Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-21 / 43. szám

ESME6YEI Békéscsaba, 1935 21. csütörtök ©2. évfolyam 43. szám rai fgt/ gondoljuk A joghallgatók bajtársi egyesülele Budapesten sütőüzemet létesített. Holnap reggel lesz az üzem ünnepélyes megnyitása, melyen a kormány és a főváros is képviselleti magát. Ez mind helyes, mind szép, mind dicséretreméltó. A joghallgatók tanújelét adják annak, hogy a tudományokban való búvárkodás nem ellenkezik a fizikai munkával, aminthogy az írástudók legtöbbje a történelem folyamán fizikai munkával kereste kenyerét és a könyv, a betű, az írás a lelkiekkel való és a mindennapi munkától elkülönülő foglalatoskodás volt. Ma azonban nem tudományos, hanem valóban kenyérkérdés az, hogy az egyetemi hallgatók péksége fennálljon-e és miként? Kenyérkérdés részben a jogászok és részben a pékek szempontjából. A jogászok ma mér meg szeretnének élni a tudományukból éppen a társadalom érdekében, mert igy nem lennének kénytelenek iparosok és más munkások elől elvenni kenyerüket. A pékek és az iparosok nem hisszük, hogy szívesen látják a váratlan versenytársat s bér ma még nem tudjuk, az uj üzem csak házihasználatra dolgo zik-e, végy mindenkinek hozzáférhető, végeredményben ez mindegy, mert a hivatásos pékiparnak mégis csökkenti munkaterületét. Hogy a pesti pékkartell minden kivüiéüó versenytársat megérdemel, az ismét más kérdés. Mert lényegileg és elvben semmi akadálya ezek szerint nsm lenne annak sem, hogy a bajtársak működésűk körét ez iper egyéb ágaira is kiterjesszék. És innen Cíak egy lépés: a pékek és az iparosok visszaadják a kölceönt és iperigazolvényuk alepján megkívánják, hogy az összes jogászi munkát elvégezhessék. Majd ha a pékek osztogatják a jogi tanácsot. Ezt süssük meg. Az első kilépés tehát megtörtént a független kisgazdapártból. Kissé talán elkésve, hiszen a szentesi beszéd mér esek végjelenete volt a hónapok óta folyó nagy jétékr.ak, de a kilépő gróf bizonyára ugy véli, jobb későn, mint soha. A szentesi beszéd hullámai még nem ültek el politikai életünkben. S ha nem kételkedünk afelől, hogy a helyénvaló válasz nem marad el, egy pillanatra mégis elmerengünk azon, minek nevezné a független kisgazdák független vezére azt, aki a falu rongyosai előtt olyan beszédeket tartana, aminőknek a kilépő gróf jellemezte az ellenzéki pártvezér akcióit. Nem tartja-e magára is kötelezőnek Eckherdt Tibor, amit itt parancsrak tekint mindenki, aki nyilvánosan szól és ir, hogy a mai gazdasági helyzetben százszoros visz hangja van minden mondatnak, épp ezért szézszcrcsan meggondolandó annak minden szava. Eckhardt Tibor argumentálásával szemben komoly vitába bocsátkozni nem érdemes Bethlen István gróf Budapestre érkezett és azonnal nyilatkozott a független kisgazdapórt vasárnapi támadásairól (A B. K. tudósilója -lenti.) A politikai élet élénk érdeklődéssel vőrta, hogy Belhlen István gróf visszaérkezzék birtokáról a fővárosba és megtegye nyilatkozatát a belpolitikai helyzet legújabb eseményeire, különösen arra a példátlanul éles támadásra Tcailkoiólag, mely személyét illetően vasárnap hangzott el a független kisaazdapért szentesi gyűlésén, ahol Eckhardt Tibor, majd utána Ulain Ferenc szokatlanul erős hangon bírálták a volt mi niszterelnök politikai magatartásét. Bethlen István gróf ma délelőtt érkezett meg Budapestre és azonnal nyilatkozott az aktuális belpolitikai kérdésekről. Szintén éles hangon utasította vissza a támadásokat és azok formáját. Nyilatkozata oda konkludélt, hogy Eckhardt Tiborral vitába szállni méltóságén alulinak tartja. Bethlen István — tudósítónk jelentése szerint — a következőket mondotta: — Ami Eckhardt képviselő urnák az egységes pért eiieni szentesi támadását illeti, nem érzem magamat hívatva, hogy arra a választ megadjam. Ami a támadásnak személyem elleni részét illeti, sz teljesen hidegen hagy. A támadást váriam, ez esedékes volt, mert az utolsó tiz nap politikai eseményei foiytán a hatalom után mohón kinyújtott kézből kisiklott a préda, amelyet a „bizalmas elgondolások" alepján mér régóta boldogan elkönyvelt volna a maga számára a független kisgazdapárt vezére. A támadással Eckhardt képviselő ur csak önmagát leplezte le és fájdalmas csalódottságának ugy látszik, alig kibirható mérvét. Ezsn fájdalmas csalódósért fogadja őszinte részvétemet. A velem szemben felhozott valótlanságokkal, valamint célzatos inszinuációktól hemzsegő állításokkal, továbbá a ma már magukat megvédeni nem képes halottak emlékének ízléstelen formában való idézésével vitába szállni méltóságomon alulinak tartom. Ilyen színvonalú argumentációval komoly vitát felvenni egyáltalában nem éredemes. Ma szembesitik Pávó rendőrfel ügyelői Horváth Gizellával (A B K. tudósilója jelenti.) Horváth Mária Gizellát, Pávó József szegedi rendőrfelügyelő állítólagos merénylőjét tegr.ep beszállították G\ uléra s ott a rendőrség őrizetbe vette. Ma reggel Gyuléra érkezett Pávó 3ózsef rendőrfelügyelő is. Jelentkezett a rendőrségen, majd a rendőrkapitányság vezetőjének kíséretében Tompa ügyészségi elnökhöz mentek át. Délutén egy órakor tértek vissza a rendőrségre, ahol megkedzdték Pávó kihallgatását. Ez a kihallgatás háromnegyed kettőig tartott. Horváth Mária Gizella ezalatt a rendőrségi fogdában várta, hogy kihallgatásra elővezessék, ami Pávó kihallgatása után azonnal megtörtént. Egy detektív és két rendőr kisérte fel a leányt a kihallgatást vezető fogalmazó elé. Horváth Mária Gizella eltakarta arcát a kíváncsi szemek elől, ugy ment föl az emeletre. Kihallgatása előreláthatóan délután négy óráig taft, ezu'án kerül sor a Pávóval való azembeaitésre. Velószinünek látszik, hogy Horváth Mária Girellét a szembesítés után szabadlábra helyezik. Horváth kőmivesmester, a lány apja, a rendőrség épületében tartózkodik és várja, hogy engedélyt kapjon 'eányável való beszélgetésre. Iia Tóth Józsaf dr. látlelete szerint Pávó jobbtenyerén és alsó testén vannak végésból eredő sebesülések. A velszi herceg ma megérkezik Budapestre (A B. K. tudósitója jelenti.) Bécsi jelentés szerint a velszi her ceg ma délután elindul Bécsből Budapestre. Szállását mér előkészítették a Dunapalota szállodában. Békéscsaba nem vesz részt a nemzetközi vásár idegenforgalmi kiállításán (A B. K. tudósitója jelenti.) A magyar városok kulturszövetségének idegenforgalmi bizottsága elhatározta, hogy a nemzetközi váváron a vidéki városok nevezetességeinek és érdekességeinek bemutatáséra külön pavillont áliit fel. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban Korniss Géza dr. kulturtanácsnokot, hogy Békéscsaba kípvfaelteti-e magát a vidéki városok között a kiállításon. — Nem veszünk részt a vásáron, — mondotta Korniss Géza dr. — mert aránytalanul költséges dolog lenne helybért fizetni, külön embert beállítani, aki a közönséget is tájékoztatja, ez anyagot oda- és visszastállittatri s mindenekelőtt elkészíttetni a különleges grafikonokat. Ettől eltekintve is Békéscsaba — nézetem szerint — nem rendelkezik olyan érdekességekkel, amelyeknek idegenforgalmi szempontbél különleges vonzóerejük volna.