Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-20 / 17. szám

6 BEKESMEGYE! KÖZLÖNY 1935 január 20 PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 7. A tökfilkó családfája Minden kulturnemzet nyelve feltalálható a kártyakifejezésekben — Az első kártyajáték — Egyetlen magyar játék van csak: az alsós, de ez is a kaláberből ered — A XX század nem ajándékozta meg uj kártyajátékkal a világot Ha leülünk kártyázni, szinte észre se vesszük, hogy minden „bemondás", legyen az akár alsósban, bridzsben, kaszinóban, lőrumban, pikében, derdliban, íerbliben, ramsliban, makaóban, máriásban, römmiben, tarokkban — hirtelen nem jut eszembe löbb kártyajáték neve — idegenből került el hozzánk. És nincsen talán egyetlen kulturnépe a világnak, amely ne ajándékozta volna meg — közben mindenütt gyökeret vert — szavakkal a kártyások hatalmas seregét. Tőlünk is kapott ilyen ajándékot a világ. Az „alsós", „vannak", „gyerünk", magyar kártyakifejezések, ezeket használják még Amerikában is azok, akik leülnek alsóst játszani. Az alsós az egyetlen játék, amely nálunk született meg és a bridzsen kivül az egyetlen, amely egyre fejlődik. Még napjainkban is születnek meg uj figurák. És ezeket még ma is becikkelyezi a kártyajáték törvénykönyve. Még olyan kifejezések is, amelyek első pillanatban magyarnak látszanak, idegenből vették ere- I detüket. A meghitt vasárnapok csöndes játéka : a máriás a francia „mariage" — házasság — szóból ered, ez a játék egyébként szakasztott ugy, mint a piké, annak a rendeletnek köszönheti megszületését, amelyet Napoleon 1806 januárjának utolsó péntekjén adott ki és amelyben szigorúan eltiltotta a hazárdjátékokat. Az alsós — és régebben a kalábriász — kedvelt figurája a „béla" szintén nem magyar szó, hanem a „belle" — szép — magyarosítása. A „kalábriász" eredetére mér megoszlanak a véleménvek. Vannak, akik a sző eredetét Chalabre lovagtól, Franciaország hires, nagy és szerencsés játékosától származtatják, amivel szemben Porzsolt Kálmán azt állítja, hogy ezt a játékot a Németországból a középKedvezményes szál•loda-elhelyezés Pesten • MEGÁLLAPODTUNK A METRÓRÓL SZÁLLODA, Rákóczi ut 58. igazgatóságával,! mely szerint lapunk olvasókényelmes, folyóvizes, telefon, nal, rádióval és központi fűtéssel ellátott szobákat 4 P-től, 2 ágyas szobákat 7 P-től kapnak. Teljes penz ót már8P-től kapnak. A WIETROPOL éttermében esténként Berkes Béla muzsikál, a gyönyörű télikertben pedig egy remek jazz-zenéjére táncolnak a vendégek. Patinás hirü, kiváló konyha. Elegáns kávéház. Hat telefon korban kiüldözött zsidók csináltak a német Schafkopf-játékból és a kifejezést három nemzet szavaiból állították össze. A „kol" zsidó szó és szószerinti értelme: mindenki, az „ober" németül felsőt jelent, aminthogy a kalábriászban a legerősebb kártya felső, a „jász" lengyelül: előkelő, hatalmas, a három összevont szó, eredeti alakjában — koloberjasz — azt jelentette, hogy: minden felső előkelő, hatalmas. Szimbóluma is volt a kifejezésnek, mert ezzel akarták a lengyel zsidók a három nemzethez való tartozandóságukat kifejezni. Tartsunk egy pillanatra seregszemlét a kártyának nálunk is használatos kifejezésein és mindegyiknél ki tudjuk mutatni ez őst. Az „adu" francia kifejezés, az „a tout" — minden — magyarosítása, a tromf a latin „triumphus" — diadal — ered, a terc, kvart, kvint a latin három, négy, öt számneveknek a kártyába átvitt alakja, a „kontra", „rekontra" és „subkontra" latin eredetűek és érdekesen alakult ki ezekből ,a legmagasabb kontrának, az úgynevezett „hirachkontrénak" alakja. A németek a rekontra szóból a „re" szócskát fokozni akarván, ugy értelmezték ezt, hogy a „re" németül Reh I, őzet jelent, a „Hirsch" — szarvas — ennél erŐ3ebb és a „Reh kontra" fokozására megcsinálták a Hirschkontrát. A »poén" a latin „punctum", illetve francia „point"-ra vezeti vissza eredetét, a „pech" német sző, eredete a „Pechvogel"-ben — a lépen maradt madár német kifejezésében keresendő, a „kibic" a bibicmadár német elnevezéséből származik, a francia nem ismeri ezt a kifejezést és a kibicek hadát „galleire'"-nek — nézőközönség — hívja, a „párti" az angol parly, a«guberálni azonban mér a magyar jasznyelvben találja meg bölcsőjét, ahol a „guba" pénzt jelent, ámbár bizonyosan ide is máshonnan jutott el. A „tökfilkó" szláv eredetű és a „filkó" a cseh Fülöp — Filek rövidítése. Régebben a tökfilkót „tökkolop"nak hivták, a kolop viszont a lengyel chlop — gyerek — szóból ered. Van aztán két szavunk, amely függetlenítette magát a kártyától, pedig eredetileg a játék szótárához tartozott. Ezek egyike a házsártos kifejezésünk. Őse Arábia pusztáin vész el. A kockát ott „az zár"- nak hívták. Ebből lett a spanyol, portugál „azar", ófrancia „hasért", francia „hazard" és általában a „hazárd" kifejezés. A magyar a „házsártost" csinálta belőle. 1 A másik szavunk, amire egyetlen nyelvben se találunk hasonló értelmű példát, az „abcug 1" Régi politikai tüntetések elmaradhatatlan kifejezése. Eredetét Jókai Mór magyarázza meg. Az „abcug" a makaó játékból — a baccarat őséből — ered. Jókai így írja ezt le: „Voltál már valaha Makaó szigetén? No hát akkor tudod, hogy mikor a bankadó kezében tarlja a pakli kártyát és egyenkint húzogatja le róla a blattot, akkor nagy szerepet játszik az ándung. A játékos anélkül, hogy a kártyát a hátsó lapjáról ismerné, az ándung által, ami egy neme a spiritizmusnak. megszimatolja, hogy azzal a felső kártyával, ami következik. ő „csiszta kabala" lesz, az alább fekvővel ellenben slágert fog csinálni. Ekkor tehát előveszi azt az alkotmányos jogát, amit már a hetumogerek kikötöttek Pusztaszeren a fejedelmükkel szemben, maguk és utódaik számára, hogy azt kommandirozhassa : „abcug I" Mire a bankadó azt kérdezi: „bi fii blatt?", ami annyit tesz finn ugor nyelven, hány lapot kell lehúzni. Erre jogában áll a játszónak azt kivánni, hogy: „dráje brenne" s akkor a bankadó köteles a három következő kártyalapot „lehúzni" és félredobni. Ez az igazi etimológiája abcug" szónak ..." az A szolid, inkább szórakoztató kártyajátékokat nálunk „kommersz" játéknak hívják. Ezzel szemben a francia „jeu de commerce" kifejezés fosztogató-játékot jelent. A „commerce" szó annyi, mint kereskedelem és átvitt értelemben jelenti a franciáknál azokat a játékokat — bakk, amén —, ahol a bankár kereskedéssel, licitálással adja el a kártyáit. Ha valaki Párisban azt mondaná, hogy sze retne kommersz-játékot játszani, nyomban elvinnék egy titkos rulettklubba ... Magának a „kártya"-kifejezésnek eredetét kétféleképen magyarázzák. Az egyik értelmezés szerint ez a latin „charta" — lemez szóból származik, ide vezethető vissza a magyar hártya szó eredete is, mások szerint azonban a szó őse ugyancsak a latin „quarta", ami a kártya négy színének megjelölésére szolgál. Ebből lett volna a német „Karte" és a francia „Cartes" is. Latin eredetű a „gusztólni" szó is, a „pászolni" viszont már francia. Ez a kifejezésünk: „plüre esett" a francia „éplucher" — megkoppasztani igéből született. A „maccs" szavunk, amely veszI zzxrssis, Brauswetíer E. Szt istvántép 80 óra és ékszer speciális javító műhelye I Önkéntes árverés. 1935 január hó 26-án d. u. 3 órakor a Békéscsabai S^rtéshizlaló Rt. telepén 50 60 HP drezdai Hille ssivógázmotor komplett kifogástalan, üzemképes állapotban, eladatik. írásbeli érdeklődéshez válaszbéiyeg melléklendő. Telefon: Békéscsaba 95. test jelent, már olasz eredetű, a „marciare" — megrothadni — szó volt az őse. Ugyancsak olasz szó a „fuccs" is, a „sfuggio" olasz szóból — ennek értelme: veszettül menekül — született meg. A rulett és baccarat nyelve már teljesen francia, jóllehet maga a baccarat szó szintén Itáliában látta meg a napvilágot. A baccare — magyarul: bahénsnő — volt a szülőanyja. A kártyajátékok kivétel nélkül Keletről jöttek el hozzánk. Még a magyar alsósnak is megtaláljuk ott az ősét. Minden játék egy másikból fejlődött és országok szerint változott aztán a neve. Minden nép hozzátett valamit a nemzeti temperamentuméból és nem ritkán nemzeti kultúrájából is. Még a század elején megjelent kártyakönyvek egész csomó olyan játékot emlilenek, amely akkor erősen divatban volt, ma azonban nem játsza mér őket senki. Porzsolt Kálmánnak a háború előtt megjelent kézikönyve mint „népszerű" játékokról emlékszik meg többek körött a nasi vasi, Landsknecht. halber zwölf, L' Hombre, bésique, ecarté játékokról, holott ezeket már alfa játszók. Ellenben nincsen szó a könyvben a lórum, römmi, bridzs, aztán a ma annyira népszerű „snapszli" ról, pedig ezeket Magyarország határain tul ugyancsak ismerték. Mert a kártyajátékok között nincsen egyetlen uj sem és a XX. század, amely a kultura minden ágéban hallatlan fejlődést ért el, egyetlen uj kártyajátékkal se ajándékozta meg a világot. De ha nagyon kutatunk, akkor rájövünk arra, hogy még a XIX. században se születtek meg uj kártyajátékok. A whist, a bridge őse, 1800-ban született meg a spanyol L Hombre-bői. Az angol Hoyl Eduárd állitja össze elsőnek a whist szabályait és ez az egyetlen játék, amellyel Anglia a világot megajándékozta. A römmi története sok-sok évszázadra nyúlik vissza, még akkor is, ha ezt a játékot általában az ujabb játékok közé szeretik sorozni. A mahyongból ered, egy olyan játékból, amit évezredekkel előbb már játszottak Kinában. Ősi neve Hispániában „Coon can" volt, innen terjedt el Mexikóban és hozzánk Taxasból jutott el. Olt kapta a nevét is. Angliában, mint hazárdjátékot, a Portland Club betiltotta. Uj figuráival Európa ajándékozta meg

. Sopronban, Telekgerendáson eladók kisebb földingatlanok tanyával, kedvező fizetési feltételekkel. Érdeklődni lehet dr. Prónai Ernő ügyvédnél, Ferenc J.-tér 21