Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-16 / 13. szám

1935 január 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 PA ÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 3. A pikk-dáma meséi... Mit játszottak az emberek a kártya előtt — Honmn származik a kártya mve — Az ókori népek játékszenvedélye — A kártyafigurák eredete — A világ törté ne lem hires játékosai — Milliós kártyavesztességek a középkorban Julius Caesarnak azt a mondását „a kocka el van vetve . . ." Ismeri az egész világ. H 3 elgondolkozunk egy pillanatra, rá kel! jön nünk, hogy abban az időben, amikor a kockavetésről beszéltek, mér űzték is a kockajátékot. Valóban igy is van. Már jóval Julius Caesar előtt hatalmába kerítette a római birodalmat a játékszenvedély. Augusztus császárról tudjuk, hoáy nagy játákos volt és Néróról feljegyzi a história, hogy kockajátékban egyetlen dobásra 400 000 szeszterciust -tett fel. Cato már a fórumon prédikált a játékszenvedély ellen és Tacitus megemlíti, hogy a germánoknál annyira ment a játék, hogy amikor eljátszották mindenüket, a szabadságukat telték fal a koc kára... Da ismerték a kockajátékot és a játéknak más — ma nem is sejtett fajtáit — a régi görögök 13. Homérosz is ir a táborban elharapódzott játékszenvedélyről. Da visszamehetünk messzibbre is. Egyiptomi királysírokban papiruszra irott regényt találtak, amaly teljes egészében a játékról szó'. Ejy ember minden vágya, ho?y magának mondhasson egy csodáIitos erejű varázskönyvet és ezt csak „játékban tudja elnyerni..." Krisztus elfitt 1200-ból fennmaradt egy hieroglif*, amely elmeséli IIL Ramses meghitt jitsiníit az udvarhölgyeivel. D a mír a Kr'stuí előtti negyedik ezredben javában játszottak az egyipt »miak. Tehát még abban az időben, amikor a fáraók birodalma nem ismerte a tiz csapás rémségeit... Az ősember állatok csontjaival játszott. Közép-Ázsia nomádjai még ma is kedvelnek egy játékot — asik ojunu ennek a neve — melyhez juhok kulcscsontjait használják fel. A szláv „kostka" szó : csontot jelent, ebből származik a magyar „kocka", közelfakvő tehát a faltevés, hogy a kockajáték átívelte az ősi játék nevét. A kártyában és a kockajátékban sok a közös vonás. A régi rómaiak négy kockával játszottak, ezek mindegyikének hat oldala volt és az oldalak közül csak négv volt megjelölve az 1,3,4 és 6. számokkal. A legjobb dobást — amikor a számok egymásután következtek sorba, mint a ferbünél a girigári, vagy a römminél a royal fles — a görögök Aphroditének, a rómaiak Vénusznak hivták. A legrosszabb dobáat kyon-nak, illetve a latinok canis nak hivták. Mind a két szó kutyát jelent. Mig ma is mondják a peches játékosok, hogy : „kutyául megy a Jap"

; A rómaiak pénze az as volt. E'obe ment a játék. Innen a magyarul „disznónak" nevezett asz neve. Azok a kifejezéseink ÍJ „Kociára tette mindenét!", „Vakot vei a kocka", „Kockán fordul meg minden I" abból az időből származnak, amikor ősaink javában vetették a kockát. Prága oütro na alatt Mítyás király 10.000 arany forintot nyárt a főuraktól és ebből fizette ki a katonák zsoldját. A Nemzeti Muzeumban, Budapesten ma is láthatjuk Z i^mond király ezüst jétékkoctájáf. Ezzel a kockával vesztette el Zsigmond 1412-ben Lubl6 várában Kázmér lengyel királlyal szemben a tízenhárom szép 3ú várost. Felesége, Cllley leánya — ugy hívták öt: Békebontó Borbála — kibicelt a pariinál. Szemző Gyusziról, az utolsó Idők legnagyobb játékosáról sokan tudják, hogy külön titkért tartott, aki helyette keverte a kártyákat. Ámde Szemző Gyuszi főúri gesztusa nem uj; Horatius szatíráiban emlit egy Voloverius nevű játékost, aki rabszolgát tartott és az dobálta hslyette a kockát... A kártya lapjainak fejlődése szoros kapcsolatban áll a népak kultúrájával. Minden korszak rányomta a maga bélyegét a harminckét-, vagy ötvenkétlevelü bib liára. Minden kártyakifejezésnek ós minden kártyafigurának meg van a maga érdakes históriája. Az, hogy az ászokon a jelek a királyok felett vannak: szimbólum, jelentése: az ász — a pénz — még a királyok hatalmánál is nagyobb . . . Az első kártyákon: Dávid, Caesar, Nagy Károly és Nagy Sándor. Csapataik élén állanak és ezekre kell legjobban vigyázni. Az első királynők Reginát, Anjou Máriát, Károly hitvesét és kedvesét, Sorel Ástnest ábrázolták. A búboknak is meg volt a jelentőségük. A négy szin a kasztokat jelképezte. A „p'qae" a lándzsának, vagy a pikának a hegya, szimbolizálja a nemesek rendjét, a „coeur", a szivei viszi a kártyára, vele e?vütl a kegyes papokat, a „treffle" — lóhere, jelképezi a földműveseket, akikből később a városi polgár karült ki és a „carreau" voltaképan nyílhegy, amely a legalsó néposztálvt, a közkatonát szimbo'isálja. Ugyanilyen a némít kárlyák színének jelentése. A XIII. századig ciör<ő3 ruhában jártak a királyok. Ilyen ruha ban ábrázolják egykori metszetek még IV. CUót is, „Scheí/e" szószerint: csörgő, ebből lett a magyar „tökk"-azin — a királyok jelkápa, akárcsak a „piqje" a nemeseké, a „Herz" — magyarul: vörös — a papoké, a „Grün", a zöld levél a földmű /eseké és az „Eichel" a makk a disznópásztorok, tehát a legalsóbb néposztály szimbóluma. A keleti kártyák színei megegyeznek a francia és német kártyák színeivel. A magyar kártyában az ászok nevei: tavasz, tél, nyár és ősz ősalakjukat megtalálják a mahyongban, amely évezredes kinai játék. A német „csörgőből" azért lett tök, hogy párja legyen a makknak. Szakasztott u?y, mint ahogyan a „Harz^ nálunk azért változott „pirossá", hogv a „zöldnek" is meglegyen a párja. Hozzánk Németországból jutott el a kártya, amelyet a svájci szabadsághősök képaivel díszítettek. Ma már mindenki tudia. ho?y Teli Vilmos, Geszler, Melchtal, a sfüszí vadász, a póznára kötött kalap— a fantázia szülöttei. Es jól'ehet Uri kanton 1760 ban hóhérral égette el azt a francia könyvet, amelyben Freudenberger olyant állított, hogy a Telt-mond* dán eredetű, késSbb Kopp svájci történettudós bizonyította be, hagy a Teli-monda egyetlen figurája él másntt, csak a kártya lapjain . . • A világtörténelem figurái is helyet kaptak azért itt és a kártyamuzeumokban őrzött egyes kártyák a humornak, a politikai karikatúrának, gyakran a mü/észetnek olysn tökélvét érték el, különösen a XV. és XVI. században, amire a mű/észetek más ágában példa Sötn volt. A miniatűr festésnek, a szinek tobzódásának és dus pompájának példa nélkül álló remekei húzódnak meg a kártyalapDk között. ' A világlörténelem nagyjai kevés kivétellel na?y kártyások voltak. Talán egyedül csak a Habsburgok nem hódoltak a játékszenvedélynek. Róluk nincsen irott faljegyzés. Egyedül Mária Terézia férjéről, Ferenc császárról — ő azonban még lotharingiai volt és nam Habsburg — jegyzik fel az annalesek, hogy egyszer tízezer forintot vesztett faraó-játékon és erre Mária Terézia szigora rendeletet adott ki a kártyázás ellen. Medici Máíia még egy kis hamis játéktól sem riadt vissza és Medici Katalin külön udvari embereket tartott, akik arra vigyáztak, hogy az apródok ne vigyék túlzásba a hazárdjátékot. IV. Henrik francia király a legkülönbözőbb ürü/yekkel csalta ki pínzügyminiszterétől kártyaveszteségeire a pénzt. XV. Lajos mindenkivel, aki állandóan nyitva tartott játéktermeibe «ljött, szívesen ült le játszani, II, Katalin orosz cárnő amikor egy este minden pénzét elveszítette, gyémántjait tette fal a „blattra" és el is vesztette a brilliénsokst, amiket hetvenezer rubelért váltott viasza. Madame de Montespan Párisban egy este négy millió frankot vesztett el. Basett-ot játszott, ez tulajdonképen a faraónak vagy a nasi-vasinak felel meg. Hiresok voltak a murányi kártyacsaták és Széchy Mária, a „murányi Vénusz" asztalánál hatalmas összegek cseréltek gazdát. Brandenburgi Katalinról feljegyzik, hogy „alig győzik kártyával". Saját kártyafestője dolgozott a murányi várban. Szenvedélyes játékos volt Báthorv István, Lengyelország királya és Erdély fejedelme. Heisler és Doria labanc tábornokokróF eláru'ja a bécsi titkos levéltár, hogy Thököly kártyázás közben lepte meg őket és verte széjjal seregeiket. Apafi Mihály is tartott udvarában egy „képírót", aki a kártyákat festette. Az első „kártyavár" Franciországban épült. Chalabre ur faraónyereségéből csinos kastélyt építtetett és ezt nevezték el „kártyavárnak". Franciaországból kaptuk a játékbarlangokat is. Dubarry asszony inasa, eayidöben Gévres herceggel — XV. Lajos engedelmével — nyitott kártyabarlangot. Emitt a főurak, amott az alsóbb néposztály tagjai tolongtak. Á kártya azonban ekkör mér közönséges, olcsó kivitelű, „szerszám" volt. Csak a játék fejlődölt, a kártyalapok művészi fejlődése — ugy látszik örökre — megállt.. . Egyesületi hirek A Szanatórium Egyesület pénteken délután 5 órakor a városháza kistanácstermében tartja választmányi ülését, amelyen foglalkoznak majd a téli fekvőcsarnok kérdésével. Az erzsébethelyi Iparos Olvasókör műkedvelő gárdája 20-án délután 4 órai kezdettel az V. ker. állami iskola nagytermében közkívánatra megismétli a karácsonykor előadott „Isten keze" c. 3 felvonásos, énekes népszínművet. Müsormegváltás személyenkint 40 fillér. • A békéscsabai Sakkor tagértekezletét intézőbizottsági ülés bekapcsolásával e hó' 17-én, csütörtökön este 7 órakor tartja a Csaba szállóban lévő klubhelyiségéban. * A Békéscsabai Izraelita Nőegylet szombat este tartotta meg a Kereskedelmi Csarnokban teaestélyét. A mulatságon igen előkelő közönség vett részt és a kora hajnali órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. CSABA MOZGO Január 15-én, kedd fél 7, fél 9 órakor A „Téli parádé": Havasok fia Lu's Trenker, Maria Marcb, Maria Andergast Hangos kisérö műsor Január 16—17-én, szerda fél 5, fél 7, fii 9, csütörtök fél 7, fél 9 órakor Sz írd áu a fél 5 órai előadás zíaa! 16 éven feiüliahnok 1 Zola regénye filmen : NANA Igazi francia pikantéria. AN ÍASTEN Utazás a Garda-tó körül Miki mini trubadur