Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-09 / 7. szám

2 ÖEKE5ME0YE1 KÖZLÖNY '935 január 9 Strasscsattok, gombok, arany-ezüst csipkék, divat és estélyi ővek nagy választékban a Csipkeáruház ban GUTVILL ANDRÁSSY-UT 6 a viszonyok alakulása mulatja majd meg, mi­lyen módon kell megöl dáfet találni a pénzügyminiszteri tárca végle­ges betöltése dolgában­A kombinációk, amelyeket meg­szüntetni nem lehet, ellenőrizni pedig nagyon nehéz, már megin­dultak £s beszélnek arról, hogy a közeljövő esetleg más személyi változásokat is hoz. Imrédy Béla a Nemzeti Bank újonnan kinevezett elnöke ma Genfbe utazott, hogy a népszövet­ség pénzügyi bizottsága előtt Ma­gyarországot képviselje. Onnan Bázelbe megy, hogy a Nemzetközi Fizetések Bankja tanácsülésén kép­viselje a kormányt. Eckhardl Tibor magyarországi fődelegátus ugyan­csak elutazott Bécsen át Genfbe. Délután 3 órakor s Kállay is lemondott. Utóda Darányi Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter ma a kora délutáni érákban megjelent Gömbös Gyula miniszterelnöknél és bejelentette, hogy a földművelésügyi tárca ve­zetését nem szándékozik to­vább ellátni. A miniszterelnök tudomásul vette Kállay Miklós bejelentését és a lemondással kapcsolatban a kor­mányzó előtt megtette a földmű­velésügyi tárca betöltésére szóló előterjesztését. Gömbös Gyula Kál­lay utódául Darányi Kálin in államtitkárt ajánlotta a kormányzónak. Imrédy Bála, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma reggel foglalta el uj hivatalát. A tisztviselőkhöz intézett beszédében kijelentette, hogy a hiteléletet egészségesebb alapokra akarja fektetni és az ország gazdaság! fejlődé­sének szolgálatába akarja állítani. Arra törekedik, hogy a gazdasági életben a nyugalom és a fejlődés életeleme, a bizalom megerősödjék. Az ország pénz­ügyi helyzetét teljesen kielégítőnek tartja. Megüresedik Imrédy kerülete Miután a Nemzeti Bank elnöke hivatalbél tagja a felsőháznak, valószínűnek tartják, hegy Imrédy nem tartja meg a képviselői man­dé'umot és igy a jászberényi ke­rület megüresedik. római megegyezés Lawai szerint megkönnyíti a barátsági politika lehető­ségét, de az igazi munkát befejezetlenül hagyta (A B. K. tudósitója jelenti.) Laval külügyminiszter tegnap este 6 óra 50 perckor belépettt a Ps­lazzo Venezia kapuján, hogy alá­írja a római tanácskozás nagyje­lentőségű jegyzőkön veit. Közel másfélóráig tartolt a két államfő utolsó tanácskozása, amely után közölték ez ott lévő ujségirókkal, hogy az egyezményeket aláírták. Az egyezmények — mint már jelentettük — a két ország azonos politikai nésetelt megállapító jegyző­könyvön kivül, a duuamelléki nemzeteket és a nyugati or­szágokat csatlakozásra szó­lító és figyelmeztető felhívá­sokból, továbbá az Ausitria függetlenségit biztosító szer­ződésekből álíanak. _ A késő esti órákban a tanács­ko?ás jegyzőkönyveinek aláírásé­ról hivatalos jelentést adtak ki, amelyben a két államfő megálla­pította kormányaik felfogásának azonosságát abban a kérdésben, hogy a középeurópai problémák likvidáláséra több oldalú szerző désekre van szükség. A hivatalos jelentés ezután arról beszél, hogy az elfogadott egyezményeket a lehető legsürgősebben az érdekelt államok elé terjesz­tik. A hivatalos nyilatkozat kiadása után a két államférfi fogadia az újságírókat. A kényes előkészítő munka Először Mussolini nyilatkozott és a francia újságírók felé fordulva a következőket mondotta: Boldog vagyok, hogy a francia sajtó képviselői előtt beszélhetek. Megakarom köszönni, hogy oly nagy számban jöttek el Rómába, hogy közvetlen közelről figyeljék a napokban lejátszódó eseménye­ket. Megakarom köszönni magatartásokat, amellyel a tárgyalásokhoz kedvező légkört teremtenek. Ezután így folytatta: — A megegyezés megoldotta az általános kérdéseket és a há­ború óta felmerült olasz—francia problémákat. Hosszn és kényes előkészítő [munkára volt síükség Ez a munka azonban gyakorlati volt és meghozta a kívánt ered­ményt. Most arra a területre tér­tünk át, amelyet európai vagy ál­talános kérdésnek neveznek. Ezek a mostani egyezmények senki ellen nem Irányulnak és olyan tényeken alapulnak, ame­lyek a végleges megegyezés szel­lemének biztosítására bővítik az európai légkört. Da nem szabad azt hinni, hogy már minden megtörtént. Hiszem, hogy Laval Ő3x^llenciája és én sze­mélyesen is rokonszenvezünk és azonos politikai tapasztalataink vannak. A megpróbáltatásoknak ez az éve a francia—olasz megegyezés szerencsés jegyében kezdődik. Mi tovább dolgozunk, hogy a vi­lág megkaphassa, amit vár. Mussolini ulán Laval nyilatko­zott és többek között a követke" zőket mondotta: — A tárgyalások, amelyeket el­kezdtünk, eredményre vezettek. Rendeztük a francia—olasz kap­csolatokat és megkönnyítettük a bará tságí pe'.itika lehetőségét. Megegyeztünk az afrikai kérdésekben is és remélem, hogy ezt a megegyeaést mindenki örömmel fogadja. Ním áldoztunk fal semmi lényegeset sőt kiküszöböltük az akadályokat, amelyek az együttműködést ron­tották. Az bizonyo?, hogy a munka befejezetlen maradt, mert a béke müve nagy munkát kíván. türelmes és A lapok Angliában A római francia—olasz meg­egyezést az angol sajtó óvatos és tartozkodó megjegyzésekkel fo­gadja. A Times vezércikke újból hangoztatja Németország csatlako­zásának fontosságát és kiemeli, hogy a Németország számára olyan égetően szükséges gatáasigi újjáépítést nem lehet a nemzetközi együttmű­ködés biztosítéka nélkül elérni. A Daily Telegraph levezőja sze rint nem követelték Magyarország­tól a béke módosítási politikájának nyilvános visszavonását. A lap Pertinax római táviratát is közli, amelyben azt irja, hogy minden attól füg, vájjon az egyezményt a négy hatalmi egyezmény szelle­mében fogják-e végre hajtani, vagy pedig ugy, hogy Laval később m jegyezhes­sék Törökországgal és a Szovjettel is. A lapok Franciaországban A francia lapok ünneplő han­gulatban számolnak be a meg­egyezésről. Hangoztatják, hogy Rómában egyik fél sem aratott győzelmet a másik felett. Mindenki megadla amit adhatott — irja a Petit Parisienne — és minden fél százszorosan kapja vissza a hozott áldozatok ellenértékét. Az Echo de Párisban Pertinex azt irja, hogy a legfontosabb eredmény nem az egyezmények szövegében, hanem a megegyezői lélektani ha­tásaiban keresendő. Pertinex különös fontosságot tulaj­donit annak, hogy lehetővé tették Törökországnak az egyezményhez való csatlakozást. Három nagy kitüntetés XI. Pius pápa Lava'nak a Pius­rend nagykeresztjét adományozta. A francia köztársasági elnök a becsületrend nagykeresztjével tün­tette ki Mussolinit, ugyanezt a rendjelet kapta Pecelli bíboros is. Lavalnak a Vatikánban tett lá­togatásáról a Matin azt irja, hogy Nagy Károly óta először törlést, hogy a francia kormány hivatalos megbízottja fjlker >stea szentatyát. A kihallgatáson állítólag szó volt a Vatikán és Franciaország kö­zött kötendő concordátumról is. Laval elutazott Laval francia kü ügyminisz'er elutazott Rém íb 61. A francia lapok történelmi jelentőségűnek mondják a tegnapi napot és örömmel üd­vözlik a római egyezmények meg­kötését. Ezek a megállapodások véglegesen megpecsételik a fran­cia—olasz barátságot és remélni ma déli 12 érakor a párizsi expressel engedik, hogy kedvezően rendezi'* az euró­pai kérdéseket. A római tárgyalások eredménye kilátást nyújt a fegyverkezesek kérdésének megoldására is. Az Aurora háziestje Az Aurora tegnap este a Kul­túrpalotában levő helyiségében házi estét tartott. Az Aurora kvar­tettje Schumann egyik vonósnégye­sét adía elő elismerésre méltó fel­készültséggel. Utánuk Sajó Magda a Zeneművészeti Főiskola tanár­képzőjének növendéke Chopin Grand Polonaisét játszotta el bril­liéns technikával és nagy sikerrel, majd Ellmann György és Vincze Ernő Beethoven 8 ik hegedű-zon­gora szonátáját tolmácsolták a kö­zönség megujulő tapsai mellett. Végül a Környei Vincze EMmann hármas Beethoven egyik triójának előadáséval zárta be a sikeres estet. Nem járhatnak magyar iskolába (A B. K. tudósitója jelenti.) A szatmári megyei tanfelügyelő vizsgálatot tartott a nagykárolyi római katholikus magyarnyelvű állami iskolában. Az iskola igaz­gatója Írásbeli okmányokkal bizo­nyította, hogy a szülők maguk íratták a gyermekeket a magyar iskolába, mert anyanyelvük ma­gyar és más nyelven nem is tud­nak beszélni. A tanfelügyelő ennek ellenére azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a német nevű magyar gyermekek a magyar katolikus iskolát láto­gathassák. I Paál Jób uj, az eddi­gieknél szenzációsabb riportregénye: Első folytatás : jan. 13. Mindan fajazat: önálló riport. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom