Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-05 / 4. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 január 5 „azon elvet, hogy a vények bármely gyógyszertárban el­készíthetők, nem áll módom­ban megváltoztatni" A lovébbiakban az indokolás ki­fejti, hogy a vények eloszlásának egyen­lőtlensége, a gyógyszertár helye és a különböző pénz­tári vények megoszlása foly­tán eliminálódik A beteget, vagy a hozzátartozóját nem kötelezhetik, hogy a város egyik végéről a másikba menjen gyógyszerért, a körzeti beosztás komplikált a nehézkes lenne, emellett pedig a betegben azt a látszatot keltheti, hogy az orvos összejátszik a gyógyszerésszel. Az alábbiakban közöljük még az 1934. év OBA számlák elosz­lását: Özv. Mispál Frigyesné 2832]67 Lőrinczy László 2068 92 Dolesch József 888'36 Réthy Károly 679 89 Abonyi László 379 62 Badics Elek 27750 Südy Ernő dr. 17191 Radó Miklós 167 36 Leitner Miklós (Gyula, kötszer) 91" 14 Az évi forgalom tehát 7557 37 pengő volt és — amint megírtuk — az egyes gyógyszertárak által benyújtott számlák között arány­talanul nagy eltérések voltak. Tüntető gyűlésen foglalkoztak a harmadik Birodalom vezetői a kül­földi rágalmakkal (A B. K. tudósítója jelenti.) A porosz állami Operában tegnap késő este hivatalos tüntető gyűlés volt, amelyen a harmadik Biro­rodalom vezetői Hess, Gőring és maga Hitler kancellár is felszólalt. Hess Rudol, Hitler helyettese mondotta a megnyitó beszédet és a harmadik Birodalomról a külföldön terjesztett legújabb hírekkel foglalkozott. Azért gyültünk itt öez­sze — mondotta — hogy kifeje­zésre juttassuk hőségünket a ve­zér iránt. Gőring szerint a külföldi ellenségek sajtó­hadjárattal akarták tönkre tenni a harmadik birodalmat, ez azonban meghiusult azon a hűségen, amellyel a lakosság kö­veti Németország vezérét. Gőring után Hitler kancellár szólalt föl. A nemzeti szocialista mozgalom ellenségei — mondotta — most hülföldröl térnek vissza a rá­galmazás és bazudozás fegy­veréhez. Ellenfeleinknek tudni kell, hogy ezúttal hiába számítanak a nemzet egye nlőtlenségére, mert a német becsület, a német béke és életérdek védelmére az egész nemzet, az egész állam esküvel ösz­szelartott L> özösséggé ala­kult és ezt a közösséget semmi sem bonthatja meg. Róma cáfolja, hogy a gyarmatügyi kérdésekben megegyezést kötött Franciaországgal (A B. K. tudósítója jelenti.) Ma már teljes bizonyossággal megál­lapíthatjuk, hogy a francia—olasz tárgyalások Mussolini sikerét je­lentik, mert a Laval által annyira pártfogolt kisantanlról éppen Periinax állapította meg, hogy nekik az elCzetes tárgyalásokban csak passzív szerep jutott és passzív módon járultak hozzá az osztrák függetlenséget biztositó egyezményhez is. Igaz, fenntartot­ták maguknak azt a jogot, hogy külön követeléseikkel az egyesminy aláírása előtt újra elSállhassanak, ez azonban nem jelent semmit és ha Rómában egyáltalában létrejön megállapodás, ugy ez csak Mus­solini politikájának elgondolása tzerint történhetik meg. Éz a po­litika pedig nem adta fel férfias ás bátor revíziós álláspontját és nem ismerte el, hogy a dunai államok határai szentek és sért­hetetlenek. Számunkra elsősorban ez a fontos. Boldog vagyok — mondta Laval Laval francia miniszterelnök teg­nap este fél 9 órakor az előre megállapított tervek szerint eluta­zott Párisból és a pályaudvaron a következőket mondotta az össze­gyűlt ujsőgiróknak: — Boldog vagyok, hogy Ró­mába mehetek ás megpecsé­telhetem a két ország tartós barátságát. Boldog vagyok, hogy együtt működhetek Mus­solinival és ennek a nagy munkának a létrehozásában, amely szükségesebb mint va­laha és együtt dolgozhatok a népek kibékitésébeo. A francia miniszterelnök udva­rias és diplomatikus nyilatkozata természetesen csak annyiban fedi az igazságot, amennyire általában az államférfiak kijelentései fedhetik. Nem valószínű azonban, hogy a boldogság olyan túlságos lenne a francia külügyminisztériumban, mert hiába röpítették fel a hirt, hogy a gyarmatügyi kérdésekben az előzetes tárgyalások fo­lyamán megegyeztek, erről a megállapodásról semmit sem tudnak Rómában és az olasz részről a francia híreket ma éjjel erőteljesen megcáfolták. Nem sikerült ezenkívül Francia­országnak a dunai határok lerög­zitése sem és az előzetes jegyző­könyvekben egyetlen olyan mon­datot sem irtak le, amely a revíziót elitélné. Az angolok ugyan rokonszenv­vel és reménykedéssel kisérik Laval útját, de az olasz hivatalos körök lapjai még nem tndják, hegy okira­tok aláírására egyáltalában kerülhet-e sor Rómában. A helyzetet még jobban megvilá­gítja Belgrád kétkedése, mely sze­rint az osztrák egyezmény nem hozhat gyakorlati eredményeket. Jefticsék nyíltan kijelentették, hogy sem mi olyan katonai biztosítékhoz nem járulnak hozzá, amelynek éle legtávolabbról is Németország ellen irányul. Laval — Turinban Laval ma délelőtt 9 óra 15 perckor Turinba érkezett. A pá­lyaudvaron Cafarelli herceg Mus­solini és a kormány nevében üd­vözölte a francia külügyminisztert, akinek fogadására igen sok elő­kelőség jelent meg a pálvaudva­ron. Az üdvözlések után Cafarelli herceg felszállt Laval különvona­tára, mert a külügyminisztert a kormány megbízásából ő kíséri Rómába. Inkább kiindulás, mint befejezés A mai londoni lapok közül a Daily Herald azt irja, hogy most mér Páris is belátja, hogy az eset­leg megkötendő egyezmény mögötte marad az eredeti tervnek. Az osztrák kérdésben annyit si­került elérni, hogy Olaszország és Franciaország megállapodtak az osztrák függetlenséget szavatoló jegyzékben. A Daily Telegraph szerint Laval római látogatása inkább kiinduló pont, mint befe­jezés. Aggodalom és bizalmatlanság Párisban A lapok egyrésze aggodalommal és bizalmatlansággal tekint Laval római látogatása elé és nem tartja valószínűnek, hogy a középeuró pai kérdést sikerül Rómában vég­legesen rendezni. A Figaro belgrádi táviratot kc­zöl, amely szerint beavatottak ugy tudják, hogy ha a római tárgyalá­sok sikerrel járnak, akkor való­színűleg az érdekelt hatalmak közös értekezletre ülnek össze, hogy a római elvi megegyezések gyakorlati alkalmazását megvitas­sák. Titulescu a kisantant taná­csénak jelenlegi elnöke Jcfliccsel és Benessel a kisantant tanácsának rend­kívüli ülésszakára való össze­hívásáról tárgyal, | amelyen a római tárgyalások fej­leményeit vitatják meg. A Matin részleteket közöl a francia-olasz megegyezésről. Az aláírandó egyezmény nem mondja ki ugyan a határok elméleti és örökké tartó sérthetetlenségét, de az aláíró hatalmak kötelezik magukat arra, hogy a határok ellen nem intéz­nek erőszakos támadást. Éz a formula Magyarország szá­mára is lehetővé teszi az egyez­mény elfogadását. Ezeket írják a francia lapok, mig az olasz sajtó meleg szavakkal üdvözli a ma este Rómába érkező francia külügyminisztert. leftics békét óhajt a katholikus egyházzal, de nem engedélyezi a kisebb­ségi pártok működését (A B. K. tudósítója jelenti.) A Jeflics kormány, amelynek első szereplését érthető érdekl ődéssel várta egész Európa politikai köz­véleménye, tegnap mutatkozott be a képviselőházban és a szená­tusban. Különös meglepetésekel nem hozott Jeftics miniszterelnök beszéde. Azt a mérsékeltebb és béküléke­nyebb szellemet igazolta, amelyet Jeflics eddig is állandóan hangoz­tatott. Az uj kormányfő kiemelte beszédében, hogy külpolitikai téren a kormány folytatja Sándor h irály politikáját. Hive a nemzetközi békének és együttműködésnek és iparkodni fog azon, hogy a szomszédaival fenn­álló viszony összhangban álljon az általános béke érdekeivel. Bel* politika téren is békét óhajt teremteni, első­sorban a katholikus egy­házral 8 sürgős feladatnak tekinti a kon­kordátum létrehozását. Újjászer­vezi a közigazgatást és ennek kap­csén a legme8szebbmenően figye­lembe kívánja venni­a falu lakosságénak szük­ségleteit. Jelentős feladatnak tartja az or­szág védelmi erejének kiterjeszté­sét. A beszéd hangjából és általá­nos beállításéból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Jeftissnek nincs szándéká­ban engedélyezni a szlovén, muzulmán, magyar, vagy né­met politikai pártok műkö­dését. A képviselőház Iátliató rokonszenvvel fogadta az uj kormány bemutatkozását. és a hangulat arra enged kö­vetkeztetni, hogy Jefticsnek meg van a többsége. Valamennyi belgrádi lap részle­tes beszámolót közöl a képviselő­ház és a szenátus tepnapi ülésé­nek lefolyásáról és az uj Jeftics­kormőny bemutatkozó nyilatko­zatának fogadtatásáról. A Vreme tudósítása élén irt címekben emeli ki a kormánynyilatkozat fontosabb részét. A külpolitikai részben azt a kijelentést húzza alá, amely sze­rint a terrorizmus és összeeskü­vés nem lehet a nemzetközi politika eszköze. A belpolitika terén azt a nyilat­kozatott domboritja'ki, amely sze­rint a kormőny elfogadja mind­azoknak az elemeknek közremű­ködését, amelyek állampolitikai téren magukévá teszik az elhunyt király által megszilárdított 1931. évi alkotmány alapelveit. Az angol lapok csak egészen tartózkodóan foglalkoznak a 'Jef­tics kormány bemutatkozőséval. A News Cronikle szerint a jugoszláv miniszterelnök beszéde csalódást keltett, mert azt remélték, hogy az uj kormőny megkezdi az önkény­uralom letörését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom