Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-31 / 74. szám

1935 március 31 BEKESMEGYEI KOZLC NY 5 Külpolitikai szemle Irta : Lustrg Géza Németország bemordte a volétot. Persze, hogy az angol Fetiali­sok erejében megfagyott a vér. És amire nircs példa a diplomácia történetében, Simon jónak látta az öklét mu'ogatni. Az engol nép a legnagyobb jóindulattal van eltelve Németország irányóben — mon­dotta a hüledező külügyminiszter — de kinosen lepődött meg és bÍ2almBtlenségra gerjedt a várét len bejelentések nyomén, amelyek kertelés nélkül feltárták Német­ország szőndékait. „Ha egy nagy­hatalom, m»nt jelen esetben a né­met birodalom, egészen önkénye­sen és írás hetalmekra minden tekintet nélkül ekerja a maga po­litikai irányát megszabni, az ko­moly nemzetközi bonyodalmakra vezetne s ezért fontolóra kell venni, ha vejjon nem lehetne-e általános biztonségi rendszert létrehozni. Minden egyéb megoldás csak azt eredményezné, hegy valamennyi hetalom, amelyet Németország vi­selkedése aggaszt, fokozatosan Ö8szeéllena avégből, hogy a békét kö!c»önÖ8en biztosítsák". „Fonto­lóra veszi-e vagy se Németország ezt a fenyegelésszém.ba menő intel­met, azt egyelőre korainak véljük feszegetni. Ámde ekár fontolóra veszi, akár nem, annyi szent bi­zonvop, hegy világszerte megindul a fegyverkezés. És Alexander, aki a munkáspárti kormányban az admiralitás első lordja volt, beszé dében máris kijelentette, hogy olyen fegyverkezési verseny kezdődik, amely jóvelta súlyosabb lehet az 19C9—1913. idő közében lefolyt­nál és emelyntk terhei annyira igénybe vehetik Angiin pénzügyi erejét, hogy a jelenlegi államadós­ság fizetésének megtagadása el­kerülhetetlenné válik. Van e ostobább valami széles-e földkerekségen, mint az ilyen ver senyfutás a halálba? Nem szólva arról, hogy biztosan és rohanvást a háborúhoz vezet, biztosan és rohanvást fokosa mindazoknak ez állemcknek a pénzügyi terheit, amelyek kengyelt futnak benne. És fokozza ezoket anélkül, hogy esek egy fikarcnyit is javitena helyretükön. Azonfelül meg van ennek a versenynek ez az áldott jótulejdonséga is, hogy önmagá­ból él és önmagétól gyorrul. Lé­lektenileg azért, mett a bizalmat­lanság ködét árasztja mindenfelé, amelynek homályéban az ellerfél minden egyes mozdulata kihívás­nak látszik, olyan kihívásnak,amely nem maredhat vélasz nélkül. Ga?­daságilag azért, mert vég nélkül szeporitja a munkanélküliek tábo­rét, ekik esek a háborútól remé­lik sorsuk jobbrafordulását. És igy fokról-fokra elkövetkezik az a pil­lenat, amikor már az egyes álla­mok nem abban a hiu remény­ben fegyverkeznek, hogy ezáltal megóvjék szuperioritásukat, hanem pusztán csak azért, mert a fegy­verkezés megcsonkított és meg­hamisított gazdasági életünk egyet­len motorévá lépett elő. Ebben a pokoli körforgásban o j háború látszólag visszanyeri régi jogéit. Nem lehet többé ezzal meg­vádolni, hogy szétrombolja a nem­zetközi kereskedelmet, sem pedig ezzal, hogy széttépi azokat a fo» sberendezés olcsón és nagy kedvező fizetési feltéte­lekkel is kapható S bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25.sz. Kedvező fizetési feltételek |4TI KIADÁSÁT nalake?, amelyekből az európai civilizáció szőttese készült. A béke régóta megoldotta ezoket a cro mókát, amelyeket a háború szo kolt átvágni. S látnunk kei!, mi ként témrdnek elő, közgazdasági irók, ekik orcepiru'ós néikül él it­ják és vitatják, hogy eeeki* egy kiedós háború szakíthatja félbe ez erany értékállandóságét és pedig len ezáltal, hogy a nyersenyeg­szükségletel feícisózza.mint ahogy akednek elyanok is bőviben, akik a szubedkereskede'em visszaállí­tásét egy állam hegemonisztikus uralmé'ól teszik függővé, ami vi ] szor.t szintén esek háborúval, még­pedig irgalmatlan háborúval érhelő el. S amily mértekben terjed az őrület, ugy en olyen eráryban ölti a józenénz képét, hiven Napoleon ama megállapításához, amely sze­rint a kollektív ostobaságok senkit nem terhelnek. Ámde r*it sápítozunk tovább, hiába? Elégedjünk meg azzal, hogy fölállitjék a diagnózist. És ebből a szempontból esek dicsér­hfctjük és megaEztelhatjuk Német­országnak ezt e gesztusát, amellyel ország-világ előtt lerántotta a kár­pitot, mely az álmot a valóságtól ell ülöniteHe. Még Frencieország is hálős lehet neki ezért, hogy a csipét kitörölte a szeméből. Frar cia­ország beláthatja immár, minő dőreség volt aat remélnie, hogy ez idők végezetéig maga alá gyűr­heti a szomszéd óriást. Iga/, hogy eljövendő korok Seignobosai — ha ugyan lesznek még Seignobo­sek és lesznek akik olvessák őket — a diplomácia mestermüve gya­nánt fogják hirdetni önmagéban azt is, hogy ez a lehetetlenség tizenhét éven át lehető volt. Ámde ennek a társasjátéknak egyszer és mindenkorra befellegzett. A né­met fegyverkezésről már nem plety­kálnék, hanem ijedten beszélnek a Paleis-Bourbonban. S elmúlt az az idő, amikor a francia—német egyezségről lapatyoltak a délibáb­kergeiők. Mert csak azok hihették, hogy Németország nem él azzal az előnnyel, amelyet a többség biztosított száméra. Ma az a hely­zet, hogy Németország két embert állit ott, ahol Franciaország csak egyet. Hogy ez mennyire igy van és nem másként, annak igazolására mi sem szolgál inkább, mint az a vita, mely a francia parlamenten étsüvöltött. A tulejdonképeni csata nem a kétéves szolgálati idő párt­hívei és ellenfelei között dult, ha­nem azok között, akik a szolgá­lati idő meghosszabbításéban egy­szerű rendszabályt látnak az üres korosztályok hézagainak betölté­sére, illetve akik oda magyaráz­zék, hogy a rémei fölény okéból vélott szükségessé. Amint azt Febry, a hedügyi eiőedó, kereken megmondotta: Minden tévedés elkerülése végett — hangzottak szavai — be kell jelentenem, hogy a törvény, meiyet ismertettem, a hederő növelését célozza. És Fab­rynek tökéletesen igaza volt, mert Frar cieorszég a katonai egyenlősé­get Néme.tországgal szemben csak ugy óvhatja meg, ha nagyobb erő­feszítést fejt ki, mint az ellenfele. — Egyébként is az alsóház szó­nokai meghúzták a lélekvélság harangját, a francia biztonság azon felemás gondolata fölött, amely öt éven ét uralkodott a lelkeken. Ez idő alatt ugyanis olyan kül­ügyi politikát folytatott Páris, amely a verseilleei békét óhajtotta Euró­pában megörökíteni. De ugyan­akkor katonai politikája a terri­tórium védelmében merült ki. A belső ellentmondás nyilvánvaló, mert hiszen a versaillesi béke fen­tartésa egyértelmű — a támadás­sal. S hegy a diplomácia és a haderő között az összhang meg­óva8sék, a francia kormány nem röstellő azt a turpisságot elkövetni, hogy a paktumok galandférgét a biztonság láncolatának tüntette fel, holott az nem volt egyéb, mint a felelősségek megnyújtott halmaza. Pedig — az igazat szólva — megvolt a lehetőség, megvolt az ut, amely a francia-német viszályt átszelhette volna. Nem is egy, ha­nem mindjárt kellő. Addig, amig a weimari alkotmány éldegélt, ön­ként megadhatók leltek volna Németországnak azok a jogok, ABBÁZIÁBAN meleg tengeri gyógyfürdők a — RESIDENZ u v penzióban mind a négy emeleten kap­hatók. Idősebb uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak, asztmásoknak, vala­mint eímeszesedésből eredő betegségek nél nagyon fontos, hogy a RESIDENZ nem fekszik magaslaton. Óriási előnye még, hogy az összes előirt diéták pon­tosan betarthatók. A RES DENZ-ben minden kényelem és az összes modern konfort megtalálhatók : lift, központi vizfütés, 22 fokos meleg, tengerre néző nwpos loggiás és erkélyes szobák, ké­nyelmes ágyakkal. A RESIDENZ egé­szen a tengerparton fekszik és nem a tengerparttal szemben. Első kategória. Kitűnő konyha, folyó hideg és meleg viz a szobákban. Lira felesleges. Fel­tűnő olcsó penzióárak. Bővebb infor­mációt nyújt Erényi Béla gyógyszerész személyesen Budapeste.i reggel fél il­lői este fél 7-ig. (Diana patika, Ká­roly-körut 5.) Minden levélre válaszo­lunk és prospektust küldünk. Tele­fon : 31—6—19 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom