Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-09-28 / 219. szám

Ára 10 fillér ÉSME6YEI Békéscsaba, 1934 szeptember 28. péntek 61. évfolyam 219. szám ÍQtí gondoljuk A kereskedelemügyi miniszter megtiltotta az ipartestületeknek, hogy karteleket alapítsanak. Végre 1 A kartelek mór ugy nőttek ki ennek a szerencsétlen országnak a testén, mint a megázott földből az egészségtelen nedvességtől puffadtra dagadt mérges gomba. Az egészséges kereskedelem ha kissé le is tarolt, de még gyéren mindég termő rétjein itt is, ott is felütötték fejüket ezek az utálatos dagadványok és maguk körül nagy területen megmérgezték, a közre nézve használhatatlanná tették az élet és megélhetés, amúgy is soványka, rosszul gondozott talaját. Röviden és hasonlatok nélkül: a kartelek a kutyának sem kellenek. Ártanak a közönségnek, ártanak a kereskedelemnek, ártanak az államnak, de ártanak a kereskedőknek is, mert hiszen tagadhatatlan, hogy erős kereskedőellenes hangulatot teremtettek és teremtenek országszerte. Ezért örülünk a miniszter rendeletének, amely az ipartestületek keretében megtiltja a kartelek alakítását. De miért csak az ipartestületeknél? Bankkarfel is van, tűzifa kertel is aked, sőt itt szerénykedik mint a kezdődő rákdaganat a beteg testében, a szénkartel és a pékek ilyennemű egyesülése is. Miért csak az ipartestületeket rendszabály ózzák meg? Ezeket is tegyék lehetetlenné. Ezektől is mentsék meg a kereskedelmet, meg a közönséget, legfőbbképen pedig az államot. Belügyminiszteri rendelet kivágásra ítélte a községi faiskolákat. Ez a sors érte — a többi között — Békéscsaba faiskoláját is. Rendre elnyúlnak majd az élesre fent balta csattogó vasa alatt a vékonyka fők, alig éledt csemeték. Nem tudjuk mi volt indító az oka ennek a miniszteri rendeletnek, amely várásunkat megfosztja egyik pompás színfoltjától s Alföldszerte megritkítja a faiskolákat. Nem tudjuk, milyen okok húzódnak meg a háttérben. Csak azt tudjuk, hogy az Alföld egyik legégetőbb problémája a fásítás, a szemet vakító, torkot égető, mindent ellepő por ellen való védekezés. Ennek pedig nem legszerencsésebb módja az alföldi faiskolák megszüntetése. A MÁV téli menetrendje október ?-én lép életbe 8 már magéban foglalja az uj sebes vonatok útirányát és menetidejét is. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy a békéscsaba—budapesti vonalra nem állítottak be ilyen gyorsjáratú, olesó tarifájú vonalfajtát. Pedig Békéscsaba, amelynek igen nagy a Budapest felé irányuló személyforgalma, megérdemelné, hogy a fővárosba vivő vonatainak menetidejét megkurtítsák, árét olcsóbbá tegyék. Mert a személyvonat majd 7 órás menetideje nagyon hoszszu, a gyorsvonat pedig, amely .gyors és kényelmes, lassan-lassan megfizethetetlenné válik. Abban az üzleti gyakorlatban, melyet a szabóiparosok kifogásolnak, semmi törvénybeütköző nincsen — állítja a kereskedők érdekképviselete — Az ipartörvény biztosítja a kereskedő részére a megrendelések felvételét — Nem helyénvaló a bojkott mozgalom, mert ugy is a közönség mondja ki a döntő szót és kár kereskedelemellenes hangulatot szitani A Békésmegyei Közlöny egyformán helyet ad mindkét fél véleményének — Ujabb lépésekre készülnek a szabóiparosok (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírta a Békésmegyei Közlöny, hogy a szabóiparosok szakosztálya az Ipartestületben nagygyűlést tartott, amelyen igen éles bojkott-felhivás formájában foglaltak állást az egyik békéscsabai textilcég ellen. A nagygyűlés résztvevői azt sérelmezték, hogy a kérdéses üzlet férfiruha fazonmunka elkészítését is vállalja s ezzel a szabók elől elveszi a kenyeret. A Békésmegyei Közlöny állásfoglalás nélkül ismertette a gyűlés lefolyását s hirt adott a bojkott határozatról is, most pedig, hogy mind a két álláspontot egyformán megvilagitsa, felkereste Gyöngyösi János dr.-t, a Kereskedelmi Csarnok főtitkárát, aki az ügyre vonatkozólag a következőket mondotta a Békésmegyei Közlöny munkatársának: „A szabóiperosok állásfoglalásáról hivatalosan nem tudunk, mi is csak a Békésmegyei Közlönyben olvastuk. Épen ugy nem tudunk a textilkereskedőkkel kötött semmiféle megállapodásról sem, márpedig ilyen megállapodást kétségtelenül csak rajtunk hivatott érdekképviseleten keresztül lehetett volna célirányosan kötni. Anynyit az értekezletről közölt tudósításból is megállapíthatni, hogy semmi törvényben ütköző abban az üzleti gyakorlatban nincsen, amit a szabóiparosok kifogásolnak. Hiszen az ipartörvény maga biztosítja a kereskedő részére megrendelések felvételét, ha a kereskedő a munka elkészítését képesített iparosra bizza. Épen az ipartörvény ezen pontjának meg változtatását kérik a szabóiparosok a minisztertől. Ebhez, mint érdekképviseletnek feltétlenül joguk van. Más kérdés azonban az, hogy helyénvaló és indokolt-e egy bojkottmozgalom megindítása, melyben végeredményében úgyis a vásárló közönség mondhatja ki egyedül a döntő szót. A helyzet az, hogy az iparosok nyilvánvalóan azt kifogásolják, hogy egy-két békéscsabai textil cég készárura vesz fel megrendelést és azt képesített iparossal végezteti, vagy vevőit a maga iparosához küldi. Ez azonban nem ujkeletü dolog. Hiszen a szabó-értekezleten felszólalt urak kozott is van olyan, aki megnemrégiben egy textilkereskedő megrendeléseit dolgozta fel. Ha ezt akkor nem kifogásolta, amikor ez neki megélhetést nyújtott, ugy a mostani felháborodás, amikor ugyanezt más iparos és kereskedő teszi, csak kenyéririgység, vagy talán a mai nehéz időkben helyesebben kenyérharc lehet, ami az egyének dolga és nem az érdekképviseleté. Végül még csak annyit jegyzek meg, hogy kár ebből az ügyből ki. folyőlag kereskedőelle nes hangulatot szitani az iparosság egyrészének. Mi szó nélkül vesszük tudomásul és tudomásul is kell vennünk, hogy szabó iparosok szövetekkel keresnek fel embereket és nem csak kész ruhára vesznek fel megrendelést, de szívesen adnak el szövetet is. Ugyanakkor csak természetes, hogy tőkeerős cégek megcsinálják ennek a fordítottját. Hogy ez egyes kisiparosokra ártalmas, az kétségtelen, de itten nem a kereskedelmen és iparon, hanem a tőke szegénység és tőkeerő ellentétén van a hangsúly, ezen pedig az érdekképviselet nem segíthet. Erre az iparhatóság szövetkezeti mozgalmai hivatottak." , * Eddig szól Gyöngyösi főtitkár nyilatkozata, amely egyezik az érdekelt és megtámadott kereskedők véleményével. Az ügy különben ujabb fejlemények elé érkezett, mert a B. K. értesülése szerint a szabóiparosok a további lépések megtételéről tanácskoznak. Nagyon szerethetik egy mást a Magyarság és Milotay István Huszonötezer pengő kártérítést kér a Magyarság Milotayéktói — Tisztességtelen versennyel vádolják az Uj Magyarságot Budapest, szeptember 27. (A B. K. iudósitoja jelenti) A budapesti törvényszéken ma tárgyalták azt a polgári pert, amelyet a Magyarság indított az Uj Magyarság cimü lap és a lapkiadó Stádium ellen. A keresetben kifejti a Magyarság jogi képviselője* hogy az Uj Magyarság azzal, hogy címében a Magyarság szót használja, tiszteségtelen versenyt követett el Ezért kéri, hogy az U| Magyarságot tiltsák el a Magyarság szó használatától és ítéljenek meg terhére 25000 pengő kártérítést. Nem emelik fel az egyetemi tandijakat esek fenntartási költséget vezettek be (A B. K. tudósítója jelenti.) Most, hogy megkezdődtek az egyetemi előadások, olyan hírek keletkeztek, hogy a pesti egyetemen a tandijakat lényegesen felemelték és megszüntették a tandijak részletfizetésének kedvezményét, amelyet Pesten már évek óta megadtak az egyetemek hallgatóinak. Az elterjedt hirekkel ellentétben az egyetemen nem történtek tandíjemelések, csak kultuszminiszteri rendeletre, ugy nevezett fenntartási pótdíjatvezettek be, mely a Tudomány egyetemen 20, a műegyetemen 12 pengőt tesz ki félévenként. A részletfizetési kedvezményt sem vették el a diákoktól, csak bizonyos mértékben megszorították, azonban kérvény alapján bárkinek megadják, aki arra rászorul s a kérvények elbírálásánál tisztán az. anyagi és szociális szempontokat veszik figyelembe.