Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-12-21 / 288. szám

10 Ara 1U fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1934 december 21. péntek 61. 288. szám Igy gondoljuk Miklóssy szinidirektor levelél megírta. Arra kérte a Kecskeméti Lapok szerkesztőségét, hogy kö­zöljék le Szolnok véros szinügyi bizottságénak étiratót, mely az ér­dekelt színigazgató kérésére az egyik békéscsabai lappal szemben megállapítja (ez benne van a szol­noki hivatalos iratban), hogy a társulat előadásai, azok rendezése, kiállítása, állatában művészi fel­készültsége és iparkodása a kö­zönség teljes mértékű megelége­dését érdemelték ki „a számításba veendő körülmények mérlegelése mellett". Igaz, szokatlan, hogy egy ható­sági szerv vállalkozik arra, hogy egy idegen városbeli lappal szeni­ben valamit megállapítson, de még szokatlanabb, hogy a békéscsabai színház jelenlegi igazgatója egy mősik újság szerkesztőségéhez azt irja és eredményesen azt írhatja, hogy ez az átirat „alkalmas lesz ellensúlyozni a békéscsabai rossz­akaratú cikkeket". Tekintettel arra, hogy Miklóssy Imre általában rosszakaratuaknak mondja *» csabai cikkekel, egé­szen halkan, csendesen inkább csak a kecskeméti kollégák felvi­lágosítására szegezzük le, hogy a csabai közönség igy is tul soknak találta azt, amit nem kifogásoltunk a szinház, körül még akkor is, ami­kor egy némely dologról el mond tuk véleményünket. Mert mi azért vagyunk itt, nekünk az a köte lességünk, hogy meglássuk és el­mondjuk a hibákat még a szín­háznál is. Hogy mik azok „a számításba veendő és mérlegelendő körülmé­nyek", annak megítélése egyedül a sajtóra tartozik. A békéscsabai sajtó mindeneseire ezt tartja. Es hozzáteszi, hogy a Városi Szinház színpadán számításba veendő az a körülmény is, hogy itt egy Márky Pál és egy Manen Jüan meghall­gatáséra töltötte meg a nézőteret a Miklóssy- lársulat távozása óta Békéscsaba nagy kritikájú közön­sége, számításba veendő az is, hogy itt van minden művészi iránt fogékony publikum, de ezek a szép­ért, jóért lelkesedő emberek tisz­tén látják a vidéki színészet hely­zetét a színjátszás művészetének és a színpadi technikának mai fejlődést és fordulópontot jelentő napjai alatt. Számoljunk le végié azzal a hazug szeméremmel, mely min­den körülményt mérlegel, minden szempontot számításba vesz, egye­dül a művészi és esztétikai érté­keket takarja el a csalfa szemé rem fátylával, ha ugyan van mit eltakarnia. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma A választási visszaéléseket tette széváTildy Zoltán a megyegyűlésen Vitéz Jánossy Gyula polgármestert a Vöröske­reszt érdemkeresztjével tüntette ki a kormányzó Elcsapták a választások körül lelkiismeretlenül eljáró tisztviselőket. Nem jelentkeznek munká­sok az ármentesitőknél át a polgármesternek, hogy (A B. K. tudósitója jelenti.) Bá­késvármegye törvényhatósági bi­zottságának mai rendes ülését a vérmegyeháza nagytermében dél­előtt 9 órakor nyitotta meg Fáy István dr. főispán. Elöljáróban Korossy Györgyöt üdvözölte, aki mint örökös tag most jelent meg először az ülésteremben, egyben közölte azt is, hogy Raffay Sándor evangélikus püspök levélben kö­szönte meg kitüntetését és csak nagy elfoglaltsága következtében maradt távol, de a legközelebbi ülésen jelen lesz. Bejelentette ez­után Fáy István dr. főispán, hogy vitéz Jánossy Gyulát, Békéscsaba véros polgármesterét a kormányzó a Magyar Vöröskereszt érdemrend jével tüntette ki. Ebből az alka­lomból kifejezte szerencsekiváne­tait és a kitüntetést azzal nyújtotta sok ilyen lelkes, Snzetlen, hazáját szerelő polgárt ki­ván a magyar nemzetnek. A főispán ezután a kiüldözött ma gyarokról emlékezett meg és fel­hívta Békésvérmegye lakosságét a szerencsétlen hontalanok támoga­táséra. Végül bejelentette, hogy Hadser Leó dr. orosházi ügyvédet tb. vármegyei ügyésznek nevezte ki. A főispán után Korossy György szólalt fel elsőnek. Felszólalásé­ban megköszönte az őt ért kitün­tetést és kijelentette, hogy az autonomiát ezután is védelemben részesili. Hive a nemzeti egység­nek, de tiltakozik az ellen, hogy ezt a jóhiszemű kritika elfojtáséra bárki is fölhasználhassa. A körzeti elnök önmaga jelölt ki bizalmiakat Az alispáni jelentéshez elsőnek Tóth György szólalt fel és azt mon­dotta, hogy a megszaporodott segélyké­rések megcáfolják az alis­pánt, amikor azt állitja, hogy az ntolsé három hónapban javultak a viszonyok. Az orosháza—szarvasi ut három km-es szakaszának földmunkáié tait — mondotta — meg kellene kezdeni. Választási altrocilásokról beszélt ezután és elmondotta, hogy Szarvason az egyik körzeti elnök önmaga jelölt ki bizal­mi férfiakat, holott ez az el­járás a törvény szellemével ellenkezik. Tildy Zoltán ezután eseteket so­rolt fel, hogy milyen hihetetlen nyomorban élnek egyes csalódok. A belügyi kormányzat segítésére nagy szükség lenne. A választá­sok nem voltak teljesen zavar­mentesek, — ebben ellent kell mondania az alispánnak. Viszont leszögezi, hogy a megye, ami a választáso­kat illeti, ela6 az orsságban. Igaz agyán, hogy Szeghal­mon egész utcasorok nem szerepeltek a választó-név­jegyzékben és ami még fel­tűnőbb, az egységes párti kortes neve ott volta listán, viszont a mellette lakó tekin­télyes gazdák egész sora kimaradt. Elmondotta továbbá, hogy Szeg­halmon, FüzesRyarmalon, Vésztőn nem dobolták ki, hogy a vá­lasztást megelőző utolsó va­sárnapon át lehet venni a szavazólapokat, Füzesgyarmalon pedig a főjegyző nem tudta kiosztani a szavazó­lapokat, hiába igérte meg. Békés­megye a szabadság földje volt mindig és ez is marad — emelte fel hangját Tildy Zoltán —, az erőszak a magyar hagyo­mányokkal ősszeegyezhetet­len. Végül bejelentette, hogy a jelen­tést elfogadja. Kovássy Albert (Orosháza) a genfi határozatot kiharcoló magyar államférfiakról emlékezett meg el­ismerőleg, majd a közlekedésügy­ről szólva kijelentette, hogy a vármegye központját nehezebb meg­közelíteni, mint Budapestet. Békéscsabára kellene áttenni a székhelyt, de ez ellen a gyulaiak tiltakoznak. A pillanatnyi megol­dás tehát, az hogy mindent el kell követni a vast ti közlekedés jobbátétele érdekében. Csete József dr. (Gyula) a békés­megyei állástalan diplomások el­helyezése érdekében beszélt és kifogásolta, hogy az utóbbi idő­ben még véletlenül sem neveztek kf megyei hivatalnokot a pénz­ügyigazgatósághoz, vagy a töt vény szék hez. Szegeden, Debrecenben egyetlen vidéki sem kap helyet ezekben a hivatalokban. Az alispáni jelentést elfogadta. Ulmer Tibor szerint a főispán ugy harcolt ki nagyobb összeget a kormánynál a téli inségmunkákra, hogy bejelentette lemondását s ekkor ígérték meg azt az össze­gei, amellyel ma 1700 munkás dol­gozik. Vitéz Márky Barna alispán vá­laszában elsősorban is bejelentette, hogy 400 pengőt kSIdött a megye részéről a Jugoszláviából me­nekült magyarok felsegélye­zésére, a vármegye tisztviselői pedig 100 pengőt adtak össze, ha szükség lesz rá, a jövő évi költségvetés terhére további összeget is ad a megye. A szarvas—orosházi ut három kilóméteres szakaszának földmunkálatait tavasszal kezdik meg. A választásokkal kapcsolat­ban senki nála panaszt nem tett. A választói névjegyzékben kihagyások történtek Tildy Zoltánnak válaszolva ki­jelentette az alispán, hogy tudo­mása van arról, hogy miiven ne­héz a gazdák helyzete a Sárréten. A választók névjegyzékében tény­leg történtek kihagyások, egyrészt az Adréma gépek hibája követ­keztében, másrészt az eljáró tisztviselők hanyag­sága folytán, ezek azonban soha többet nem dolgozhat­nak) valamennyit elbocsáj­tották. Ezután a közlekedés megjavításé­nak érdekében telt intézkedések­ről beszélt, majd a diplomás fia­talság elhelyezésének szükséges­ségét hangoztatva felszólalásét be­fejezte. Uléna Fáy István dr. főis­pán tette meg a felszólalósokra ész­revételeit. A megye vezetősége mindent megtett — mondotta — hogy munkaalkalmat teremtsen. Viszont három nappal ezelőtt a Se­bes Körös társulatnál 100 munkásra volt szükség, ezt kidobolták Füzesgyarmaton, de 24 óra alatt senki nem vétette fel magát. A választásoknál, mint a kor­mány képviselője, súlyt helyez arra, hogy a pártok csak korrekt eszkö­zökét vegyenek igénybe. Ha az ellenzék ugy találja, hogy voltak választási altrocitósok, vegye igénybe a törvényes eszközöket. Ezután a megyegyülés elfogadta az alispáni jelentést, majd Domo­kos Károly vérmegyei fogalmazót megválasztották orosházi szolga­bíróvá, aki Hauserrel együtt rög­tön letette az esküt. Elfogadták ezémenkétő szék je­lentését is, továbbá a kisgyűlés­nek a kormányzói jogkör kibő­vítéséről szóló javaslatát. t­Az ülés a kora délutáni órák­ban mégUart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom