Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám
1935-02-16 / 39. szám
Ara U fillér BÉKÉSMEBYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 február 16. szombat 62. évfolyam 39. szám •BMMMHHMffiBWMBMMM MMHMMHBIMBMMHWaHMBBaBWI^^ »•««• Kötél általi halálra ítélte a törvényszék a három bankrablót így gondoljuk Ezen a helyen sok ízben hívluk már fel az olvasó figyelmét egyes jelenségekre, amelyek látszólag különállóan, egymástól elszigstelten majd itt, majd amott bukkannak fel és váltanak ki - mondjuk osztatlan csodálkozást. Minden alkalommal igyekszünk rámutatni arra, hogv ezek az a hol Mexikó ban, hol Németországban, hol még annál is közelebb történő események közös okra, azonos magyarázatra vezelhelők vissza és a ma fékét és mértékétvesztatt eszmevilágában gyökérzenek. A biztos eszmei és anyagi alapjaiból kiforgatott emberi bölcsesség hebehurgyán kapkod és e kepkodások eredményein — mit lehetünk mást — csodálkozunk. * Itt a legújabb ámulni való. 01 bracht Ivón fiatal cseh iró regényt Irt. A regény jó, sőt kitűnő. Oly annyira, hogy azt az állami nagy díjjal tüntették ki. A siker nagy, a könyv fogy. Sokezer példányban. Aztán egyszerre csak bej van. Kisül, hogy a regény nem is olyan jó. Ellenkezőleg. Nagyon is rossz. Kommunizmus van benne. Állítólag. Tehát el kell kobozni. El is kobozzák. Mindaz még nem is volna csodálatos. De az elkobzÓBl a cseh köztársaság egyik hivatalos szerve rendeli el és hajtja végre. Holott a regényt ugyancsak a cseh köztársaság egyik hivatalos szerve — tartotta méltónak az állami kitüntetésre. Itt megáll a tudomány. Mert ugye, nem lehet elképzelni sem, hogy azok a férfiak, akik hivatottak dönteni a legnagyobb hí vatalos irodalmi kitüntetés odaítéléséről, nem minden tekintetben kilünő hazafiak. Akik jól megnézik, kit ér majd a jutalom. Megfontolnak minden szempontot (még talán az irodalmit it) legfőbbképen az állam érdekét. Viszont arra sincs oka az egyszerű halandó nak, hogy az államügyész! gya nuba fogja. Ar.t sem vezérelheti más szempont, bizonyéra nem is vezérli, mint az állam üdve. Hát itt a baj. Nincs mérték. Nincs megbízható, komoly, becsületes mérték. Igy kobozza el az egyik hivatal — amit kitüntetett a másik hivatal. Álmélkodni — azt lehet. * Ha már az irodalom, a művészet körül tartunk, hét szóváteszszük a filmcenzura- bizottság legutóbbi döntését is. Hogy betiltott egy filmet, amelyben egy osztrákmagyar katonatiszt beleszeret egy orosz kémnóbe és futni hagyja — noha tudja róla, hogy kémkedett. * Nem tudunk semmi többet a döntésről. Indokolását nem közölték a lapok. Da igy — cso dólkojunk, Mert >ótlunk mír soksok kém fi !met. fis kémet filmen. Volt közöltük orosz herceg, engol ezredes, sima francia dip'omale, még natiydartb német eliis/t is. Soha, egyetlen filmvizsgáló bizottságnak nem jutott eszébe ezért belii'larii e^y filmet (holott — baklövéseket méíuit ia követ el a filmcens ure). Talán vannak eredményesebb eljárások is sz oszt rák-mBgyar hadsereg tekintélyének és a hűségébe vetett hitnek megőrzésére. Különösen, ha ez a hűség és hozzáférhetetlenség anynyira közismért, mint ez oszlrákmegyar hadseregé volt. Gömbös miniszterelnök rá diónyilatkozata a politika nagy kérdéseiről (A B. K. tudósítója jelenti) A B. K. csütörtöki számában bejelentette olvasóinak, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök csütörtökön este fél kilenc órakor a rádión beszédet mond. Az elmúlt napok politikai eseményei következtében az egész ország a legnagyobb ér deklődéssel várta a miniszterelnök nyilatkozatát, mert mindenki tudta, hogy a rádióbeszédben Gömbös Gyula miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozatot fog tenni as ország külpolitikai helyzetéről, a belpolitikáról é. a jövő feladatairól. Pontban félkilenckor megszólalt a rádió gongja és felcsendült Gömbös miniszterelnök érces, katonás hangja. — Magyer testvérein I Áz utóbbi időben a legváltozatosabb híresztelések kaplak lábra a közvéleményben az ország politikai helyzetéről és az időszerű politikai kérdésektől. Ezért határoztam el magam arra, hogy itt, a rádió nyilvánossága elölt intervjut adjak, melynek során válaszolni fogok az összes kérdésekre, amelyek feltevését az aktuális politikai kérdések megvilágítása szempontjából fontosnak tartom. Az ország külpolitikai helyzete — Milyennek látja Kegyelmes Uram az ország külpolitikai helyzetét ? — Számos biztató jel arra mutat, hogy Európa a megbékélés és a nemzetek közötti kiengeszlelődés uljéra lépett. A római hármas paktum, Mussolini és Laval római megegyezése, a Saar-probléma békés megoldása és a legutóbbi londoni angol—francia megegyezés egytől-egyig e nemzetközi együttműködés ügyét szolgálják. Mi is a legnagyobb készséggel legünk belekapcsolódni azeurópai kibontakozás munkájába. Magyarország politikai súlya a középeurópai helyzet tisztázása körül erősödik s minden reményünk me<? ven arra, hogy az egyre tisztuló nemzetközi légkörben a magyar nemzet jogos törekvései is megértésre fognak találni. A kormány reform-politikája — Ami a belpolitikai helyzetet illeti, az országban nyugodt, normális az atmoszféra, a társadalmi és gazdasági életben a lassú, fokozatos javulás jelei mér mutatkoznak. Igaz, hogy a. utóbbi időben bizonyé s nyngfalanság és idegesség keletkezett, amelyet Eckhardt Tibor nyilatkozatai határozottan fokoztak. Biztosak vagyunk benne, hogy a nemzet társadalmi uak túlnyomó tcbbsfge helyesli politikánkat és a kormány reioi mlőre kvést it. Szükség van reformokra. A kormány reformpolitikája tekintetében nincsenek differenciák, legfeljebb egyes politikai és társadalmi tényezők félreértik e reformpolitika intencióit. Aki érzi, hogy a nemzet nagy érdekeiről és jövendőjéről van szó, annak csak egy jelmondata lehet. S«ha sem bátra, mindenkor előre, az evolnció utján. A kormány komolyan veszi a nemzeti munkatervet — A kormány nemzeti tevékenységét az első két évben a legsúlyosabb teendők töltötték ki, de nem tévesztettük szem előtt azokat a magasabb célkitűzéseket sem, amelyeknek körvonaléit a nemzeti munkaterv fektette le. Ezt a munkatervet mindenki helyeselte addig, amig abban a feltevésben voltak, hogy csak igéijük a reformokat. Most, amikor elérkezettnek láttuk az időt a re formprogram megvalósításához, azonnal Utnunk és éreznünk kellett, milyen meglepetéseket okoz itt is, ott is az a tény, hogy a miniszterelnök komolyan veszi Ígéreteit és tényleg valóra is akarja váltani a hirdetett reformokat. — Lehet-e ok arra, hogy a reformoktól az ország talán valamely nagy érdekét féltse? — Etre ok nir.es. Az általunk célbaveit reformok nem érintik sem társadalmi berendezésünk egyensúlyát, sem gazdasági életünk épségét, sem pedig nemzeti hagyományainkat és a történelmi fejlődés folytonosságát. Konzervatív politikus vagyok és a haladás ütemét és a kormányzást a reális szükségletek alapján tűztem magam elé, az idő követelményeihez kell átalakítani a mai életet. Rombolás nélkül, mentől több életképes, független, megelégedett gazdasági egzisztenciát kell teremtenünk. Gondoskodni kell arról, hogy a tömegek az eddiginél nagyobb mértéhben kapjanak helyet, nemcsak az alkotmányban, hanem nagyobb rész jusson nekik a jólétből a boldogulásból is. — Ezt csakis a helyes földbirtokpolitika utján érhetjük el. Kell, hogy egész politikánk azon alapuljon, hogy a nemzet minél nagyobb rétegének legyen vagyona, hogy legyen mihez ragaszkodnia és legyen mit féltenie. Tartózkodunk minden olyan intézkedéstől, amely csorbítaná a magántulajdon szentségét, vagy a becsülete, m unha utján szerzett vagyon állagát és biztonságát. — Miért tapasztalunk mégis némi nyugtalanságot Kegyelmes Uram reformtörekvései nyomán? — Kétségtelen, hogy az a törekvésünk, amely a nemzeti jövedelem helyesebb megoszlására irőnyul, bizonyos kiváltságos helyzeteket és e helyzetek tulhatalmát mérsékelni alkalmas, de osztó igazságot gyakorolni csakis áldozatok meghozásásával lehet.
