Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám
1934-12-12 / 280. szám
t 9 1934 december 12. 61. évfolyam 280. szám Igy gondoljuk Á csorváai főjegyző tehát nem lehet a Hangya igazgatósági tagja a kisgyűlés mai igen helyes állásfoglalása után. Községi tisztviselő ne igazgasson egy áliami támogatásban részesülő üzleti vállalkozást, ezt az elvet nem csak a kiágyülés tagjai, nemcsak a vármegye vallja, hanem igy gondolkozik a megye és az ország lakoságának igen nagy része. Az sem volt hiba, hogy az összeférhetetlenséget a főjegyző ur nem önmaga döntötte el, mert igy alkalmat adott a vármegyének, hogy hivatalosan álléstfoglaijon a Hangya szövetkezet és a községi tisztviselők egymáshoz való viszonyában. A Hangyát majd csak eligazítják azok az urak, akik a községekkel nincsenek összeférhetetlenségi viszonyban. Ai orosházi ügyvédek is részt követetnek a törvényhatósági választások érdekképviseleti listáján. Numerikusan feltétlenül megilleti egy ssegyebizottsági tagsági hely az oros. házi agyvédi kart. A választátok értelme szempontjából azonban elhibázott dolog, hogy községenként alkusznak és osztozkodnak a fiskálisok a három törvényhatósági mandátumon. A jogászoknak kell leginkább ludniok, hogy a jelölteknél nem az iroda székhelye, nem az egyes községekhez valé hovatartozás, hanem egyedül az alkalmasság, egyedül a rátermettség, egyedül az arravalóság lehet a szempont, ami a szavaiatekat irányithatja. Legyen gerinces szószólója a kari ügyeknek, legyen bátor harcosa a megyei érdekeknek az ügyvédi rend három megyei követel Ha ilyenek lesznek, akkor mindvgy, melyik faluba valók, ha nem ilyenek, nem kiséri disz és dicsőség szereplésüket akkor sem, ba megválasztásukat harminc -vagy negyven társuk számbeli fölényének köszönhetik. Nyolc évig szedte jogtalanul Orosháza község a kövezetvámot a Tóth-malomtól. A közigazgatási biróság most aria kötelezte Orosházát, hogy tizenegyezer pengőt űzessen vissza a malomnak. Orosháza azonban szánva bánva a nyolc évi jogtalan vámszedést, sáduplázott a magas bíróságra és tizenegyezer pengő helyett harminckétezret szándékozott visszaadni a malomnak. A kisgyűlés természetesen alkalmazkodott a birói döntéshez és csak a megítélt kisebb összeg visszafizetését rendelte el. Két kérdés vár magyarázatra a pénzügyi résztől függetlenül. Hogyan szedhet egy község nyolc évig olyan vámot, ami nem jár neki ? És hogyan nőhetett meg a közigazgatási bíróság ítéletében megállapított összeg háromszorosára a község elintézésében? A Békésmegyei Közlöny telefonszáma A genfi megegyezés Magyarország hatáskörébe utalta az esetleges felelős tényezők felkutatását és megbüntetését A kisantantnak nem sikerült népszövetségi vizsgálatot tartatni, a megegyezés nem érinti Magyarország becsületét és a genfi körök szerint mindkét felet teljesen kielégítheti A szomszédi jóviszonyra vonatkozó megegyea kiutasításokutal — mondják Genfben (A B. K. tudósitója jelenti.) Titulescu román külügyminiszter a jugoszláv panaszirat tárgyalásának vitájánál tegnap délután fél 5 órakor felszólalt és beszédének elején azt fejtegette, hogy a jugoszláv perirat nem érinti Magyarország bccsü'.etét. Ezután sorra vette a jugoszláv vádpontokat s azt igyekezett kimutatni, hogy Magyarország tulajdonképpen l itért a vád lényege elöl. A továbbiak során Titulescu tagadta, hogy a kisantant politikai mesterkedést folytatna Magyarország ellen, majd arra utalt, hogy a revJzionízmus nem a békét szojgálja, han'm azt veszélyezteti. A kisantant — mondotta Titulescu — nem kiván semmi olyant Magyarországtól, ami ellentétben áll nemzetközi becsületével. Nem azéit jöttünk ide, fcogy Magyarországot megalázzuk, hanem azért, hogy a békét megóvjuk. Lépjen velünk Magyarország együttműködésre, adja meg Jugoszlávia számára azt az észszerű elégtételt, amelyet Jugoszlávia kiván, ezzel előmozdítja a béke ügyét, ugy valamennyiünk mint saját békéjét. A román külügyminiszter után Benes cseh külügyminiszter emelkedett szólásra és tiltakozott az elten, hogy a cseh sajtó járt volna elől a magyarok elleni rágalom hadjáratban. Azután áttért az ukrán emigráció ügyére, majd kijelentette, hogy szerinte vannak békés és terrorista reviziőnistftk, nem teheti magáévá Aloisi báró felfogását a revízió szükségességét illetőleg. Benes után a jugoszláv külügyminiszter, Jeftics következett, aki arról beszélt, hogy a jugoszláv kormány egy pillanatig sem gondolt erra, hogy becsületében támadja meg a magyar népet, majd tiltakoztak ez ellen, hogy a marseillei merénylet a jugcsz'áv belpolitikai viszonyok következménye volt és kiiért erra, hogy Belgiumban nemcsak Sándor királyt Ítélték halálra, hanem a belgrádi kormány minden tagját. Éjfélkor létrejött a megegyezés A Havas iroda már tegnap este | jelentette, hogy azoknak a tanácskozásoknak folyamán, amelyeket Laval, Eden, Alo'si és Kánya folytattak, elvi megegyezés jött létre. A tanács éjszaka újra összeült, hogy befejezze a jugoszláv—magyar ügyet. A késő éjjeli órákban a megegyezés, amelyet rövidebb tárgyalás után mind a két fél elfogadott, létie is jött és lényegében a következőket mondja: — A tanács annak biztos tudatában, hogy az egész Népszövetség érzelmének tolmácsa egyhangúan fájlalja a marseillei merényletet, amely első Sándornak és BarthouLajos urnák halálét okozta. Csatlakozik a jugoszláv és francia nemzet gyászéhoz és azt kívánja, hogy mindenki, akit felelősség terhel, vegye el büntetését. Megállapítja, hogy amint a tanács előtti vitából, továbbá a magyar és a jugoszláv kormányok között folyó diplomáciai jegyzékváltásból is kitűnik, a különböző kérdéseket, amelyek a terrorizmussal kapcsolatosak, nem intézték el a jugoszláv kormányt kielégítő módon. Ezekből a vitákból és iratokból ugy látszik, hogy egyes magyar hatóságok legalábbis gondatlnnság miatt felelőseknek látszanak a marseillei merénylet eltt. kést ilésé vei kc pcsolatos események alkalmából és mivel a magyar kormánynak kötelessége minden megfelelő szanctiót alkalnjazni ezekkel a hatóságokkal szemben, áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a magyar kormány el is tökélte kötelességének teljesítését, felkéri a magyar kormányt, hogy közölje azokat az intézkedéseket, amelyeket é célból tett. A megegyezés ezután egy tíz tagu bizottság kiküldését javasolja, amelynek tagjai között elsősorban Magyarország, Lengyelonzíg és Olaszország foglalnak helyet és ez a bizottság tárgyalná meg azokat a javaslatokat, amelyeket a francia kormány a tanácsnak bemutatott. A késő éjjel készült s mind a két fél által elfogadott határozat igen jelentőségteljes, mert a genfi politikai körök kiemelendőnek tartják azt, hogy a kisantantnak nem siket üti népszövetségi vizsgálatot tartatni Magyarországon, a határozat nem részesít erkölcsi megrovásban bennünket és nem mér halálos csapást a revízióra. Hangsúlyozzák azt is, hogy a tanács határozata mindkét felei teljesen kielégítheti. A Népszövetség tanácsának történelmi jelentőségű éjjeli ülésén miután Eden lord zsúfolt padsorok előtt mély csöndben felolvasta a javaslatot és a tanácstagok valamennyien igennel szavaztak, Laval szólalt fel és rövid beszédben kifejtette, hogy a javaslat a tanács egyöntetű érzelmeinek kifejezője. Utána Aloisi báró azt állapította meg, hogy a javaslat olyan természetű vitát oldott meg, amely a nemzetközi békés együttműködést könnyen megzavarhatta volna. Köszönetet mondott az előadónak, amely után az ülés véget ért. Az egyik előkelő semleges politikai pártállásu diplomata, aki a genfi vitát teljesen tárgyilagosan kisérte figyelemmel, a tanács határozatával kapcsolatosan rámutatott arra, hogy az elfogadott határozati javaslat a vizsgálatot a magyar kormányra bizla és ezzel elmaradt a nemzetközi beavatkozás. Az a megoldás, amely a szomszédi jóviszony megóvására utal, a jugoszláviai kiutasításokra és a
