Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-13 / 36. szám

iékésesaba, 1935 február 13. szerda 62. évfolyam 36. szám A kisgyűlés Fiamén Jenőt és Tarján Tibort felvette a csabai zékéfoe fftevjegy« (A B. K. tudósítója jelenti) Békés vármegye k pgyülése ma délelőd a vármegyeháza kislanécs lermében tartotta havi rendes gyűlését Fcy István dr. főispán elnökletével. A hetvenegy ponttól álló tárgysorozattal úgyszólván vita nélkül, egy és egy negyed óra alatt végeztek. Szarvas a nagyszénás-szervasi ut épitési költségeihez 11 ezer pengővel járult hozzá, Nagyszénás pedig 16 ezer pengőt ad, de kérte, hogy ezt az összeget a vármegye közúti alapjából tíz évre előlegezze. A kisgyűlés a kérelemhez hozzájárult. Gádoros községben tisztújítás volt, amelyen közfelkiáltással vá lasztotlók meg az uj vezetőket. Rajki Antal és társai megfelebbezték a választást s azt hozták fel indokul, hogy a községháza udvarán álló tömegnek legfeljebb 25 százaléka volt választó. A kisgyűlés elutasította a felebbezést, mert senki sem kérte a névszerinti szavazást. Csorvás két választókerületet alakítóit a községben. A kültelkiek fellebbezéssel éllek a képviselőtestületi halérozat ellen, mert kevésnek találták, hogy esek ketten képviselik őkel a községtanácsban, a másik kerület nyolc tatjával szemben. A kisgyűlés elutasította a fellebbezési, mert a kültelkiek választóinak s?áma erányoean ke vesebb a másiknál. Ezután Békéscsaba virilis névsorának összeállításét és az ellene beadott fellebbezéseket tárgyalták. Flarrm Jenő fellebbezését figyelembevették, minthogy 1894 pengő adójába nem számítottak bele az Erzsébet-gőzmalom adójának felét, pedig a vállalatnak Fiamm Jenő társtulajdonosa. Helyt adtak Tarján Tibor dr. fellebbezésének is, akinél ez adóhivatal nem számította be fél házának jövedelmét. 1771 pengővel szinten bekerült a virilisek közé. Kccziszhy Mihály ellen visszavonták a fellebbezést, Kocziszhy Mátyás ellen pedig Kovács Pál adott be felfolyamodást s kérte Kocziszki törlését, mert a biróság jogerősen elitélte. A kisgyűlés nem adott helyt a fellebbezésnek, mert Kocziszky Mátyás mér a mult évben lemondott tagságéról, de fel hivla a polgármestert, hogy a lemondás ügyében szabályszerűen járjon el. Végül Birkenhauer Mihály fellebbezése került volna sorra, aki kimaradása miatt fordult jogorvoslatért a kisgyüléshez, de időköz ben bekövetkezett heléla miatt az ügy tárgytalanná vált. A mult években itt jtfrt minisz terközi bizottság javaslatára az alispán felhivla Vésztő községet, hogy a borfogyasztási adókezelő javadalmazását százalékarányban áliapiisa meg. A község az alis pán javaslatét nem vette figyelembe, mire a kisgyűlés uj határozathozatalra utasította a képviselőtestületet. Ez azonban másodszor is megmaradt eredeti álláspontja mellett. Az alispán most mér hivatalból rendelte el, hogy az adókezelő járuléka a behej ott összeg tiz százaléka legyen, annál is inkább, mert a községben 6500 pengő volt a borfogyasztási adóhátralék. E határozatot megfellebbezték, igy került ismét a kisgyűlés elé, amely jóvéhagyta az alispón határozatát. Tudomásul vették, hogv Békéscsaba képviselőtestülete 500 pengőt szavazott meg a szerbiai menekültek felsegélyezésére. Néhai Blasekovits Hugó békésszentandrósi jegyző özvegye, aki tizennégy évig külföldön tartózkodott, kérfe elmaradt nyugdija utólagos folyósítását. A kispyülés a kérelemhez nem járult hozzá. Békés község képviselőteslülete pár hónappal ezelőtt ugy határozott, hogy a hatósági szülésznőknek nem ad fizetést. A kisgyűlés ezt a döntést nem hagyta jóvá, mert lörvényellenes és felszólította a képviselőtestületet, hogy a szülésznők létszámát apassza. Békés képviselőtestülete az ügy másodszori táígyalása alkalmával kimon dotta, hogy ezután egyáltalán nem tart hatósági szülésznőket, hanem a magán szülésznőketesetenként díjazza. A kisgyűlés ehhez nem járult hozzá, mert a hathatós csecsemővédelem egyik előfeltétele, hogy a községnek megfelelően díjazott bábéi legyenek, akiket szerződés köt és akik fegyelmi felelősség terhe alatt dolgoznak. Újra utasították Békés községet a bábák számának apasztására. Vésztő község még 1922-ben betör járdát épitetett 191 ezer pengő köUségga). A bankadósságot azóta nem tudták rendezni. Az alispán mentette meg a községet a komoly következményektől, közbenjáráséra Vésztő ujabb 5 evihaladékot kapott nyolc százalékos kamat fizetése inell( tl. Az ülés negyed tizenegykor ért véget. Álba juszt ragasztott, nyakára táskát akasztott, hogy abba seperhesse be a pénzt — vallotta a bankrabló Radovics, aki büntetésből megbilincselt kézzel állott birái előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A bankrebiók főlérgyalásának tegnapi, első nepját jóformán teljesen Tari Nándor kihallgatása töltötte be, csak a tárgyalás utolsó órájában kezdte meg a Gadó tenécs Szepesi László kihallgatásét, majd a tárgyalás folytatását kedd délelőtt 9 órára tűzte ki. Teri Nándor részletesen elmondotta hármuk bandita-életének egész lörténetét Elmondta az au'ó lopásokat, a bankszolgák kirabiősát, a klauzáltéri és szabadságtéri bankrablás részletes lefolyását. Szepesit áliitja oda a rabló szövetkezet vezérének és eszének, mint aki az összes bűncselekmények értelmi szerzője volt. Egész vallomását olyan nyugodtan mondja el, mintha a legközömbösebb dolgokról beszélne. Láthatóan erőltetett nyugalmából azonban annyi arcátlan cinizmus árad, aminőt csak a legritkább esetben hallani a törvényizék tárgyalótermében. Szepesi László azzal kezdte vallomását, hogy a rablások e'köve téséra állandóan Turi unszolta. Amikor szembesítették Tarival, ez kemény hangon mondja szemébe vallomását. A szebadságtéri gyilkos bankrablók ügyének mei tárgyalásán az elnök bejelentette, hogv a fogházból értesítést kapott: Radovics kijelentette, hogy a mai tárgyaláson nagy botrányt rendez, nem bánja, akár az élete érán is. Ezért az elnök elrendelte, hogy kihallgatása idején Radovicson hagyják fenn a bilincseket. Ezután az elnök megkezdte Radovics kihallgatáséi. Elismerte bűnösségét, de tagadta, hogy botrányra készült volna. Elmondotta, hogy motorkerékpár lopásért megbüntették és a fogházban találkozott össze Szepesivel, aki amikor nyomorban volt, többször támogatta és lopásra biztatta. Szepesi dicsekedett előtte, hogy Terival együtt követték el a Klauzál-téri bankrablást. Elmondotta ez autólopás körülményeit, majd a pénzesléskés benkszolga kirablásét. Utána autólopásért újból fogházba került. Radovics további vallomásában részletesen ismertette a Szabadság-téri bankrablás előzményeit. Álba juszt ragasztott, nyakára táskát akasztott, hogy abba seperhesse be a pénzt. Ha rendőrök érkeztek volna, az volt a megállapodás, hogy az autóban ülő Szepesi figyelmeztetésül belő az ablakon. Előretartott revolverrel lépett a terembe és azt kiáltotta: fel a kezekkel. Mellette ekkor lövés hangzott el, nem tudta, ki lő, de vőlaszul ő is lőtt. Itt az elnök közbeszólt és megállapította, hogy Tari volt az, aki meiiette állott és Radoviccsal valósággal végig pásztázták a termet lövéseikkel. Radovics: — Igen, de csak azért, hogy el ne találjuk az embereket, akik ekkor már menekülni kezdtek. Amikor kilőtte mind a nyolc golyóját, a pénztárrácsra ugrott, amely azonban leszakadt alatta. Ekkor érezte, hogy lövést kapott és a karja megbénult. Menekülni kezdett. Az elnök megkérdezte, miért lőtte agyon Benyákot. Erre Radovics azt válaszolta, hogy nem is látla, nem tudja, hogy történt. Tagadta, hogy azért lőtte volna agyon, mert inastársa volt és félt, hogy elárulja. Részletesen elmondotia azután, hogyan támolygott ki a bankból, hogyan érte el az autót Tarival együtt s hogyan menekültek ki egészen a Svábhegyig. Elmondta vallomásában részletesen, hogyan öltöztek át a Sváb hegyen és Tari hogyan ragasztotta be sebeit. Az elnök szembesilette.Radovicsot Tari Nándorral és Szepesi Lászlóval. Radovics a szemébe mondta a szembesítés alkalmával Szepesinek, hogy az első autólopásra ő bujtatta fel. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Eredményes a hirdetés a „Békés megyei Közlöny "-ben