Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-17 / 40. szám

Ára 6 fillér BÉEÉSMEBIEIIÖZLÖNT Békéscsaba, 1935 február 17. vasárnap 62. évfolyam 40. szám A miniszterelnök várvavárt nyilatkozata, amelyet oly érdeklődéssel vért a közvélemény, csütörtök este elhangzott a rádióban. A nyíltság és őszinteség közvetlen hangján, amely ismeretes sajátossága a miniszterelnök egyé niségének, válaszolt minden idő szerű kérdésre. És eleve megállapíthatjuk, hogy ennek a miniszterelnöki megnyilatkozásnak olyen hatása van az emberre, mint amikor a sürü ködöt és a gomolygó felhőket áttöri a nap fénysugara. Eloszlatja a sötétséget, világosságot dérit és megnyugvást kelt. Minden nyugtalanság, idegesség, félreértés és nrnden rí fogás összeomlik az egyszerű, keresetlen igazság tükrében, amely a miniszterelnök érvelésében, okfejtésében és felvilágosításaiban kifejezésre jut. Sorra vesszük az alábbiakban mindazokat a közérdekű, fontos kérdéseket, amelyeket a miniszterelnök beszédében, — a hozzá intézett kérdések fonalán — kifejtett és megvilágított. A külső politikával egész röviden foglalkozott. Örömét fejezte ki az egyezményekkel kapcsolatban, amelyek a kiengesztelés müvét szolgálják s hozzáfűzte, hogy megvan minden reményünk arra, hogy a megerősödött békés légkörben a magyar nemzet jogai is méltó megértésre fognak találni. Már nem állunk egyedül a nagy világban, vannak hatalmas barátaink, akikre támaszkodhatunk és ezeknek segítségével ki fogjuk vívni jogaink elismerését. A belső politikára térve, nagy súlyt vetett a pártpolitikai félreértések tisztázására. Újólag kiemelte, hogy a nemzeti egység pártjára kiván támaszkodni, minden koalíciós alap kizárásával. Ez természetes és önként érthető. A miniszterelnök utalt arra, hogy a kormányzópórt milyen nehéz helyzetben volt akkor, amikor ő 1932ben átvette a kormányt. A pórt sokat veszített népszerűségéből 8 a pórt jelöltjei sorra buktak az időközi választásokon. Abban az időben sokan biztatták őt arra, hogy likvidálja a pártot. De ő ennek ellenállt. Sőt mindent elkövetett, hogy a párt népszerűségét helyreállítsa, járta az országot, beszédeket mondott, agitált és erőteljesen hozzálátott a párt megszervezéséhez. Az eredmény az, hogy a kormányzópárt ma erősebb, mint valaha volt. Ezekután feltenni róla azt, hogy önmaga akarja felrobbantani a saját pártját: enyhén szólva, képtelenség. Ilyet feltenni a miniszterelnökről: az elemi okossággal is ellenkezik. Eckhardt Tiborral a miniszterelnök a választójog titkosságára nézve egyezett meg. Ez a megegyezés természetesen semmiképpen nem irányul a nemzeti egység pártja ellen. Da a megegyezés nyomán enyhült a politikai agitáció az országban, ami üdvös hatással volt országos szempontból a belső nyugalom megóvására és a korroűnyzópárt nyupodt működésére etryt rán'. A megegyezés azonban Eckhardt Tibor is meretes levelével megszűnt 8 hoz(A B. K. tudósítója jelenti) Prágai jelentés szerint az Est munkatársa beszélgetést folytatott Benes cseh külügyminiszterrel, aki kijelentette, hogy a dunai államok együttműködését nemcsak lehetségesnek, de kívánatosnak Is tartja és •sért Síül a római és londoni megegyezésnek. A kisantant véglegesen elhatározta, kogy csatlakozik az egyezményekhez. A magyar—cseh kezátette még a miniszlerelnök, hogyha Eckhardt Tibor folytatni fogja a nemzeti egység pártjának igaztalan támadását, akkor szembe focja találni megát és pártját reskedelmi szerződésekről kijelentette, hogy a politikai légkör tisztulása nélkül alig képzelhető el hathatós együttműködés, ennek ellenére, ha az ember igyekszik, talál módot, hogy u| kereskedelmi szerződést létesítsen, A kisebbségi kérdésben is nyíltságot szeretne. Meggyőződése, hogy ha egyszer összeülnének és tárgyilagosan informálnák egymást, e kérdések felelt is megegyeznének. a kormány teljes erejével. Ami a reformpolitikát illeti, a miniszterelnök ebben a vonatkozásban is kiemelte, hogy a nemzeti egység pártja teljes mértékben támogatja a kormány politikáját. Rámutatott egyébként arra, hogy a reformpolitika vonalai már Bethlen István kormányzati ideje alatt is kibontakoztak. Mert a reformpolitikára múlhatatlan szükség van. De senki se gondoljon radikális irányzatra, A kormány az evolúció politikéját követi s lassú ütemben, lépésről-lépésre óhajtja megoldani a szociális és gazdasági időszerű kérdéseket s ezzel meg akarja előzni azt a lehetőséget, hogy a megoldásra váró problémák forradalmi utoti oldódjanak meg. Meg kell erősíteni minden vonatkozásban a széles néprétegek ellenéllóképességét s ezért a kormány politikájának célja az, hogy az egész dolgozó magyarság erejét gyarapítsa. A kormány gazdasági irányban is ezt a célt kivánja szolgálni. Nem fogja meggyengíteni a magyar pénz vásárlóerejét s meg fogja védeni minden izgatás ellen a magántulajdon szentségét. Nem foglal állást sem a tőke, sem a nagybirtok ellen. De gazdasági harmóniára törekszik olyirányban, hogy egyik gazdasági ágazat se gyarapodjék o másik rovására. Elő akarja mozdítani a nemzeti jövedelem helyesebb megoszlásét s arra törekszik, hogy minél szélesebb rétegek jobb helyzetbe jussanak. A birtokreform és hitbizományi reform kérdésében is ez a cél lebeg a kormány szeme előtt. Mentől több egészséges kisegzisztenciát kell teremteni, amit most a nagy birtoktestek elnyulása akadályoz. De a radikális megoldás távol áll tőle. A kormány jól látja, hogy ennek a kérdésnek megoldása fölötte nehéz. De egyszer mégis csak hozzá kell fogni s a telepités megkezdése ezt a törekvést juttatja kifejezésre. Beszélt a miniszterelnök a reformnemzedék szervezkedéséről is. A miniszterelnök rámutatott, hogy ebben a vonatkozásban is sok a gyanúsítás a kormánnyal szemben. Kijelentette a miniszterelnök, hogy nem helyeselné, ha az ifjúság — tanulmányainak elhanyagolásával — rávetné magát a napi politikára, de az ifjúság véleménynyilvánításét a nagy nemzeti kérdésekben nem fogja akadályozni, annál kevésbé, miután az ifjúság mai nehéz helyzetében bámulatos fegyelmezettségnek adja tanújelét. A választójog reformja előkészület alatt áll. A kormány a haladó konzervatív politikát követi. Ez a gondolat végigvonul a miniszterelnök egész beszédén. Megóvni a nemzet hagyományos erőit, de haladni az idővel — mindig előre és sohasem hétre; ez a cél. A kormány politikája a prevenció, a megelőzés politikája. Lehet e józan, lelkiismeretes magyar az országban, aki est a politikát nem helyeali? Borotvával vágta el két leánya nyakát, aztán öngyilkos lett (A B. K. tudósitója jelenti.) Nverges Lajosné ráckevei asszony 18 éves Margit és 13 éves Klára nevű leányénak borotvával elvágta a nyakát, utána öngyilkosságot követett el. A két leány meghalt, as aszszonyt életveszélyes állapotban szállították a csepeli kórházba. A nyomozás megállapította, hogy Nyergesné azért követte el a gyilkosságokat, mert a bíróság elválasztotta férjétől és kisebbik lányát férjének itélte. A német jegyzék nem zárja el a későbbi tárgyalások útját (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol sajtó a szélső jobboldali Morning Pott kivételével éllaló ban barátságosén fogadja a német választ, amelynek hézagai előtt nem hunynak ugyan szemet, de mint a Daily TelegrBph irja, mér haladásnak tekinthető, hogy Démetország lehetővé teszi a tárgyalások megindítását. A lepok szerint politikai zűrzavart idézett elő az, hogy a londoni javaslatok megszövegezésénél nem jöttek rá arra, hogy a javaslatok nem egyeztethetők össze a régebben edott ígéretekkel, ennek következtében súlyos a helyzet, de mindenképpen keresni kell a kölcsönös megoldást. A News Cronicle szerkesztője ugyancsak megjegyzi, hogy a válasz sufyos aggodalmakat okoz Oroszországban és Csehországban, akik most még növelik azt a nyomást, amelyet Périsra mér eddig is gyakoroltak. A Daily Express szerint Moszkvébön mér hivatalos rádió beszédeket mondtak az állítólagos háborús veszedelemről és azt óllitották, hogy Démetország meg akarja támadni a Szovjetet. A Daily Herald szerint francia körök nem akarnak most mér légi egyezményt kölni a többi kérdés elintézése nélkül, sőt állítólag a londoni közleményben ismertetett egész tervet el akarjék ejteni és kö'csönös védelmi egyezményt akarnak kölni a Szovjettel és Csehországgal. A francia politikai körökben a német jegyzék rem tett jó benyomósl. Kifogásolják, hogy a jegyzék hallgatólagosan mellőzi a londoni közlés legtöbb pontjót és abból külön kiemeli az egyes kérdéseket, ami arra mutat, hogy a német kormány meg akarja bontani a londoni megállapodás szoros összefüggését. Megelégedést kelt azonban az a körülmény, hogy a német válaszjegyzék nem zárja el az útját a későbbi tárgyalásoknak. Benes kívánatosnak tartja a dunai államok együttműködését