Békésmegyei közlöny, 1935 (62. évfolyam) január-március • 1-74. szám

1935-01-30 / 25. szám

Ara 6 fillér ESHEBYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1935 január 30. szerda 62. évfolyam 25. szám ígij gondoljuk Közgyűlés után érdemes áttekin­teni az elrrult hét eseményeit. Ér­demes, mert tanulságos. A csarnoki fiatalok végül is paktumot kötöttek és ebben az a jó, hoey vagy mind a két fél meg­elégedett, vagy egyik sem. A paktum jő, mert tényleg be­kerültek uj emberek, fiatal munka­kész erők az érdekképviselet ve­zérkarába 8 a paktum jó, mert mint látható volt, mi sem válto­zott és minden megy tovább a maga rendjén. Nem is az uj rend és uj rend szer volt az Bkció célja, mert az akció céltalanná vált volna abban a pillanatban, amikor célokat tüz maga elé. Hiszen láttuk, milyen nehéz volt a fiataloknak progra­mot találniok, a programban nem is értettek egyet és mi örültünk, hogy olyan közömbös programot sikerült az érdeklődés előterébe helyeznünk, amilyen a húszas helykövetelés volt. Egy szám és más semmi. Három cikket irtunk a Keres­kedelmi Csarnok választási mozgal­mai között és nem tartva számot arra, hogy észrevegyék, tudatosan nem érintettünk kérdéseket, ami ket a fiatalság felvetett és amiket a fiatalság sem vetett fel, pedig a közgyűlés tárgysorozata erre köny­nyü és hatásos alkalmat adott volna. A fiatalság mozgalmától további, lényegbevágó eredményeket nem várunk azért, mert a mozgalom eddigi eredményei teljesen igazol­ták az akció helyességét. Három eredménye volt a fiatalság meg­mozdulásának : 1. Jelezte azt az idegességet, mely a legkisebb ön­álló véleménynyilvánítást kisérte. 2. Meí.mu'atta, hogy a fiatalság­nak nincsen közéleti rutinja és ha csak egyetlen kisérleti alkalma volt a vasárnapi választás, mégis tanulási lehetőséget jelentett. 3. Végül igazolta, hogy három t'sztaszándéku cikknek még min­dig van anr.yi ereje, három be­csületes elgondolásu Írásnak még ma is van ennyi hatása, hogy megsokszorozza annak a mozga­lomnak erejét, megsokszorozza hatását és megsokszorozza ered­ményét is, ami mellett kiáll. Három cikk, három eredmény. Három kis cikk, három nagy ered­mény. Békéscsabán 1935-ben. Népszavazást követel a görög szigetcsoport (A B. K. tudósítója jelenti.) A dokekanoszi diákság hétfőn tilta­kozó gyűlést tartott Athénben Olaszországnak a szigetcsoporton tanúsított magatartása ellen. A tüntetők az olasz ház elé akartak vonulni, de a rendőrség megaka­dályozta őket ebben. A dodeka­nosziak athéni nemzeti irodája népszavazási indítványt dolgozott ki, amelyet Genfbe juttatnak el. Élénk vita és névszerinti szavazás a Mezőgazdasági Közraktár kövezetvámjáról Nem szállítja le a város a kövezet vámot — A képviselő­testületi tagok nagyrésze kivonult a szavazás elől (A B. K. tudósítója jelenti.) Há rom óra után pár perccel nyitotta • meg Békéscsaba véros képviselő testülete január havi rendes ülését tegnap délután vitéz Jánossy Gyula polgármester a tagok csekély ér­deklődése mellett. Mintegy nyo'c­vanan lehettek a teremben, amikor a polgármester üdvözölte az újon­nan bekerült virilis tagokat, özv. dr. Rosenthal Józsefnél, a képvi­selőtestület első nőtagját és Kor niss Géza dr t kitüntetése alkal­mából. Tamássy Károly dr. felolvasta a polgármester jelentését, amely­hez elsőnek Gyöngyösi János dr. kért szót. — Az alispán jelentette, hogy a legutóbbi öt év alatt százhuszon­kilenckilométer kövesutat építtetett a megye. Amilyen örvendetes ez, annál sajnálatosabb, hogy mind­ebből Békéscsabára csak két és iél kilométer jatott. Ez a város gyors iramban indult fejlődésnek. Ma — a szegény­ség közepette — csak a nivó tar­tása a célunk, ezért tiltakozunk az ellen, hogy a szeghalmiak rá akarják venni a MAVARTot, hogy a debrecen—füzesgyarmat — békéscsabai utvonalat Békéscsaba megkér ülésével változtassa meg és az uj végállomás Dobozon ke­resztül Gyula legyen. Békéscsaba városénak kötelessége, hogy a szeghalmi akciónak gátat vessen. A város tiltakozik az ellen, hogy elkerülje Békéscsabát a sárréti autóbusz Vitéz Jánossy Gyula polgármes­ter rögtön válaszolt a felszólalásra. Az ut-ügyet a közlekedési bizottság tárgyalja és a határozatot február­ban a közgyűlés elé hozza. A sárrétiek mozpalma ügyében átír­nak a MAVART hoz. Előrelátha­tóan kap a jövőben is ilyen irányú kérelmeket a vállalat, mert a me­gyében a hangulat érezhetően Bé­késcsaba ellen lordalt. Horváth Mihély a Trefort ulca négyszázméteres szakaszának jár­hatóvá tételét, Maczák György az iskolákban madáretető helyek felállítását kérte. Jánossy polgármester megígérte, hogy a Trefort-utcai háztulajdono­sokat kötelezi esőcsatornák felállí­tására. A város az idén is vesz madárfészkeket. A polgármesteri jelentés elfoga­dása után a felsőbb hatóságoktól étkezett rendeleteket ismertették. A belügyminiszter jóváhagyta a közkórház 1935. évi költségelőirányzatát és a na, i [ápolási dijat 3 pengő 36 üt! étben állapította meg. Kérelem éikezett a városhoz Snss István erzsébethelyi jegyző erdekében, hogy hagyják meg ál­lásóban. A képviselőtestület vita nélkül elvetette a kérelmet. A mezőgazdasági közraktár kö­vezetvám leszállítását kérte. Eddig évi 2C00 pengőt fizetett a városnak s most mérséklést kér, 1500 pen­gőre. Az állandó választmány mél­tányosnak talólla a kérést és pártolólng terjesztette a kép­viselőtestület elé. Sailer Ferenc dr. szembehelyez kedett a javaslattal. A nagykeres­kedők, ha továbbra is érvényben marad ez átalány, kedvezménye­sen kapják a közraktáron keresztül áruikat s ezzel a kisebbekkel szemben in­dokolatlan elfinyhöz Játnak. Javasolta, hogy a város mondja fel az eddigi megállapodást s ese­tenként szedje be a kövezetvám­dijat. Huszonötezer pengő kövezetvámot Ítéltek vissza a Sukk-téglagyárnak Kirschbaum Manó és Aradszky György felszólalása után Linder Károly dr. főügyész kijelentette, hogy a birói gyakorlat a városra kedvezőtlen. Szobek András, Tar­dos Dezső dr. és Weisz Frigyes dr. szóltak még az ügyhöz. Jánossy polgármester névszerinti szavazást rendelt el. Alig kezdte Tardos Dezső dr. szerint az ál­landó választmány ülésén a pol­gármester bejelentette, hogy a Csabai Gőztéglagyár Rt-vel szemben 25000 pengő köve­zet vám visszatérítésére kö­telezte a várest a közigaz­gatási bíróság. olvasni Tamássy aljegyző a név sort, a tegok nagyrésze kisietett a teremből, jófor­mán senki sem akart a ké­nyes kérdésben véleményt nj üvánitani. Minden tizedik név után akadt egy-egy nem, ritkábban egy-egy igen s Hollánder Lipót dr. meg is jegyezte: — Akik nem mel szavaztak, fi­zessék meg majd a perköltséget a városnak. A szavazás eredménye: 18-an nem fogadták el, 11-en elfogadták az állandó választmány javasla­tát, vagyis nem teljesítették a köz­raktár kövezetvám leszállítási ké­relmét. Újból névszerinti szavazás kö­vetkezett : felmondja-e a város a megállapodást, ha a közraktár nem hajlandó megfizetni az évi 2000 pengőt? Sailer Ferenc dr. visszavonta erre vonatkozó indítványát. Vitéz Járiossy Gyula: Miheztar­tás végett kell a szavazás. Sailer Ferenc dr.: Akkor fenn­tartom indítványomat. Huszonheten három ellenében kimondották, hogy fel kell mondani a megálla­podás', ha a közraktár nem fizet. A szavazás után gyorsabban tár­gyalták le a többi tárgypontot. A sziktéri 1000 öles telket még 1920-ban kiadták a kisgazda szö­vetkezetnek, de ez közben fel­számolt. Az OKH azzal a kére­lemmel fordu't a városhoz, hogy adják neki a bérletet. A közgyűlés névszerinti szava­zással 61:1 arányban az állandó választmány javaslatát fogadta el: nem teljesilik az OKH kérését, hanem a város veszi birtokba & telket. A Telefonhírmondó a Hauer­áruház és a Csaba-szálló előtt állíttatna fel egy-egy villany órát, évi egy pengő területhasználati díjért. A képviselőtestület elfogadta a javaslatot. A Simkó féle ház átalakítása a Stefánia céljaira 4.200 pengőbe ke­rül. Az állandó választmány a Simkó-féle ház átalakítása mellett maradt meg. A választmány in­dítványát el is fogadták. Tisztviselőelőléptetések bejelen­tése után Szucsu Irma kérelmével foglalkoztak. A Szucsu-ház vétel­árát a város ötszázpengős részié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom