Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-24 / 20. szám

1935 január 26 BEKESMEGYEI KOZL0ÍSY 3 PA ÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 10. Az egész világon mindenütt kártyáznak... A keleti népek játékszenvedélye — Élő kártyafigurák indiai maharadzsák udvará­ban — A Talmud tiltja a játékot és jámbor zsidónak nem szabad kártyázni — A titkos kártyaklubok — Hol tanulják az emberek a kártyát — A legszenvedélye­sebb játékos: a kinai — Hazárdjáték a beduinok között Az egész világon mindenütt kár­tyáznak. Paraguay és Uruguay határén a Gran Chacoban éppen ugy. mint Izland szigetén, vagy a Csendes Óceán szigetein. A hazárdjáték azonban a Kelet gyermeke és — amint azt a kártya történetében részletesen megírom — ott született, ahol az ördög bib­liája. Ámde nemcsak a kártya ősének bölcsője ringott a titokzatos Keleten, hanem itt találjuk meg a modern hazárdjátékok első játsz­máit is. Kínában született meg a rulett és a bridzs ősét, a whistet is Éizakindiában játszották először a XVIII. században angol katona­tisztek. És Keleten kell keresnünk a baccarat első partiját is. Mielőtt az egykori pincér, a párizsi Marqué a baccarat szabályait paragrafu­sokba foglalta voln8. a játékot makaó nak hívták. Onnan nyerte a nevét, hogy a keletindiai Makaó gyarmaton találták H — miként a whistet — ugyancsak angol ka­tonák. Jóllehet, a Korén, a Talmud, Buddha és Visnu törvényei szigo­ruqn tiltanak mindenféle játékot, irott vallási törvények sohasem tudtak gátat vetni az emberek já tékszenvedélyének. Indamarayon Brymohantall is­mert indiai tudós napokon ke­resztül mesélt nekem az indiaiak játékdühéről. — Nálunk mondotta — még ma is előfordul, hogy gaidag maharadzsák udvarában él 5 kártyafigurák vannak. Ezek eljátszák a „gandíjafa" nevB kártyajátékot. Olt állanak a szolgák, a kártyafiguráinak ruhijlba öltőivé és a mesebeli paloták márványtermében a szórakozó fajedilmík piraacsári állanak cioportokba. Élő emberek?alkotják itt a terest, kvartot és egy5b figurákat. Rengeteg játékot ismernek Indiá ban. Van ezek közölt olyan, amely szakasztott mása a rulett­nek. A neve: csodaszer. Az in­diaiak játékszenvedélye olvan nagy, hogy szegény embe­rek, akiknek nem telik kértvára, a sarkon abban fogadnak, hogy az első beforduló ló szürke lesz-e, vagy barna. Az asszonyok nem játszanak, csak kétszer egy évben. Diwali napján — ez náluk az újév — és a Kervacsó ünnepén, amelyet a férjek tiszteletére ren­delt el az írás. Az az asszony, aki ezen a napon nyer, szeren­csés lesz az elkövetkező évben. A keleti népek játékszenvedé­lyét megkapó szavakkal jellemezte nekem Srausz Adolf, az ismert orientalista. - Én magam nem játszom — mesélte — de amerre keleti utai­mon megfordultam, mindenütt ját­szani láttam az embereket. A be­duinok ott ülnek a pusztában vagy az oázisok pálmái alatt és játsza­nak. Van egy játékuk, ezt tabuid­nak hivják, köveket dobálnak deszkalapokon és képesek a nap minden óráját a tabula mellett töl­teni. Zavarni őket nem szabad. Az előkelőbbek kövek helyett ele­fántcsontfigurákat dobéinak kövek helyett. Az egész életük játékkal lelik cl. Szegény és gazda? egy­aránt játszik. A legnagyobb a világon a kínaiak játékszenvedélye. Felvinci Takách Zoltán a buda­pesti. keletázsiai Hopo Muzeum igazgatója, akihez felvilágosításo­kért fordultam, évszázadokkal ez­előtt megjelent könyveket mutatott nekem. Esek valamennyien a kí­naiak játékszenvedélyéről szólnak. Ezrekre rug azoknak a játékok­nak a száma, amelyeket Kínában már Krisztus előtt kétezer évvel játszottak. A kinai városok utcái ma is tele vannak játékosokkal. A legkomp'ikáltabb játékokat ta­lálja itt az idegen. Kínában már akkor játszották a rulettet, amikor a montecarlol sziklák barlangjaiban ijedten huzSdott meg éjisakára a nép­vándorlás korának primitív embare. A legismertebb kinai játékok ma: a Pó Tsz, Wai-Sing, Fán-Tan, Pák­Kőp-Piu, Tsz Fá. Oong-Jün, — ezzel a játékkal döntik el még ma is hivatalosan a hivatalnokok elő­léptetési rangsorát! - aCsá-Kam, a Nygau-Pái és a kártyajátékok­nak sok száz fajtája. Érdekes azonban, hogy ameny­nyire hazárdőr a kinai, annyira tá­vol áll a japántól a játékszenve­dély. Itt például kedvelt játék a „száz költő játéka". Száz költő ké­pe van a kártyákon és újesztendő napján az egész éjszakét játékkal töltik. De pénz nélkül játszanak. Ez az egyetlen nap, amikor a nő is kártyát vehet a kezébe. A mo­dern japán már szívesen játszik bridzset, pékért, whistet, ds soha" sem lesz úrrá rajta a szenvedély­Kevesen tudják, hogy a Talmud szigorúan tiltja a ji> táket, és hithű zsidónak nem szabad kártyát a kezébs venni. Guttmann Mihály dr., a budapasti Ferenc Jó­zsef rabbiképző tudós rektora, a Talmud világszerte elismert egyik legnagyobb ismerője, ő volt első nyilvános, rendes tanára a talmudi tudományoknak a jeruzsálemi egyetemen — a következőket mon­dotta nekem erről a kérdésről: — A talmud kétféle játékról be­szél. Az egyik : a „kuvia", amely a görög kybsliai és a latin cubus szóból származik és kockajátékot jelent. A másik a „galambröpités", amiről nem tudjuk, hogy mi volt, de sejtjük, hogy a lóversenyhez hasonló verseny leheteti. Időszá mitésunk második századából — tehát ezerhétszáz évvel ezelőttről — származ'k a Tahnudnak az a rendelkezése, amely ugy szól, hogy tanúnak nem fogadható el az, aki kockajátékot üz. A Talmud meg is magyarázza ezt a rendelkezést. Eléggé bőven. Szerinte a kockajá­ték nem polgári foglalkozás, nem nevezhető produktív munkának. Ahogyan ő mondja : „nem becsü­letes ügyleti" A Talmud becsüle­tes ügyletnek csak azt tartja, ahol mind a két fél kap valamit. Mind a ketlő ki ven elégítve. Már — pedig a kockánál az egyik ember feltétlenül be van csapva. Éppen ngy, mint a háború­ban — mondja tovább a Tal­mud — ahol szintén az egyik fél nyer, a másik meg vészit. Ha két ember leül játszani, mindegyiknek az a célja, hogy nyerjen. Már ez se becsületes dolog a Talmud szerint. — A „trendelli", amivel ma fő­ként a makkabeusok győzelmére tartott chanuka-ünnepen játszanak, már középkori találmány. Itt in­kább dióba megy a játék. Ezen az ünnepen játszanak a zsidók az úgynevezett „kvitlivel" is, olyan kártyalapokkal, amelyekre csak számok vannak nyomatva. Ezzel játszanak buszonegyest, amely volta­képpen zsidó kártyajáték volt. — Mindennek ellenére mégis szerepelnek a zsidó írók is a kár­tya irodaiménak szerzői között. L-JO de Modena, a XVII. század nagy olaszországi zsidó irója hé ber nyelven könyvet irt a kártya­játékról. Ebben a könyvében azon­ban a szerencsejátékról nincsen szó. Ha a Talmud tiltja is a zsidók­nak a játékot, mégis a négy legnépszerűbb játék: a kalabriasz, az alsós, a ferbli és a huszonegyes zsidó ere­detű. És a zsidók szakasztott ugy kár­tyáznak, mint a világ összes más felekezetéhez tartozó népek, akik­nek vallási és polgári törvények tiltják el a kártyajátékot. A világon játszanak mindenütt. A nagy városok fiikos kártya­klubokkal vannak tele. Egyedül Budapesten naponta hetven­ezer pengő cserél gazdát a bakkas italnál. A főkapitányság bünügyi muzeuma tele van elkobozott rulettasztalok­kal. Sok helyen létrán másztak be a detektívek a titkos rulettkluboKba és igy zavarták szét a társaságot. A titkos rulettklubok alkonya az­óta következett be. hogy Ausztriá­ban megnyíltak a hivatalos kaszi­rók. Az emberek inkább elutaznak oda, sem hogy a rendőrséggel zavartassák magukat. Ki hol tanult meg játszani? Ne­héz felelni erre a kérdésre. A legtöbben már fiatal korukban megismerték a harminckétleveles kártyát. Sokan a fronton tanulták meg forgatni az ördög bibliáját. A legtöbben a társaságban. Olyanok is akadnak, akik a börtönben ta­nultak meg kártyázni. ... Annyi azonban bizonyos, hogy ma mindenki játszik... HIREK Ezen a hátén Réthy, Südy és Dolesch gyógyszertárak tartanak éjjeli szotgálatot. SdőfáHteJelentée Északnyugati azél, aok helyen k5d és atuzmara, egyes helyeken havazás, havaseső és ólmosesff! nyugaton esetleg tiszta eső, a hőmérséklet nulla fok körüli, olvadás főleg nyugaton és észa­kon. n békéscsabai meteorologiai intézet jelentése 1935 január 23 én délben Hőminimum . . . —6.2 C° Hőmaximum . . . —4.6 C" A föld felszínén. . —6.6 C° Légnyomás . . . 772 8 mm Csapadék ... 0.0 mm — A magántisztviselők kultur­estje. A magántisztviselők békés­csabai csoportja szombaton ^ste fél 9 órakor a Kereskedelmi Csar­nok nagytermében kulturestét ren­dez. Az est vendége Faragó László dr. lesz. aki „Világgazdasági ösz­szefüggések" címen tart előadást. Faragó László dr. régi ismerőse a békéscsabai közönségnek, előad&T sai mindig kimagasló sikerüek vol­tak. ft megye Gyula. Király Lajos gyógyszerész, a törvényhatósági bizottság tagja meghalt. Ma délután temették el. Az elhunytat csabai rokonsága is gyászolja. Orosháza. Tegnap este a Ksreskedelmi Csarnok helyiségében rosszul lett s mire lakására szállították, meghalt Kunos István községi főjegyző, a törvényhatósági b :zott­ság közel három évtizedes tagja. A község a maga halottjának tekinti az elhunytat, akit a községháza tanácstermében rava­taloznak fel s csütörtökön délután 3 óra­kor temetnek. Kunos István, akit április elsején nyugdíjaztak volna, az AEGV igazgatóségi tagja volt. CSABA MOZGÓ Január 23-24 én, szerda fél 5, fél 7, fél 9, csütörtök fél 7, fél 9 o.akor Szerdán a fól 5 órai előadás zóna! Remekül fog mulatni.hamegná^i Eddie Cantort és a legszebb 600 hollywoodi görlt a Gyönyörű kiállítás, izgalmas kocsi­verseny Kassel város

Next

/
Oldalképek
Tartalom