Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-19 / 236. szám

>ui íui un ZÍJ -ÍJJT" forgalma a felére esett vissza, a gyógyszerészek nem adják meg az eddigi százalékot az OTI-nak (A B K. tudósítója jelenti.) Ok­lóber közepe óla szerv ődésnélküii állapotba került a Társadalom­biztosító Intézet a gyógyszertárak kai szemben. A gyógyszerésztestületnek az OTI-val kötött kollektív szerződése lejárt és az uj egyezményt még nem irták alá. A régi szerződés 5 százalék engedményt biz­tosított az OTI-nak minden gyógyszeráruból, tehát a különlegességekből is. A magisz­trális gyógyszereknél további 15 százalékot irtak le s igy a Társadalombiztosító a leg­több gyógyszernél 20 százalék en­gedményt élvezett. A gyígyszertártulajdonosok ezt'a megállapodást továbbra nem vállalják. A gazdasági helyzet következté­ben, különösen pedig a mezőgaz­dasági termények alacsony ára és a gazdavédelmi rendeletek folytán a gyógyszertárak for­galma a felére esett vissza, ugy, hogy csökkent forgalom mel­lett nem bírják az OTI-nak a régi kedvezményeket nyújtani. Az OTI a mult évi szanálás cután költségvetését sok ezer pen­gős felesleggel zárta le s igy indokolatlan is, hogy a rosszabb helyzetben lévő gyógyszertárak hozzák a nagyobb áldozatot. Az OTI gyógyszerszükséglete igen megcsappant, amióta 30 filléres díj­hoz kötötték az orvosi receptek kiadását. A gyógyszerészek testülete uta­sította a gyógyszertár tulajdonoso­kat; hogy november l-ig akadályta­lanul adják ki OTI receptre a gyógyszereket. A hó végéig aláírják az uj meg­állapodást, mely lényegesen kedvezőbb lesz a gyógyszerészek részére az eddiginél. Előreláthatólag a különlegességek órából 5%, a gyógyszertári készítményekből 10 százalék engedményt fog a Tár­sadalombiztositó Intézet kapni. Családi veszekedés köz­ben agyonlőtte a feleségét Komjáti István alezredes (A B. K. tudósítója jelenti.) Komjáti István alezredes Kispesten agyonlőtte 48 éves feleségét, aki holtan esett össze. A mentők mér csak a halált állapították meg. Az ezredes összeveszett feleségével, aki revolverrel támadt rá, a revol­vert elvette az asszonytól, akire felindulásában rálőtt. Amikor meg­tudta, hogy felesége meghalt, esz­méletlenül esett össze. megnyugodnak a kedélyek Európában A jugoszláviai kormáníjfnyibfkozat le­csülapilotta a párisi izgalmakat (A B. K. tudósítója jelenti.) Az angol politikai körök elégtétellel állapítják meg, hogy a marseillei merényiét következtében felkeltett szenvedélyeken a józan meggondolás kerekedik felül. Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy a jugoszláv kormány hi­vatalos nyilatkozatban cáfolta meg a megteen­dő diplomáciai lépésről elterjesztett híreket és ez a nyilatkozat az angolok szerint is jelentékenyen hozzájárult a párisi izgalom lecsillapulásához. Tovább folyik a munka az olasz—francia közeledés ügyében Laval hamarosan Rómába utazik (A B. K. tudósítója jelenti.) Az olasz külügyminisztérium nyi­latkozata szerint Laval római látogatása a legrövidebb időn belül megtörténik és a meggyilkolt Barthou által megkezdatt tárgyalásokat addig is tovább folytatják. A környék gazdaközönsége nem tudná kellően foglalkoztatni a felállítandó mag vizsgáló állomást A vegykisérleti állomás keretében tökéletesen megva­lósítható a terv és az uttörés érdeme igy is a csabaiaké (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírta B. K., hogy a város gaz­dasági körei mozgalmat indítottak abban az irányban, hogy a föld­mivelésügyi minisztérium Békés­csabán magvizsgáló állomást állít­son fel, mert a fejlődő város jog­gal tarthat számot arra, hogy ezzel \ a nélkülözhetetlen intézménnyel a vidéken elsőnek lássák el az or­száaban. Ezzel a mozgalommal kapcso­latban most Schermann Szilárd dr. a budapesti m. kir. vetőmag­vizsgáló állomás főadjunklusa megkereste a B. K.-t és a hely­zet ismeretében a következőkép világitolta meg a kérdést: — A magvizsgáló felállításának ügyét az egyetemes gazdaközön­ség szempontjából tekintve — irja hozzánk Schermann dr. — a gaz­dák a helybeli megvizsgáló állo­más előnyét csak akkor látnák, ha az intézet a személyesen betozott min­tákat azonnal megvizsgálná és ily módon a gazdának időt és pénzt takarit meg. Azonban a környék gazdaközön­sége nem tudná kellően és folya­matosan foglalkoztatni ezt az inté­zetet, hiszen a b udapesti intézetnél a gaz­dák rész érül beküldőit min­ták az intézet forgalmának alig tized részét teszik ki s valószínűleg ez lenne a helyzet minden más vidéki városban fel­állított magvizsgáló állomásoknál is, amelyeknek létesüléséhez kü­lönben a budapesti központ még egyetlen esetben sem járult hozzá. Azonban a gazdák részére teljeiitend5 vizsgálat olyan egyszerű, hogy némi tanulás és gyakorlás ntán azokat minden intelligens ember el­végezheti. A budapesti vetőmagvizsgéló ál­lomás mindem év tavaszán néhány hetes tanfolyamit tart, amelyen a jelentkezőkkel a vető­mBgvizsgálat lesfontosabb teendőit ismerteti meg. A megoldás tehát adva van: végeztesse el a v&rmagyei gazdasági egyesület ext a tanfolyamot egy-két lehető­leg gazdaságilag képzett fiatalemberrel, akik aztán vagy a gazdasági egye­sület. vagy a vármegyei felügye­lőség, vagy akár a helybeli vegy­kisérleti állomás kötelékében, an­nak felügyelete és támogatása mellett megkezdhetnék működé­sűket. Ez is kezdeményezés lenne és a város büszke lehelne erre az úttörő intézményre, amelyet a gazdák a maguk ere­jéből, minden állami támogatástól mentesen létesítenének. Sőt, ez az intézmény ebben a for­májában többet is tehetne mini a mag vizsgáié állomás, amely hivatalos szerv. Az ilyen módon felállított szervnek ugyanis nem kellene otthon várni a munlsát, elébe mehet ügyfe­leinek, a vizsgálaton keresz­tül rászoktathatja Őket a minőségi vetőmag megbecsü­lésére, ugy, hogy ez a nevelő munka hozza meg majd az igazi forgal­mat, a gazdakösönség fokozott érdeklődését é3 támogatásét. Ez a felvilágosító munka, ame­lyet anélkül, hogy megvizsgáló állomást állitanának'fel, ilyen mó­don könnyen és eredményesen elvégezhető — a legsürgősebb, a többi azután magától jön. * Az érdekes éB megszivelésre méltó javaslat ügyében a B. K. várja a további hozzászólásokat. Hat uj virilistája van Békéscsabának Nóvák Kamill dr., Szondy Lajos dr.. Láng Gyula, Wallfisch Ferenc dr., özv. Kiss Antalné és Fehér Flóris kerültek be újonnan a névsorba A városi legtöbb adótfizetők névjegyzékének kiigazítását intéző igazolóválasztmány tegnap délelőit tartotta ülését Korossy László el­nöklete alatt. A bizottság az 1935. évre szóló virilis névsort, amelyet hétfőn a képviselőtestületi ülésen is felolvasnak, a következőkép ál­lította össze: Szalay Gyula. Szalay Lajos, Beliczey Miklós, dr. Telbisz Imre. dr. Weisz Fri­gyes, id. Réthy Béla, Kocziszky Mátyás, dr. Szalay József, Beliczev Géza, Ko­cziszky Mihály, dr. Nóvák Kamii, Haraszti Sándorné, Rosenthal Adolf, dr. Hollander Lipót, Róna Gusztáv, Hrabovszky Pál, Bartoss Ferenc, dr. Remenár Elek, Omazta Gyula, id. Zsiros András, Weisz Mihály, özv. dr. Rosenthal Józsefné, Lipták János, Adler Lajos, dr. Szarnak Ignácz, dr. Tar­dos Dezső, özv. Freyberger Mártonná, dr. Prónai Ernő, özv. Papp Sándorné. dr. Szondy Lajos, dr. Herczog Henrik, özv. Houchard Ferencné, dr. Jeszenszky Pál, dr. Kiiment Z. Pál, dr. Polner Aladár, Kohn Sándor, dr. Gally Károly, vitéz Réthy Béla, Kulpin Ferenc, Kulpin Ede, Kulpin M hály, Willenthal Jenő, özv. Jantyik La­josné, dr. Szarnék Oszkár, özv. dr. Mar­gócsi Miklósné, özv. Giessing Rezsőné, dr. Becsey Oszkár, Láng Gyula, özv. Vi­dovszky Károlyné. dr. Szarnék Lajo*, Zsi­lák Mihály, dr. Wallfisch Ferenc, ifj. Ba­kos Mátyás, ifj. Kovács Mihály, Pláger Mór, dr. Vértes Andor, dr. Szeberényi Zs. Lajos, özv. Kiss Antalné, dr. Reisz József, Fehér Flóris. Póttagok: özv. Bayer Lajosné, Szatmáry Elek, Kulcsár Izidor, Kiiment Z. Erzsébet, vitéz Bóka Iván, dr. Zöldy János, dr. Györfi György, özv. Kulpin Jakabné, Szelner Antal, Bányai András, Birken­hauer Mihály, özv. Zahorán Sz. Györgyné. A hatvan rendes virilis tag közzé hat uj név került be. Nagy a visszaesés a kenyérmagvak idei exportjában Ótöd, illetve tizenketted rés/re csökkent a kivitel, csak a tengeri export emelkedett (A B. K. tudósítója jelenti.) Az a katasztrofálisnak mondható időjárás, amely az 1934-es év ter­méshozamét olyan kedvezőtlenül befolyásolta, rányomta bélvegét szeptemberi terménykivitelünkre is. Igen nagy a visszaesés a buza exporljában, amelyből a tavalyi 1100 ezer q­val szemben mindősz­sze kb. 213 ezer q-t exportáltunk. Körülbelül ebben az arányban csökkent a rozskivitelürik is, mig a 6142 q kiviít árpa csak 12-ed része az előző év szeptemberi kivitelének. Lisztkivitelünk, bár lassú üzemi folyamatos emelkedés észlelhető lenne az előző hónapokhoz ké­pest, még mindig csak har­madrésze a tavalyinak. Egyedül tengeri exportunk muta­tott nagyobb arányú emelkedést. A kivitel 15.145 q, amelyből 9191 q-t Csehszlovákia vett ót (a MEK adatai.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom