Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-15 / 62. szám

Ara 6 fillér KESMEGYEIKOZLO Békéscsabai 1935 március 15. péntek 62. évfolyam 62. szám A negyvennyolcas ifjúság is reformokat követelt azon a bizonyos márciusi iduson. Az volt ém a reformnemzedék, mely­nek gazdaságpolitikusa Kossuth Lejes, irodalmárai Petőfi és Jókai voltak. A reformprogramot ők is pon­tokba szedték, ezekből tizenkettő is orszégotrengető, világokat döntő volt. De ezt a tizenkét pontot a nép nevében lefoglalt sajtó elő­ször nyomhatta szabadon. És eb­ből a tizenkét pontból, a magyar nemzet tizenkét követeléséből tör vény lett egy két het alalt, mert a reformnemzedék 1848 ban nem engedte még haza a sza­bad királyi Pozsony városba ösz szehivott országgyűlést és az együttülő karokkal és rendekkel sorra törvénnyé emeltette a már ciusi ifjúság programpontjait. Igy került a törvény a független ma gyar felelős minisztérium aiekitá sáról, az országgyűlési követeknek népképviselet alapján való vá lasztásáról, Magyarország és Er­dély egyesítéséről, a közös teher­viselésről, az úrbér és a robot megszüntetéséről, az ősiség eltör­léséről és igy született meg a már­ciusi reformok és a szabad szó szellemében a legelső magyar sajtótörvény is. Nem árt, ha egyszer egy évben átnézzük a nyegyvennyolcas idők követeléseit és törvényeit. Látnunk kel', hogy a tizenkét pont jóné­hánya még mindig csak pont és program. A követelések között sok olyan van, ami a mai re­formnemzedéknek is követelése a gazdaterhektől és a telepítés­től egészen a most kodifikálandó színházi törvényig. A program látszólag azonos De a program szelleme a még nagy ellentétre mutat. A negyvennyolcas reformnem­zedék eszméit a szabadságjogok tisztelete, a politikai, sajtó, gon­dolat vallás, a tanítás és tanulás szabadságának szeretete jeile­mezte. Ez felelt meg annak a francia szellemnek, amit a már­ciusi ifjak és a szabadságharc vénei mintaképüknek tekintettek. A mai nemzedék, vagy annak egy része az európai kulturén az uralomcrt évezredes harcában álló gondolkésmcdnek, a eermán szem­léletnek hódol be. Bár ennek az európai kulturának akadt oly böl­cselője, aki a kultura pusztulásá­ban látja az események konklúzió­ját, ha e logikában mégis tévedés lenne, akkor egy másik szerző hullámelmélete szerint a negyven­nyolcas francia hullámhegy utén szükségszerűen elkövetkezett a germán völgy és ép ily szükség­szerőséggel el kell jutnunk a hu­manitás, a szabadság és testvé­riesség uj diadalmas csúcsaira, amikor a liatalsőg megint negy­vennyolcas szellemben értelmezi a negyvennyolcas országgyűlés alkotásait és igy követi majd a reformokat az uj sajtótörvénytől Erdély és az anyaország uniójáig 1 Bud János résztvesz a március 15-1 békéscsabai ünnepélyeken, majd vasárnap a Hunyadi-téren tartja meg programbeszédét (A B K. tudósitója jelenti.) A nemzeti egység pórijának szerve­zetei serényen gyüj'ik az ajánlá­sokét Bud János dr. jelöltsége ré­szére. Az ajánlások száma ma már a hétezer fölé emel­kedett s igy nemcsak a szükséges elá írások vannak biztosítva, hanem a párt igyekezete oda irányul, hogy az abszolút többség már az ajánlóiveken is kifejezésre jusson. Bud János dr. a mai na­pon ismét kerületébe ér­kezik. Még ma este részt vesz a frontharcos szö­vetség március 15-i ün nepélyén. A holnapi program korán kez dődik. Délelőtt 9 órakor a sikonyi iskolában, fél 11 órakor pedig a Benczúr féle iskolában tartandó értekezleten vesz részt Bud Jáno3, mejd délután m gjelenik a Társa­dalmi Egyesületek haz.pfias ünne­pélyén. melyet a Kossuth-szobor nál rendeznek. Március idusát egyesületeink társasvecsora keretében ünneplik. A nemze'i egység pártjának je­löltje a párt helyi vezetőségével együtt meglátogatja a Népegyle­tet, a Kaszinót, az Ipar­testületet, végül a vas­utasok olvasókörét. Bud János szombaton mégegy szer meglátogatja a MÁV olvasó kört Vasárnap délelőtt Fényesre éo Sopronba megy ki, délután 3 órakor kerül a sor a nagy népgyű­lésre, ahol Bud János programot ad és az uj politikai helyzetet fogja vázolni. A népgyűlést a párt a Hunyadi téren rendezi, rossz idő esetén a gyűlés színhelye a Vi­izadó nfevtpm-ip lf»«7. Jelentések a megyéből A Magyar Távirati Iroda leg­utolsó jelentése szerint a nemzeti egység pártjának jelöltjei a me­gyében a következő ajánlásokat kapták : Szervason Tóth Pálnak 9000. Tótkomlóson Lányi Mőrtonnak 6800. Békéscsabán Bud Jánosnak 7000. Szeghalmon Temesváry Imré­nek 7300. Gyulán gróf Pongrácz Jenő­nek 5800. Orosházán Csizmadia András­nak 6500. Gyuláról jelentik, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök programját megváltoztatta és nem utazik Gyulára. Ellenben gróf Pongrácz Jenőnek határozott Ígéretet tett, hogy a jövő h^t második felében el fog jönni, hogy átvegye a város dísz­polgári oklevelét. Gyula reménytelen harca az OTI kerületi pénztár visszahelyezéséért A vizsgálat eredménye csak megerősítheti Békéscsaba helyzetét (A fí. K. tudósitója jelenti.) Ismeretes az a harc, amelyet im mér hosszú hetek óta a gyulai érdekeltségek indítottak a belügy­minisztérium amaz intézkedése el­len, amely Békéscsabát tette meg a kerületi pénztár székhelyévé. Az intézkedés óta nap-nap utén a beadványok, memorandumok, küldöttségek áradatával árasztot­ták el GZ összes hivatalos fóru­mokat, hogy a rendelkezést vissza­vonassák s most a választási küzdelem agitációs eszközeit is csatasorba állítja Gyula, hogy vélt sérelmét reparálja. Eb­ben az ügyben mindeddig misem történt, mig tegnap Janda Károly dr. miniszteri tanácsos, a belügy­minisztérium városi osztályának vezetőjével az élen miniszteriális bizottság szállt ki Gyulára, hogy a szóvátett sérelmeket ki­vizsgálja. A bizottság, amelyet munkájában Gyula és Békéscsaba polgármesterei támogattak, meg­vizsgálta az OTI gyulai és csabai épületeit, megtekintette a Békés­csabán épitendő uj székház he­lyét, ellenőrizte azokat a szám­szerű adatokat, nmelyek mérvadók lehetnek a döntés tekintetében. A bizottság munkájának kizárólag az G célja, hogy a belügyminiszter tiszta és hü képet kapjon en­nek az ügynek a tény­leges helyzetéről. amit eddig a valótlan adatok és beállítások tömege megakadályo­zott. Azért is bizta e felülvizsgálat megejtését a városi ügyosztályra, hogy az, mint teljesen érdektelen szerv, minden mellékszemponttól mentes, tárgyilagos jelentést tehes­sen. A jelentés átvizsgálása után tör­ténik majd meg a végleges döntés, amelytől azonban Csa­bának nincs mit tartania, mert a körzeti székhelyet megál­lapító adatok négy az egyhez arányban állanak városunk javára. Azt mondanunk is felesleges, hogy ugy Bud János dr., mint vitéz Jánossy Gyula polgármester min­den súlyúkkal támogatják Békés­csaba jogos és méltányos kíván­ságait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom