Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-02-02 / 28. szám

6 BEKESMEGYEI KOZLON* 1935 február 2 dul a nyomás alól, amellyel a gumi hiánya fenyegette. Az auto­mobilipar fejlődik és gyarapszik, annak ellenére, hogy a Szovjet­unió kémikusai, akik elég hosszú ideig próbálkoztak a szintetikus kaucsuk előállításával, a kudarcot eleve bejósolták. Ami a textil­anyagokat illeti, amelyeknek fon­tosságét eléggé kidomborítja az a tény, hogy még 1933 ban a beho zatalnak nem kevesebb, mint hu­szonhat százalékát vették igénybe, szintén elég kecsegtető az ered mény. A müselyemgyárak tere­bélyesednek és a mult év augusz­tus hava óla tizennégy uj üzem zakatol a Rajnavidéken. Hanno verben és Westfáliában petróleum forrásokra bukkantak, amelyek — ha finomításra nem is alkalmato­sak — de bőven ontják azokat a mellékterményeket, amelyekre a német festékipamaki múlhatatlan szüksége van és amelyeket eddig drága pénzen idegenből kellett be­hozni. Hogy mekkora remények dagasztják a németek szivét, erra mi sem jellemzőbb, mint Anton Zischka legutóbb megjelent könyve (Der Kampf um die Weltwirtschaft), amelyben nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Németország és vele együtt egész Középeurópa indítson kémiai háborút az angol­szász kapitalizmus ellen és ragadja magóhoz egyszer és mindenkorra a vezetést a nyersanyagszükséglet kiküszöbölésének segítségével. Ich liebe den, der Unmögliches be­gehrt I PAÁL JÓB RIPORTREGÉNYE A LÁTHATATLAN BIRODALOM 15. • fíf'i* l A hazárdjátékoknak is van tndománya Az örök probléma: az ötös bevágás — A hazárdjátékok sztárjai és a »proletárok« — A slepperek világa — Molnár Ferenc uj darabja, az „Ismeretlen lény" azzal kezdődik, hogy a trieszti milliomos megjele­nik társaságával a kikötői lebuj­ban és ott elmeséli a nagy kár­tyacsata lefolyását. Hatalmas ösz­szeget nyert, mert „bevágott öt re ..." A pik négyest húzta és a pointőr nyolcával szemben — kilence volt. Megnyerte a tétet... Történetesen tudom, hogy ez a kártyacsata valóban megtörtént Triesztben, aminthogy az Iameret­Amig a nasi vasi eljut a baccarat-ig titkos kártyabarlangjai Pár is és London len lány históriája nem az iró agyéban kiteimelt história. Sze­gény Annának — az életben Montagelli Lyanak hívták azt a tápvirágot — azért kellett meg­halnia, mert a kegyelmés ur ölre bevágott ... Ha nem vág be: a füstös levegőjű csapszék pillan­gója sohasem kerül a finom oszt­rák szanatóriumba, nem vágyó­dik vidéki kastély levendula illatú, kéke festett hálószobájába és — életben marad . . . ... És vájjon hányan maradlak vo'ua éietbsn, ha előkelő ka­lílnók és külvárosi depók baccacztelsi mellett nem nieiiil iel lépten-nyomon as ötös bevágás örök problémája . . . Mik voltak a kártya őskoréban a hazárdjátékok? Igazén nem tu dom. Vastag könyvekben nyo­muknak kell lennie, de nem ku­tattam utánuk. A mu!t század hi­res hazárdjátékai voltak a ferbli, huszonegyes, nasi-vasi, vagy fá­raó, játszották a „halber zwölf"-et, a viritóst, nyilt ferblit, a „csön­deset, kedvelt játék volt a bé­siqué, „Rubicon"'alakjában is, utánuk következeti a loti — erő­sen divatban most is Erdélyben — de aztán mindent elsöpörtek a makaó, beccarat, chemin de fer, póker, rulett és a trente et quarante, amelyet Monfa Cirló alapitója, Francois Blanc kreált a mult század elején, azért, hogy a mozgalmas rulett mellett higgadtabb játékosainak egy „csendesebb, ma függ: Szemere Miklós mindig bevá­gott ... Gályi Lajos megállt. Deauvilleben előfordult egyszer, hogy egy játékos, amikor meglátta, hogy ötje van, lecsapta a lapokat és kirohant a kaszinóból. Küldött­ség ment utána, de nem ment vissza. A kibicekből bizottság ala­kult, amely szavazás utján dön­tötte el — a kibicek erősen érde­kelve voltak a tétnél — bevágja­R OSENTHAL SZALON Munkácsy-u. 9 TELtFON 248. Készili a legdivatosabb estélyi-, táncruhákat és jelmezeket Árajánlattal készséggel szolgál egyszerűbb" csemegével is szol­gáljon. A hazárdjátékok sztárjai a ru­letten kivül a baccarat és a chemin de fer. Lényegében egyforma mind a kettő. Az egyiknél licitálásra adják ki a bankot, a másiknál a bankadás joga balról jobbra megy. Két lapot kap a játékos és a ban­kár és az nyer, akinek pontszáma közelebb van a kilenchez. Ha a játékosnak ketlője, hárma, vagy négye van: „be kell vágni", vagyis kell még egy iapot vennie. Ez bekk-szabólyl Ha pontjainak szá­öt és a bankárnak nincsen vesz-e slágere, tetszésétől még egy lapot. A legtöbb játékos ilyenkor egy pillanaíig gondolkodik . . . ... Mert ez a döntő probléma ... A babonás játékosok rzl tartják, hogy az ötös bevágásátél függ a további játszmák sorsa. Az ötös bevágás dönti el; a bankár oldalára kerül a sze­rencse, vagy pedig a pointőr melleit marad. A ragy játékosokat két cso­portba lehet sorozni: az egyikbe tartoznak, akik megállnak ötre, a m&sikba azok, rk'k bevágnak. nak-e. Bevágtak, el is veszteitéka coup-t ... * Azt mondja egy francia köz­mondás: La cagnotte mange le barquier, le banquier mange le ponté et Ja ponté — ne mange rien. Magyarra lefordítva ez annyit jelent: A pinka megeszi a bankárt, a bankár meg­eszi a játékost és — a játékos nem eszik semmit... A közmondásnak igaza van. Cannesben, az Ambassadeurban figyeltem meg egyszer: története­sen ugyanaz a társaság játszott hajnal felé. Ritkán szokott ez elő­fordulni. Chemin de fer m^nt. Min­denki nyert és — reggel felé már nem volt az embereknek pénzük. A számítás egyszerű, akárcsak az egyszeregy. Minden induló banK­ból leszedi a pinka a maga per­centjét és százalékot von le a nye résből is. Mondjuk a százalék csak öt percent. Ez azt jelenti, hogyha — elméletben — husz ember ját«zik, mindegyiknél ' * tízezer frank van és a két­százezer irank húszszor for­dul meg az asztalon — egy óra sem kell hozzá „teljes üiem" esetén — akkor husz féliorduló után az egész pénz raár a pinka moloch-gyom­rába vándorolt. A gyakorlatban ez azért nincs min­dig igy, mert a játék alatt a játé­kosok serege állandóan változik, a nyerők kimennek, visszavonul­nak, a vésztők letörnek, uj „erő­sítés" érkezik, változik minder, csak egy marad teljes biztonság­ban az asztalon : a pinka tartal­ma . . . A pinka jövedelme kiszámítha­tatlan. Mindenre lelik belőle. Politikára éppen ugy, mint a mű­véBzetak istápolására. Ki tudná megmondani, hány választást finan­szírozlak mér a pinka bevételei­ből? És a pinkából fizetik azokft a kiváló művészeket, akik énekel­nek a kaszinók vendégeinek. Da sokszor fizették mór Carusot éá Jerizát a pinkából... A pinkából fizetik a slepperek hedát is. Azokat az elegáns hölgyeket és urakat, akik gazdag külföldieknek „kedvet csinálnak" egy kis játék­hoz. A pinkának mindegy, hogy ki nyer és ki vészit, egy bi­zonyos s a pinka csak nyer- ' het . . . A nagyvárosok telis-tele vannak "hazárdklubokkal. Chicago kártys­barlangjaiból részesedést kap a rendőrség. Á'talában a nagyvá­rosok rendőrsége meglüri ezeket a titkos klubokat abból a szempontból indulva ki, hogy igy legalább egyült látja az alvilágot | Hálószoba, ebédlő, kombinált bútorok, konyhák stb. óriási választékban nagyon olcsó f s i 1 « I! I I kaphatók | i OPSTEIN bútoráruházban BÉKÉSCSABA, Andrássy-ut25.sz. Kedvező fizetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom