Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-16 / 258. szám

- Ára 6 fillér BEKESMEGYEI IOZLONT Békéscsaba, 1834 november 16. péntek 61. évfolyam 258. BK9 Igy gondoljuk Törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé az igazságügyminiszter az ügyvédi gyém és nyugdijintézet újjászervezéséről. A ja vaslat előadója igen világosan je lölte meg a készülő törvény szükségességét abban is, hogy nem lehet közömbös egy harmónikus társadalomban az értelmiség egyik rétegének a sorsa. Valóban nem lehet közömbös az ügyvédség sorsa a társadalom más rétege szempontjából sem, de ez az érdekközösség nem nyilvánulhat meg abban, hogy a gyám és nyugdíjintézet anyagi ügyeit rendbeszedik, nem nyilvánulhat meg abban, hogy az öregségi és özvegyi nyugdijak összegét az ügyvédségnek az intézet érdekében viselt megerőltető terheihez arányosítják. Ügyvédi munkaalkalmak teremtése, ügyvédi sérelmek orvoslása a legsürgősebb törvényhozási és kormányzati feladat, a gyakorló ügyvédek helyzetének javulásával a nyugdíjintézet ügyeit az ügyvédi kar rendbehozné; a nyugdíjintézet azonban, működése bármilyen hasznos, áldásos és szükséges, az ügyvédek gazdasági problémáit nem oldja meg. Nincsenek egy véleményen a törvényhatósági választások csabai jetöltjei, sürgős-e vagy nem sürgős Békéscsaba városínak önálló tőrvény haté sággá való alakulása. Banner Benedek matematikai pontossággal mutatja kl azt az érdeket, mely az azonnali gyors átalakulást •Srgeti. A jelöléseknél azonban, éppen a mai nyilatkozatok után irhatjuk, nem elég a különben helyes személyi megoFdás, a jelöléseknél mégis a. a lényeges és az a legfontosabb, hogy jelöltjeink várospolitikai programjukat összeegyeztessék és szavazás előtt a csabai választék tudhassák azt, hogy az egységes polgári párt jelöltjei egy. séges programmal foglalnak állást városunk sorsdöntő kérdéseiben. Szabadkán 1918. év végéig szabadon írhatták meg a lapok irnivalóikat, szabadon nyilváníthattak véleményt közügyekről, szabadon szólhattak közérdekű dolgokhoz. Azóta nem. Sőt ma mór nemcsak abban nyilvánul meg a sajtót láncba és ráncbaszedő hatalom, hogy miről kell hallgatnia, miről tilos írnia a bécskai magyar sajtónak, hanem pozitív irányban előírja a témát, megköveteli, hogy a marseillei ügyről a hatalom kedvére, a hatalom hangján Írjanak a kisebbségi lapok. A bácskai kormányhatalmasságok caak ott tévednek, hogy az ilyen paran csirásokon megérzik a kényszerűség, messzire kiélt a belső meggyőződés nélküli és belső meggyőződést elfojtó sorok kétségbeesett mosolya s ez a keserű mosoly van olyan fájó és lázító, mint a panasz őszinte zokszava. Az önálló törvényhatóság érdekében, amely a város részére életbevágóan fontos és az egyedüli helyes megoldás, minden erőnkkel küzdenünk kell Nyilatkoznak az Egyesült Polgári Pártok első választókerületi jelöltjei —A megyeszékhely kérdését dűlőre tudnánk vinni

y de nincs pénzünk (A B. K. tudósítója jelenti.) A november 25-iki törvényhatósági bizoltsággi választásokkal kapcsolatosan lassan kialakulnak az egyes pártok listái és a napokban már teljes bizonyossággal eldől, hogy a pártok kiknek a nevével indulnak a választási küzdelembe. Az első választó kerületben — amint megirluk — mór ismeretes a jelöltek névsora. A névsorral kapcsolatban a B. K. érdekesnek tartotta, hogy a jelölteket megkérdezze : milyen meggyőződésű politikát, milyen elveket érvényesítenek mafd megválasztásuk •setén a törvényhatósági bizottságban, mi a véleményük a város törvényhatósággá való átalakulása kérdésében és akarják-e, hogy Békéscsaba HU gyeszékhellyé váljék? Elsőnek Rell Lajos dr. reólgim* néziumi igazgatót kérdeztük meg, aki a következőkben foglalta öszaze véleményét: — Természetesen mindnyájunknak az a törekvése, hogy a vármegye törvényhatóságában Békéscsaba városát majd mentől nagyobb sullyel képviseljék és, hogy ezt elérhessük, mindent elkövetünk ami ceak tőlünk telik. Ami a város törvényhatósággá való átalakitásái illeti, ez az átalakulás véleményem szerint ma nem Igen valósitható meg, mert a helyzet olyan, bogy nagyobb beruházásokra nem gondolhatunk. Nekünk csabaiaknak azonban az önálló törvényhalóság i mindég program mpontunk marad a amint a helyzet megengedi, elhatározásunkat meg is valósítjuk. Reisz Hermann, a Generőli biztosítótársaság igazgatója igy nyilatkozott: — Jelenleg az a fontos, hogy a vármegyében a béke és a nyugalom felekezeti különbség nélkül megóvassék. A mai viszonyok között csak az erők teljes összetartősával folyhat eredményes munka. A lörvényhatósőg rögtöni megvalósítására most nem gondolhatunk, mert ez olyan anyagi megterhelést jelentene, amit a vörös nehéz helycetben lévő lakossága alig viselhetne el. Különben is a törvényhatóságban Békéscsaba olyan többséggel rendelkezik, bogy amit szükségesnek tart, azt mindenkor keresztülviheti Banner Benedek, leányliceumi tanár a következőket mondotta: — A polgári pártok arra törekszenek, hogy a törvényhatósági bizottságban számarányuk szerint kapjanak helyet, mert a szocialisták az u!őbbi években mindenütt tért veszítettek és eljött az ideje annak, hogy a polgárság elfoglalja méltó helyét. Engem inkább a kulturális kérdések érdekelnek, de az a véleményem, hogy az önálló törvényhatóság érdekében, amely a város részire életbevágóan fontos és az egyedüli helyes megoldás, minden erőnkkel küzdenünk kell. Anyagilag is határozott könnyítési jelentene az önálló törvényhatóság, mert magunkra költhetnénk azt a kb. 160 ezer pengőt, amit most évenként a vármegyének fizetünk és igy a törvényhatóság kérdésében csak arról van szó, hogy a vármegye meg tud-e élni nélkülünk. Bohnert József, a Békésmegye Általános Takarékpénztár vezérigazgatója igy nyilatkozott: — Minden csabai vágya az 'önálló törvényhatóság, de régebben is kivihetetlennek tetszett, a mai pénztelen világban pedig semmi körülményekközöttnem valósitható meg a vármegyétől független Békéscsaba. Ami a megyeszékhely kérdését illeti, nem tartom helyénvalónak most ezzel foglalkozni, mert keresztül tudnánk ugyan vinni a megyegyűlésen, de a hivatali épületek felépítése néhány millió pengőbe kerülne. 99 a listával sikerre visszük a polgári gondolatot" Ma délelőtt a nyilvőnosság elé került az egyesült polgári párt egész listája, amellyel kapcsolatban Gally Károly dr., a Nemzeti Egység pártjának helyi elnöke a következő nyilatkozatot tette: — Sikerült elérnünk, hogy a városi pérlok, egyesületek, testületek és érdekeltségek közös, úgynevezett hivatelos listával induljanak a választási harcba. Remélhetőleg ezzel minden tekintetben sikerre tudjuk vinni a polgári gondolatot és meg tudjuk szerezni a választók szavazatának nagy több* égét. — Egyébként a listán nincsenek külön rendes és póttagjelöltek, mind a három választókerületben az az öt ember lesz rendes tag, aki sorrendben a legtöbb szavazatot kapta s a másik ötöt j( ki póttagnak. Az Egyesült Polgári Pártok listája a következő: Első választókerület: Bohnert József m. kir. kormányfőtanácsos, Vrbovszky Mátyás kisbirtokos, dr. Rell Lajos gimnáziumi igazgató, Reisz Hermann biztosítási igazgató, dr. Banner Benedek tanár, Kovács M. Pá), kisbirtokos, Medovarszky Pál kisbirtokos, Leetőssy Albert asztalos, dr. Czibesz Alfonz ügyvéd, Meczák Mihály kisbirtokos. Második választókerület: Mokran Ádám kisbirtokos, Botyánszky Mihály kisbirtokos, Horváth István városi tanácsnok, Zsiros Pál szabó, Oszlécs György kisbirtokos, dr. Szilassy Antal ügyvéd, Kocsis Mihály kisbirtokos, Magyar Mihály kisbirtokos, Flamm Sándor gőzmalomtulajdonos, Mokos Károly kereskedő. Harmadik választókerület: Kol*