Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-07 / 31. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGTII KÖZLÖNY 9 1935 február 7. csütörtök 62. évfolyam 31. szám Igy gondoljuk A „Reformnemzedék" köveleli a korszakalkotó magyar reformokat: követeli elsősorban a titkos választójogot, követeli a hitbizo mányi reformot és követeli mind azt, amit a kormány reformpolitikai programjában a legközelebbi idők terveinek és javaslatainak jelez. Ez a követelés fölöttébb helyes és fölöttébb szimpatikus. Szépséghibája talán csak az és annyi, hogy most már mindezeket a kö veteléseket a kormány törvény formájában tető alá is hozza és igy a reformok tuljutottak éppen a kormány gyors munkája következtében azon a ponton, amikor még csak a kezdeményező követelés szóval lehetne az eseményeket jellemezni. A megszervezett reformnemzedék kissé elkésett a követelésekkel. Elkésett, mert csak két év utón eszmélt arra, hogy a reformok megvalósítandók, két évre azutón, hogy e reformokat Gömbös Gyula miniszterelnök mór pontosan kijelölte. A megszervezett reformnemzedék kissé elkésett, mert szervezetlen formában él itt nem is egy nemzedék, de a korszerű és szükséges reformokat, elsősorban a titkos választójog törvénybeiktatását kivénó nemzedékek sora, melynek öregje és fiatalja egyaránt óhajtja és követeli mór évek óta mindazokat a reformokat, amiket az uj tömörülés zászlajára irt. És itt felmerül a kérdés, hogy ha mindenki egyet akar, minek az uj csoportosulás, amikor ez csak a hőn óhejtott nemzeti egység megosztására alkalmas. Miért az uj alakulás, amikor a reformok követelése nem lehet egy nemzedék, nem lehet az uj magyarság uj nemzedékének kiváltságos joga. A reformokat, elsősorban a titkos választójogot régesrégen kivánja itt több nemzedék és a kilenc venöt pont határozott állásfoglalása és a miniszterelnöknek a titkosság bevezetésére vonatkozó kijelentése azért volt éppen nagyjelentőségű, mert nem uj ötlet megnyilatkozása volt, hanem egy régi alkotmányos óhaj hivatalos elismerése és kormányprogrammá tétele. Reformok kellenek, intézkedések, melyek megkönnyítik, elősegítik és lehetővé teszik azt, hogy a reformnemzedék és a reformnemzedék után következő, már itt élő és dolgozni akaró, ujabb, fiatalabb nemzedékek is megtalálhassák helyüket, megtalálhassák munkájukat és megtalálhassák hivatásukat ebben az országban, melynek korra, nemre és egyebekre tekintet nélkül egyaránt jó gyermekei és kötelességtudó polgárai vagyunk. A Békésmegyei Közlöny telefonszáma Magyarországnak is meg kell adni a jogegyenlőséget (A B. K. tudósitója jelenti.) A lendoni egyezménnyel foglalkozó vi'égsaj'ó közleményei kö2Őttigen nagyjelentőségű két londoni lep cikke. A Times római ludósitójá nak jelentése alepjén megéllapilja, hogy a megbeszélések eredményét örömmel üdvözlik ugyan Rómában, de mértékadó körök bizonyos pontok tisztázásét tartják szükségesnek. Rámutatnak Rómában erre, hogy az engol-francia egyezmény, csak a Németországot illető jogegyenlőséggel foglalkozik, holott Ausztriának és Magyar országnak is meg kell adni a teljes jogegyenlőt éget, hogy igazi együttműködés létesülhessen a Duna völgyében és egész Európában. A Times cikkével egyidőben a Morning Post is megállapítja, hogy Olaszország Ausztria és Magyarország számára is fegyverkezési egyenlőséget követel, mint a Németországnak adandó hasonló engedmények logikus következményét. Újra zsarolják Lindberghet (A B. K. tudósitója jelenti) A hires Hauptmenn-pör még meszsze van befejezésétől, de a zsarolók mór jelentkeznek. Most, hogy Hauptmann mellett kedvező vallomások hangzottak e), Lindbergh ezredes egyre másra kapja a zsaroló leveleket, melyekkel valósággal elárasztják. A levelekben azzal fenyegetik meg az ezredest, hogy fizessen ötezer dollárt és gondoskodjék arról, hogy felmentsék Hauptmennt, aki ártatlan Lindbergh első gyermekének elrablásában és halálában. Ha e kívánságok teljesületlenül maradnak, — mondják a levelek — akkor irgalom nélkül elrabolják második fiát is. Ezeknek a fenyegetéseknek a hatása alett Lindberghné szüleinek házét, ahol a kis Lindberg-gyerek most tartózkodik, éllandóan fegyveres őrök és vérebek őrzik. Harmincezren fürödtek az elmúlt nyáron a csabai strandon Hetvennégy fürdőnap volt 1934-ben (A B. K. tudósitója jelenti) Most óllitja össze az Árpád fürdő rt. mérlegét és mult évi zárszámadásét. Az érdekes statisztikai adatokból kitűnik, hogy Békéscsaba la kossóga nagy tömegekben látogatja a fürdőt, a bevételek összege azonban a gazdasági viszonyok hü lükre. A gőzfürdőben tavaly 19.577 látogató volt az 1933 as 19.585-teI szemben. A strandon 29.303 jegyet váltottak a nyáron, ez a szám lényeges emelkedést mulat az 1933. évivel szemben, amikor csak 16.106 fizető vendég fürdött a strandfürdőben. A forgalom emelkedése az összbevételnél is megmutatkozik, 26.098'40 pengő u egfsz évi forgalom, mig 1933-ban másfélezer pengővel kevesebb folyt be. A különbség nem mutatja hiven a strandélet fellendülését, mert « jegyárak as idén alacsor yabbak voltak, mint 1933-ban. A gőzfürdőben naponta átlag 69-en fordultak meg (1933-ban 70- en), a strandon a napi átlag a mult évben 368 volt,* mig 1933 ban csak keltővel kevesebb. A jóval nagyobb összforgalom ezek szerint nem a nagyobb látogatósban leli magyarózatót, henem a kedvezőbb időjárásnak köszönhető, mert mig 1933 ban mindössze 44 volt a fürdésre alkalmas napok száma, addig 1934-ben 74 nyári napon voltak nyitva a strandfürdő kapui. A gő? fürdő 1934-ben 283 napon át volt üzemben. A két év adatait egybevetve, javulás mutatkozik a fürdő forgalmában, lényegesen nagyobb látogatottságról azonban nincs egyelőre szó. Különösen akkor látszik ez tisztén, ha elővesszük a legjobb év, az 1928-as adatait. Százegy fürdésre alkalmas napon 22.123 49 pengőt vett be a strandfürdő, a gőz pedig 48.80560 pengőt jövedelmezett. A látogatók száma szinte hihetetlenül nagy, 1928 ban 34 418-an vették igénybe a gőzt és 36.888-an a strandfürdőt. Igy lehetett nagy forgalmat elérni, mert a gőzfürdő jegyei 40 százalékkal, a strand tegyei 50 százalékkal drágábbak voltak.. A telepités ellen beszélt az OMGE igazgatója (A B. K. tudósitója jelenti.) Az OMGE igazgató választmánya ma délelőtt 10 órakor Budapesten nagy érdeklődéssel kisért ülést tartott Somsich László gróf elnökletével. Mutschenbacher Emil dr. felsőhézi tag, az OMGE igazgatója a mezőgazdasági helyzetről tartott beszémolójában utalt arra, hogy országszerte izgatás és demagógia folyik, amely az elégedetlenséget még jobban növeli. Nem lehet egyetlen gyógyitósi módszerrel segíteni a mezőgazdaságon és nem alkalmas eszköz a helyzet megjavítására sem a telepités, sem valamilyen radikális gazdavédelmi intézkedés. A telepités tekintetében az OMGE eddigi álláspontjára hivatkozik. A telepités helyes és üdvös gazdasági rendszabály, melyre adott időben szükség van. Darányi Ignéc minisztersége idején a parcellázás állami pénzzel való támogatása a kormány programmjának sarkalatos pontja volt. Ma más a helyzet. Aki földet akar venni, bőven kaphat, o'c8Ó és eladó föld van mindenütt. A kormányt abcugolták a türelmetlen angol választók (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol alsóhóz folyósója az éjjel viharos jelenetek színhelye volt. Mintegy harminc látogató akart kerülete képviselőjével beszélni, de mert nagyon soká tartott, mig a képviselőket kihívták, a türelmetlen választók zajongani kezdtek. Amikor csillapítani próbálták őket, nagy lármával, zajosan abcugoltók a kormányt. Telket ajándékoz Ausztriának az olasz kormány (A B. K. tudósitója jelenti.) Az olasz kormány uj kulturintézet felállítása céljából a római Villa Giuliában telket ajándékoz Ausztriának és felhatalmazza a római olasz nemzeti intézetet, hogy az építkezések céljára kedvező kölcsönt adjon Ausztriának A megállapodások további részében a Becsben, illetve Rómában felállítandó tanszékről intézkednek,