Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-12 / 10. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 január 11 Fischer Annié zongoraestje Az Aurora kör III. bérleti hangversenye J. S. Bach fugájának klasszikusan zárt kompozíciója férfi erőt és aka­ratot kiván, amely ellenszegül neki. Szembeszáll vele, felbontja gon­dolatainak legapróbb elemeire, megérti vilőgos és mégis sejtéses mondanivalóit és ezen a szellemi átélésen keresztül jut el az egész architektonikusan zárt — szinte komor — szépségeihez. Ez a rom­boló-épitő férfi erő, ez az ellen­szegülő akarat hiőnyzott Fischer Annié zongoraművésznő teanap esti Bach interpretációjából. (Bach Busoni: Orgona toccata C dur.) Pedig minden készsége és képes­sége megvan ahhoz, hogy mara­déktalanul adja vissza a bachi szólamok méltóságteljes erejét. Ujjai, amelyek mint az oltári gyertya alázatosan libegő lóngocs­kái vibrálnak a pianissimók áhíta­tos csendjében, zsákmányra ugró ragadozó feszülő erejével, a ha­lálthordozó guillotin késének kér­lelhetetlen biztonságával csapnak le a billentyűkre a fortissimók bá­mulatba ejtő viharzásában. Es mégis: mindez a mélységes alázat, a tetőfokon álló technikai készség és pompás szinü ábrázolni-tudás kivül maradnak a bachi szellem épület falain, de kivül maradnak Beethoven Waldstein szonátájának barrikádjain is. Kivéve az Adagio tétel líráját, amelynek pathetikus szépsége maradéktalanul áradt szét a pódiumról. Annál ragyogóbban, szellemben és technikában egyaránt tökélete­sen megoldva hallottuk Schuman Szimfonikus etűdjeit és Liszt-Men­delssohn nászindulóját. A már már szemkápráztatóan röpködő ujjak forgatagóban egyetlen hangsúly, a dallam legparányibb hangocskája sem veszett el és a zongora leg­merevebb billentyűiből is kiáradó sajátos tónus meleg szinei tették egészen különlegesen széppé a fiatal művésznő jótékőt. A műsort négy Chopin szerze­mény telte teljessé. (Azaz: nem tette teljessé, mert én például na­gyon szerettem votna Bartókot hal­lani Fischer Annitól és egy Chopint szivesen odaadtam volna érte a négyből.) Ezeknél, különösen a G moll Balladánál csak valami hiányzott. Annak a teljesen körül­határolt, zárt éleinek az érzékel­tetése, amely Chopin-nek minden líráját, minden romanticizmusát átitatja, igaz hogy mélyen, alig­alig sejthetően, érezhetően. De az esztétikailag is, szellemileg is gyö­nyörűen megformált muzsika ér­zékeltette, hogy Fischer Annié ott van ennek a mélységesen zári életnek a kapujánál és — hama rosan tul is jut rajta. (egy) * A színházat zsúfolásig megtöltő közönség meleg szeretettel ünne­pelte a kitűnő művésznőt és a • minden szőm után felhangzó, szűnni nem akaró tapsból sok ju­tott az Aurorának is, amely min­den köszönetet megérdemel azért, hogy közönségünket megismertette Fischer Annié nem mindennapi művészetével. Eredményes a hirdetés a „Békésütegyei K3ziöny"-ben Ha akkor magát célbavettem volna, most hulla lenne A szabadságtéri bankrablók helyszíni szem­lén voltak egy előbbeni rablásuk színhelyén (A B. K. tudósítója jelenti.) A Szabadság-téri bankrablók kö­zül Tari Nándort és Szepesi Lász­lót ma délelőtt helyszíni ezemlére vitték a Klauzál-téri bankba, ahol — mint ismeretes — az 1931 ben történt revolveres rablótámadást elkövették. Tari ugy vallolt, hogy nem akart lőni, de az egyik tisztviselő ki­húzta a fiókját 8 azt hitte, revol­verét veszi elő. Ugyanakkor Szepesi is elsütötte pisztolyát többször egymásután ; össze­vissza lövöldözött, ugy bogy a golyók ember­magasságnyira fúród­tak a falba s csak a szerencsés véletlennek tulajdonitható, hogy nem teritettek le senkit. Tari a helyszíni szemle során felismerte az egyik bank­tisztviselőt, aki táma­dásukkor is a bank kötelékébe tartozott és akkor is ott tartózko­dott. Feléje fordult s cinikusan mondta: — Ha akkor magát célba­vettem volna, most bulla len. ne . . . A részletek tisztázása után a helyszini szemle befejeződött s a két rablót visszavitték az ügyész­ség Markó-utcai fogházába. Leverték az albán forradalmat (Belgrád, január 10.) A Politika szerint az albániai lázadást maradéktalanul sikerült az albán hatóságoknak leverni. Muharem Bajraktir felkelő­vezér, aki Achmed Zogu ki­rály ellen a lázadást irányí­totta, jogoszláv területre menekült. Vele együtt négy albán liszt és ti­zennégy katona érkezett jugosz­láv területre, ahol a hatóságok lefegyverezték és internálták őket. A csupafény lépcsőkön, rézágyak barrikádjain át az uj sebészeti pavillonban Munkások sürögnek-forognak az uj sebészeti pavillon előtt. Jó pár napja szekérszámra hozzák a lá­dákat, a magasan egymásra tor­nyozott ágyakat, éjjeli szekrénye­ket. Az érkező kocsikat valóság­gal megszállják a munkások. Ha­marosan lekerül róluk minden. A szekerek megfordulnak és üresen mennek visszafelé. * Benn az épületben is folyik a munka, a berendezkedés mun­kája. Zsákszámra hozzák a lisztet, most töltik meg az éléskamrát. A folyósón hatalmas ládák. Or­vosi műszerek lehetnek bennük. Mellettük hosszú sor rézágy áll, gumi matracokkal. A lépcsőház előterében az aj­tótól a felvonóig rézógyak barri­kádjai zárják el az utat. Megyünk tovább. A folyosó menyezetét el­lepik a csövek. Rengeteg van be­lőlük. A krétafehér fal alig látszik tőlük. * Benyitunk az egyik betegszobába. Még üres, csak a vakítóan fé­nyes zomóncu éjjeliszekrények garmadái sorakoznak egymás mel­lett. Nem is csoda a nagy fény­visszaverés, óriásiak az ablakok. A falakon konektorok, ide kap­csolják majd a rádiót. * A csupafény lépcsőház után is­mét ragyogóan világos helyiségbe jutunk: a nappaliba. A festő még dolgozik, virágáll­vány szépül ecsetje alatt. Termé­szetesen ez is fehér lesz, mint a piros sebek fehér pavillonjában minden. Az emeleten a szabad napozót is megnézzük. Aztán tovább me­gyünk. Jóhatásu, világoszöld falu folyosón érünk a röntgenhez. Az ajtón „tilos a bemenet" zománc­tábla. Benn sötéten barna s lila falu üres szoba fogad bennünket, a sötétkamra is hasonló és min­denütt álható a friss festékszag. * Egy emelettel feljebb helyezték el a műtőt. Tompa fehér üvegablakkal, a csempézett falak s a tükrös, nagy lámpák csak ugy sugőrza­nak a napfényben. Rendet és tisz­tasőgot lehel itt minden. Bizalom költözik az ember szivébe. * Megnézzük a gépházat is. A há­rom hatalmas kazán szája még üresen ásit a belépőre. De már nem sokáig. Nemsokára minden a helyére kerül az uj sebészeti pavillonban. Az ágyak mellett fel­gyulladnak a lámpák. Halk, nesz­telen léptű ápoló nővérek sietnek majd végig a templomi csendes­séRü folyosókon, amelyeken végig­hozzák a beteget 8 amelyeken újra egészségesen az életbe tér­nek vissza a meggyógyultak. (g. I) Felfüggesztettékállásától Rimóczy József dr.-t, Mis­kolc város tanácsnokát Rimóczy József dr.-t, Miskolc vá­ros tanácsnokát a belügyminisz­ter ma délelőtt állásától felfüggesz­tene. Rimóczy tanácsnok ellen az utóbbi időben két nagy bűnvádi eljá­rás indult: az első a miskolci HONSz ügyében, a másik a zálogházi panamák ügye, amelyben rengeteg sikkasztást, okirathamisitást és csalást fedez­tek fel. Csendélet Romániában Zilah, január 10. Szilágy megye hat községében csendőrség bezáratta a római ka­tolikus magyarnyelvű elemi isko­lákat. Később közölték u iskola­igazgatókkal, hogy megengedik a tanítást, de csak akkor, ha német nyel­ven folytatják az oktatást. A szülők (kivétel nélkül magyarok} nem hajlandók ebbe belemenni és az iskolát fenntartó hatósághoz fordultak, a magyarnyelvű iskolák engedélyezése ügyében. Bukarest, január 10­A fővárosi lapok csütörtöktől kezdve előzetes cenzúra nélkül jelenhetnek meg. Nagy feltűnést keltett, hogy az erdélyi újságokhoz nem érkezett meg a cenzúra fel­lüggesztéséról szóló rendelet. Egyelőre nem tudják, hogy csak késésről van-e szó vagy pe&g nem szándékoznak megszüntetni a csatolt részeken a cenzúrát. Husz magyar alkalmazottnak a telefongyár társaság temesvári igaz­gatósága tudomásul adta, hogy az államnyelv nemtudása miatt fe­gyelmi eljárást indít ellene. Egy­előre csak husz alkalmazottról van szó, de valószínűen kisebb­nagyobb csoportokban a többi magyar és német alkalmazottra is ez a sors vár, aminek vége előbb- 4 utóbb az elbocsátás lesz. Veszélybe került egy magyar hajó a Fekete-tengeren (A B. K. tudósítója jelenti.) Konstanza környékén és a Fekete­tenger felett 24 órája rettenetes hóvihar tombol. Számos hajót nyilt tengeren ért a vihar. Eddig ket ro­mán, egy holland, egy görög és egy angol hajó adolt le segélykérő jeleket. A Kelet nevű magyar gő­zös Caliacra kikötőbe jégtorlaszok közzé szorult és a pusztulás fe­nyegeti. A gazdasági intéző jelenti a Békéscsabán 1934. évben vég­zett fásításról: Akácfát közterületen 4590 dara­bot, faiskolába 6550 darabot ültet­tek el, nyárfát 1110. illetve 3600 darabot, továbbá 300 juharfát, 200 szoforát, 820 kőrisfát, 630 eperfát, 40 hársfát, 450, illetve 1000 fenyő­fát, 10 álplatánt, 100 tölsrvfát és 300 fűzfát. Ugy hogy az 1934. évi fásítás során az elültetett fák szá­ma 19600 volt. Ebből mézelő fa 16590, nem mézelő pedig 3010 volt. Ma szombaton disznótoros­vacsora ropogós malacpecsenye, pompás italok wité Kászonyi éttermeiben iiben /$/

Next

/
Oldalképek
Tartalom