Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-03-10 / 58. szám

6 ÖEKESMEGVEI KOZLONV 1935 március 10 ria örömest kacérkodik a fajtestvérekkel addig a határig, ameddig azok katholikusck, de hátat fordit nekik ott, ahol a proteslanlizmusba mennek ót. Mindent egybevéve a Habsburg-restauráció ilyetén formája, a katholikus németség el különült és lezárt egységbe tömörülése felel meg legjobban a Szentszéknek, nemcsak Olaszországnak, hanem Franciaországnak és utóbbi szövetségeseinek is. Fokozná mind valamennyiük biztonságát és súlyét. Csakhogy mivel ez az egész számítás azon alapszik, hogy a nemzeti szccializmus végtére anarkiába fullad, igen nyo mós érvek szólnak amellett, hogy az egész reménybeli várás balul üt majd ki. Először ezért, mert a német egység szilárdabbnak látszik, mint valaha. Azután egyéb ismeretlenek szintén megzavarják a körmönfont egyenletet. Például nem lehet tudni, miért ejnározza folytonosan az a Pcpen a bécsi legitimistákat. Talán ezt súgja a fülükbe Ha cirósallak benneteket, ezzel segítségére vagyok az otthoni katholikusoknak. Berlinbe viszont ezt jelenti titkon: Ha bátorítom a legitimistákat, csak azért teszem, hogy kompromittáljam őket. Persze, senki nem tudja, micsoda gondolatok zsibonganak a talányos követ fejében. Mindenesetre a támogatás, amelyben a Habsburg-mozgalmat részesiti, különös és gondolkodásba ejtő. Azt büonyilja, hogy a restauráció küszöbön áll. És a politikai barométer esik. PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 30. A krupiék rejtelmes világából Letört játékosból sohasem lehet krupié — A játékkaszinó alkalmazottai Monté Carloban egyenrangúak az állami tisztviselőkkel — Hogyan osztják fel a pinkát és mennyi a krupiék jövedelme — A krupiék is játszanak, de sohasem odahaza — Ma már nincsenek »titkos krupiéfogások« — Nem dolgoznak «töltött pástétommaU Hány ember hallotta már MonteCarlóban egy „beavatott játékostól": „a krupiék legnagyobb részfl letört játékos, elvesztették itt a pénzüket és a bank kegyelemből alkalmazta őket. . ." Ez mese. Letört játékosból sohasem lehet kaszinói alkalmazott, különösen pedig nem lehet belőle krupié. A A frarcia Riviérán, ahol a játékot már hét évtizednél régebb idő óta űzik üzletszerűen, hallgatólagos megállapodás van arra, hogy csak krupiék gyerekeiből lehal ujabb krupié-generációt nevelni. Könnyebben lehet premier minisz térré valaki Franciaországban, mint krupié a monacoi jétékbankban 1 Monte-Carlóban valóságos krupiédinasztiák vannak, a krupié foglalkozás apáról fiúra száll, öreg krupiék rendes és tisztességes nyugdijat kapnak, amely huszonöt évi szolgálat után az összes jövede lem ötven százalékát leszi ki és fokozatosan emelkedik a jövedelem hetvenöt százalékáig. A krupié, aki szivesebben nevezi magát „Monsieur l'emoloyer" nek, voltaképen tisztviselő. krupié szerzett vagyont magénak és karriert kevés krupié csinált. Miért? Egyszerű a magyarázat: bármilyen hihetetlenül is hangozzék, a krupiék is játszanak. Jóllehet, állandóan maguk előtt látják a sze rencse kerekének forgásét — vagy talán éppen ezért I — SZALLODA Budapest, IV. Bécsi ucca 2. Telefon: 81-4-94 és 81—3—96 szám. Igen mérsékelt árú szobák! Olcs6 panzió-rendszertetszésszerinti beosztasbanl Töltsön nálunk tavasszal néhány feledhetetlenül szép napot a világhírű bu iapesti Belváros szivében 1 Belvárosi nivó l Polgári árak 1 amint szabad idejük akad, sielntk a játékasztalkor. De odahaza nem játszhatnak, hát — elmennek a szomszédba . . . San Remóban sokszor figyelmeztettek rá, hogv az asztal kö» rül ott ülnek a szabadnapos montecarlói krupiék. Monté Carlóban pedig a sanremoiak játszottak. Ismertem kis csaDszékeket, ahol — persze mór jóval lul Monaco határán — a kaszinó zárórája után a krupiék üllek össze egy kis barátságos chemin-partira. A krupiék világát általában a legenda köde veszi körül, pedig titokzatos világ még csak nem is titokzatos. Rangja egyenlő as állami tisztviselő rangjával. A legtöbbnek nincsen állandó alkalmazása, felváltva teljesiter ek szolgálatot, rendes havi fizetésüket azonban húzzák akkor is, ha az üzem csökkenése folytán szabadságon vannak. A krupié jövedelme Monté Carlóban három tételből áll. Mindegyiknek van rendes, fix havi fizetése. Ez ötszáz franknál kezdődik és évenkint ötven frankkal emelkedik. A maximális havi fixfizetés kétezer frank. Ezenfelül osztalékot kapnak a pinkából, emit cagnottenek neveznek. A pinkába dobják be a nyerők ajándékait, ami igen jelentős összegre rug. Akármilyen kevés is van a cagnotte-ban. a krupiére eső összeg legalább kétszerese a havi fizetésnek. Még most is, amikor Monté-Carlónak roszszul megy, havonként kétezer frankot tesz ki a „part beneficier", ahogy a pinka-részesedést hivják. A „boldog időkben" persze ez sokkal nagyobb volt és még 1926ban is elérte a havi 7000 frankot. Mindeme jövedelmeken tul karácsonykor megkapják a krupiék a „gratification"-!. A kaszinó jövedelmének egy részét osztják széjjel megállapított kulcs szerint a kaszinó alkalmazottai között. Az igazgatóság állppitja meg, hogy a havi fix fizetés minden száz frankjára mekkora gratifica'ion esik. Ez a rész lehet 4- 5 - 600 frank. Jó időben volt ezer frank is, ami azt jelentetle, hogy egy tiz év óta dolgozó krupié, akinek ezer frank a fizetése, a part beneficier-en kivül karácsonykor külön ajándékként tízezer frankot kapott. Mindezen kivül a krupiék ingyen ruhát, orvost, gyógyszert kapnak Monté Carlóban, saját üzletük van, ahol az árak husz százalékkal olcsóbbak, mint egyebütt, adót nem fizetnek és mindenképen megvan a lehetőségük arra, hogy gondok nélkül vonuljanak vissza öregségük idejére. Ennek ellenére mégis kevés BÚTORT tervezek, terv szerint ízlésesen, jó és olcsó bútorral rendezem be lakását LEELŐSY lakásberendezö, műbutoriizem Andrássy-út 4. Luther-u. 17. A játékkaszinók alkalmazottai az életben rendes polgáremberek és sokkal becsületesebbek, mint őket általában a közönség tartja. A kaszinó rendes vállalkozás, akár egy papírgyár, vagy egy tengerhajózási vállalat. Az alkalmazottak, hivják őket krupiének, chéf de lableau-nak, inspektornak, játékvezetőnek — ezek azok az állások, amiket egy krupié a ranglétrán elérhet — olyan tisztviselők, mint akármilyen vállalat hivatalnokai. Csak azzal a különbséggel, hogy az ő napjuk délben kezdődik. Ők a „technikai" személyzet és semmi kapcsolatuk nincs a játékbankok adminisztrációjával. Nemzetiség szerint legtöbb köztük a francia, német, svájci, olasz és belga és most, hogy Ausztriában is megnyíltak a játékkaszinók, osztrákok is tömegesen Igyekeznek erre a pályára. Mese az is, hogy a krupié ruháján nincsenek zsebek, azért, hogy ne tudja oda elsanzsirozni a zsetonokat. Franciaország egypár kaszinójában, inkább azonban régebben a gyanús tripot kban voltak ilyen ruhák is, de a Riviéra előkelő kaszinóiban soha. A krupié nem csal, nem csal pedig azért, mert még legkisebb gyanú esetén is elveszti állását és ezzel minden kilátást arra, hogy mint krupié valaha is dolgozhasson. A montecarlói, deauvillei, badeni, biaritzi, semmeringi krupiét nem szabad összetéveszteni gyanús lebujok zsetonosaival, akik boldogok, ha két zsetonnal be tudják csapni a gyanútlan játékost. A montecariói levéltárban találtam régi esetekre, amelyek arról szólnak, hogy volt idő, amikor a krupié is csalt. Ezeket a csalásokat azonban mér túlontúl ismeri a bank. Említenek egy krupiét, aki mindig a gallérját igazította, panaszkodott, hogy az szük. Egyszer megmotozták és ott találták ingében a gallércsusztatás ürügye alatt eldugott zsetonokat. Volt a Riviérán egy tüsszentő krupié is, gyakran vette elő zsebkendőjét, törölte meg orrát, amikor azlén a zsebkendő visszavándo ro!t a zsebbe, vele együtt odacsuszott egypár Louisd'or is. Akad tak krupiék, akik összejátszottak a játékossal és ők kreálták a csalásnak azt a módját, amelyet „töltött pástétom" néven ismernek Monté-Carló annalesei. Ez akkor volt divatban, amikor még tiketekkel játszottak a Riviérán. A sanzsőr — pénzváltó — megadja az előre megbeszélt jelet, ezzel jelzi, hogy „a pástétom töltve van") a játákos váltást kér, odadob két száz frankos bankjegyet, visszakap tiz darab hujz frankos tikettet, de a husz frankosok közé odacsuszott egy, vagy több ezres is. Olyan eset is volt, hogy a krupié a szolgának, aki a vizet hozta, csúsztatott oda egykét zsetont, vagy aranyat. De ezek általában ritka esetek és ellenük éppen ugy nem lehet küzdeni, mint a nagy áruházakban a belső tolvajok ellen. A krupié általában — mint minden polgárember — dolgavégezI Mtera Br a u s w ett e r E. Szt istvántér 20 óra és ékszer speciális javitó műhelye