Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-11 / 9. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1935 január 11 ben a vasul melleit a teherautó­fuvarozók. Tiz rendszeresen szál­lító teherautó évi forgalma mint• egy 20.000 métermázsa, körülbe­lül ugyanennyi a behozatal, mint a kivitel, tehát a vasút forgalmá­hoz képest nem sok. Dr. Vass Bertalan, az utolsó nagyváradi magyar tankerületi főigazgató meghalt Dr. Vass Bertalan, a nagyváradi tankerület utolsó magyar főigaz­gatója, a cisztercita rend aranymi­sés áldozópapja, ma reggel negyed 7 óra­kor, 78 éves korában a székesfehérvári ciszter­cita-rend székázában meghalt. Temetése csütörtökön délután 3 órakor volt. Vass Bertalan dr.-t 1926 ban utasították ki a románok és még ugyanebben az évben, a kultuszminiszter előterjesztésére, a kormányzó a székes­fehérvári tankerület fő­igazgatójóvá nevezte ki. Ezt az állást foglalta el 1928 bani nyugalombavonulásáig. A temeté­sén megjelent dr. Werner Adolf, zirci apát is. Nyugodtan vonulok vissza a magánéletbe — mon­dotta Kállay Miklós Kállay Miklós volt földmivelés­ügyi miniszter szerdán délutón két órakor vett bucsut a földmivelés­ügyi minisztérium tisztviselőkará­161. A minisztérium csoportfőnö­kei és osztályvezetői élén Mayer Károly államtitkár búcsúzott a mi­nisztertől a minisztérium és ez alárendelt intézmények tisztviselői kara nevében. Olyan ember, mini Kállay Miklós — mondotta —, aki fSszolgabírékorátél szívén vi­selte az agrárérdekeket, nem szakadhat el soha a magyar agrártáriadalomtél. Kállay Miklós meghatva vála­szolt a hozzá intézett szavakra. — Árra kérlek benneteket — mondta —. hogy legyetek továbbra is kitartóak a nagy magyar agrár­gondolathoz. Ma nagy eltolódások vannak a vilflg forgatagában és e minisztérium tisztviselőkarának kell elsősoiban renditheteilenül állania az egyetemes magyar agrárgondo­lat mellett. Most, amikor visszavonulok a magánéletbe, nem kérek tőletek mást, mint azl a szeretetét, amelyről Mayer Ká­roly barátom szólott. Ha ezt kiér­demeltem részetekről, ugy életem­nek ebben a vonatkozásában nyugodtan vonulok erről a küzdőtértő!, ahová az agrár­gondclat szolgálatában jöt­tem s onnan az agrárgondo­la! szolgálatában távozom. A jelenlévők meleg éljenzésben részesítették Kállay Miklóst, aki ezután sorra kezet szorított és kü­lön-kü ön is bucsut vett volt mun­katársaitól. Hetvenéves korig dolgozhatnak az áSiartii tisztviselők? (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Uj Nemzedék értesülése szerint jól beavatott politikai körök egy készülő törvénytervezetről vélnek tudni, amely szennt minden egyéb korlátozással, vagy erre vonatko­zólag eddig érvényben volt ren­delkezéssel szemben általános elv­ként kimondanék, hogy hetvenedik életévének elérésével mindenki kö­teles minden állami hivataláról és tiszt­ségéről lemondani. A csecsemők és aggastyánok halnak meg legnagyobb számban Csabán (A B. K. tudósítója jelenti.) Donner László dr. !is?tifőorvos most készítette el az 1934 év köz> egészségügyéről szóló jelentését. A nyolc gépelt oldalnyi beszámoló egyes részleteit az alábbiakban ismertetjük : Született 600 fiu, 541 lány, ebből halvaszü­letett 29, az egésznek 2.54%-a (1933 ban 2.72%). törvénytelen 97, az egésznek 8.50% a (1933 ban 7.04%). Meghalt minden 1000 lélek után 15.37 (1933 ban 14 52). A természetes szaporodás 357. minden 1000 lélek utón 7 (1933 ban 410, minden 100 lélek után 8 2.) Életkor szerint a leg­több elhalálozás : [98 0—I ig évig tortént (1933 ban ugyanez életkorban 163 an haltak rneg), 50 — 60 év közöli 74, 60-70 között 82, 70­80 közölt 101 az elhalálozások száma. A betegségek neme szerint a felnőttek között a tüdőlob 82, kü­lönféle szívbajok 76, a tüdővész 61, aggkori végelgyengülés 45. az agyszélhüdés 57 embert vitt sírba. A csecsemők között a béfburut okozta a leg­több balált, 52 pusz­tult el benne, a tüdőlob 44, veleszületett gyenges­ség 13, rángógörcs 16 pólvást vitt el. Egy és két év között 24 en haltak meg s ezek közöl 12 volt bélhurutos, ebetegség nagy mértékű fellépé­sét elősegítette a korán kezdődő, hosszú nyár. Mindezek alapján a tisztifőor­vos megállapítja, hogy a közegészségügyi vi­szonyok 1933 hoz ké­pest rosszabbodtak. Az uralkodó járványos betegség 1934-ben is a roncsoló toroklob (difteritis*) volt, 196 megbetegedést jelenteltek be a hatóságnak (1933 ban 181-et), szamárköhögés 87 esetben fordult elő. 1933 ban összesen 1426 járvá­nyos beteget tartottak nyilván, ez a szám a mult évben 941 re csök­kent, viszont 1934 ben 92-en, mig 1933 ban 68 halt meg közülük. A roncsoló toroklob csökkentése érdekében 1774 2-7 éves gyere­ket oltottak be. 1934 ben négy maláriás megbe­tegedés történt, mig 1933 ban egy sem. A „háborúi betegség" újból fellépését a sok nádas és pocso­lya termelte rengeteg szúnyognak tulajdonítja a tiszlifőorvos. A nemi betegségek száma a jelek szerint emelkedik. Az elme­bajosok száma 167. m Országos Betegápo­lási fllap terbére 7123 szegényt kezeltek az el­múlt éuben, ugy, hogy az előirányzott hétezer pengő a vények kifizetésénél nem bizonyult elégnek. Az egészségügyi intézmények ismertetése során a Fenyő Imre dr. vezetésével működő iskola­fogászatról számol ba elsőnek a jelentés. 103 munkanapon, 2095 munkaóra alatt 1141 tömést, 192 húzást, 481 egyéb beavatkozást végeztek, továbbá a fogápolás népszerűvé tétele érdekében a szegény iskolás gyermekek között nagymennyiségű fogkefét és kré­met oszlottak ki. A Túdőbeteggondozó 152 uj be­teget vett fel a* elmúlt évben, ve 'ető orvosa 888 rend élést végzett, 152 esetben kvarcoltók, 175 eset­ben röntgenezték a betegeket, mig a fekvőcsarnokot 70-en hasz­nálták. Hz intézet 18085 liter tejíet osztott ki. A S'.efánia 336 áldott állapotban levő asszonyt, 585 csecíemőt és 715 gyermeket tertott nyilván. A védőnői látogatások száma 17789. Két tejkonyhában 258 szegény csecsemőt tápláltak, a nyári hó­napokban a bélhurut megelőzése érdekében ezenkívül 980 pengőt fordítottak a tejosztásra. A tisztifőorvos igy fejezi be je­lentését: „Síükséges volna, hogy óvodás, iskoláskorban Í3 kellő falügyelet mellett legyenek a gyerekek, amit az iskolaorvosi intézmény lenne hivatva teljesíteni. I jy a Stefánia intézetek, az iskolaorvosok, az iskolafogásza}, a tüdőgondozó és a jövőben felállításra kerülő nemi betsg-gondozó és hózassági tanács­adó intézmények a kórházzal kap­csolatban oly kört adnának, mely­nek munkája eredményesen javí­taná a város egészségügyi viszo­nyait." Nemzetiszocialista puccsot tervez­tek osztrák köztisztviselők (A B. K. tudósítója jelenti.) Bécsi jelentés szerint Vorarlberg­ben az állami tisztviselők között hatalmas arányú és jól megszervezett nemzeti­szocialista összeesküvést lep'eztek le. A még ellenőrizhetetlen hirek sze­rint ötvennél több tisztviselőt azon­nal elbocsátottak és a tervezett horogkeresztes puccsal kapcso­latban eddig is több letartóztatást foganatosítottak. Hermalsban is hetven nemzetiszocialistát vélték őrizetbe. FELGYÚJTOTTÁK A TEMPLOMOT A RÉSZEG LEGÉNYEK (AB. K. tudósítója jelenti.) Turnu Szeverin melletti egyik köz­ségben a korcsmában több legény mulatozás közben bosszút eskü­dött a pap ellen. Felfegyverkezve, botokkal rohanták meg * templomot és súlyosan megrongálták. A pa­pot össze vissza verték, majd a templomot felgyújtották. A csend­őrség erélyes nyomozást indított. Hat embert letartóztattak. Kánya Kálmántegnap este Genfbe utazott Kánya Kálmán külügyminiszter szerda es'e a bécs-párisi gyors­vonattal Tahy László rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, Magyarország berni követe, Máriássy Zoltán követségi taná­csos, a külügyminiszter kabinet­főnöke és Mengele Ferenc követ­ségi tanácsos, a külügyminiszté­rium sajtófőnöke kuéretében Genfbe utazott. A külügyminiszter közvetlenül a vonat elindulása előtt kijelentette, hogy Magyarország benyújtja j«­1 öntését a marseillei merény­lettel kapcsolatban Magyar­országon lefolytatott vizsgá­latról és hogy készen áll az ügy tár­gyalására. A földmüvelésügyi minisz­terrendelettel egységessé és kötelezővé tette a pajzs­tetű irtását (A B K. tudósítója jelenti.) A gyümölcsfák egyik lesveszed ilms­sabb ellensége a kaliforniai pajzs­tetü. A védekezés ellene iien na­hézkes, körülményes és ingadozó volt, ezért a földmüvelésügyi mi­niszter most kiadott rendeletével 1935. év őszétől kezdve egysé­gessé és állami felügyelet mellett kötelezővé tette az irtását. A kö­telező védekezést az állam saját hatáskörében hajtja végre és tá­mogatása melletl az anyagot köz­pontilag és a mostani ár kétharma­dáért bocsátja a birtokosok ren­delkezésére- Ennek ellenében azon­ban a birtokosoknak kötelezvényt kell kiáílitaniok és ezt a hitósá­gokhoz kell benyújtani, ugyanak­kor pedig a költségek kétharma­dát is be keli előjelesen fizetni a miniszteriu írnak. Aki a kötelezvényt nem irj 4 alá,az állami kedvezmények­től elesik és szállítási bizony­latot sem nyerhet. A rendelet hatálya alá n9m e3ő telepek szintén tartósnak jelentke­zési ivet kiíllitani és a ható iátok­nak bimutatni, mert ha ezt el­mulasztják, szállítási igazolványt nem kapnak és termalvényeiket nem árusíthatják. A földmivelésügyi miniszter feti rendelete mindenképen örven­detes, mert intézményesen és gyökeresen vaszi elejét annak a veszedelemnek, amelytől a világ­hírű magyar gyümölcstermelés ed­dig is oly sokat szenvadett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom