze­nes Ernő. Kardos László meg a többiek ugyancsak megérzik az idők változását, azért még sincsen gondjuk, mert a „nagyok" gon­doskodnak róla, hogy ne marad­janak kereset nélkül. már nem filmezik Huszár Károlv, a humoros fil­mek népszerű Pufija, úgyszólván teljesen viaszavonult. Néha vállal epizódszerepeket egészen jelen­téktelen honoráriumért. Régebben keresett vagyonát okosan át tudta menteni és kisebb mintsgasdafágot ren­dezett be N6grádvsr6céa. Idillikus kastély van a gazdaság közepén, birtoka nem nagyobb nyolc holdnál, da ezen P nyolc holdon Pufi, akinek születésétől fogva érzéke van a gastronomia Orthopad cipő Felber és Marottyenál Andrássy-ut 29. .Csaba" Hiietiroda kebelében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom