Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-13 / 255. szám

- Ára 6 fillér BÉKÉSMESYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1934 november fl3. kedd 61. évfolyam 255. szám íqi] gondoljuk A közigazgatási bizottság békési tagja kérte a közigazgatási hatóságokat, hogy a munkásság vezetőit őrizzék ellen. E felszólalásban nem tudunk mást látni, mint azt, hogy a felszólaló bizottsági tag bizalmatlan a közigazgatási hatóságok rendőri működésével szem ben és azt hiszi, hogy bizottsági határozat szükséges ahhoz, hogy a rendőri hatóságok megtegyék azt, amit megtenni kötelességük. Még folynak a megbeszélések a törvényhatósági válasstások jelöléseiről, még javában tanácskoznak aníl, hogy ki kivel induljon együtt. A szavazóknak valóban nem sürgős a választás, ezt érzik a jelöltek ii, Csendesek a választók, nem érdeklődnek a megyei szavazás iránt. Ezért csendesek a jelöltek. Ezért késnek a pártok a listákkal, ezért folynak még mindig titokban a megbeszélések. Végre valami titkos a választások körüli Tizenöt ingatlanra kérte az adóhatóság az árverés elrendelését a közigazgatási bizottság mai ülésén. A tizenöt adófizető közül, akiknek ingóságai nem fedezik adótartozásukat, három békéscsabai. Bizonyára csak szándékos nemfizetők ingatlanai kerülnek dobra, erre vigyáznak az adóhatóságok is, a közigazgatási bizottság is. De szomorú jellemzője az ingatlantulajdonosok vagyoni viszonyainak az, hogy az adóvégrehajtó sem talál kellő ingófedezetet. Mi lehet azokon a falakon belül, ahol az adósságok bonitásáról csak a puszta falak beszélnek. A devizakoldus Németország még a kedvező népszavazás esetén sem juthat a Saar-vidék birtokába, mert - nincs pénze (A B. K. tudósitója jelenti.) A Saar-vidéki népszavazás közeledése újból szembe állította egymással Franciaországot és Németországot, mert a mostani állapot fenntartásába Németország nem nyugszik bele, viszont hogyha a népszavazás az ő javára döntene, nem valószínű, hogy ki tudná fizetni Franciaországnak a Saar-vidéki bányák értékét és a befektetett hatalmas tőkéket, amelyeknek összege több mint 100 millió aranyfrank 8 ezt az összeget a devizaszegény, sőt devizakoldus Németországnak aranyban kellene megfizetnie, ép ugy, mintahogy aranyban kellene beváltani a forgalomban lévő f|ancia bankjegyeket is. A franciák álláspontja az, hogy visszac«atolásról mindaddig szó sem lehet, amig Németország kötelezettségeinek eleget nem telt és a szénbányák tulajdonjogát ebben az esetben katonai erővel kell megtartani, még akkor is, ha a nép3zavazás a németek javára döntene. az összeg pillanatnyilag nem át a kormány rendelkezésére. Ezután bejelentette, hogy a vármegye ínséges földmunkásainak megsegitésér? a vármegye vezetősége és az Armentesitő Társulatok a kormány támogatásával nagyobbarányu folyamszabályzási és gátépitési munkát indítottak és a munkanélküliek egy részét ezeknél a munkálatoknál — amelyekről különben a B. K. nemrégiben hosszabban megemlékezett — sikerült is elhelyezni. Végül a vármegye a városok és a községek előirányzott hasznos beruházási munkálatainak előrehaladáséról emlékezett meg a jelentés, amely azzal végződött, hogy a még hátralévő munkák befejezését éppen a munkásság érdekében szorgalmazzák. A jelentéshez először Telegdy Lajos dr. szólott hozzá s többek között feltűnést keltő javaslatban kérte, hogy a munkások vezetőit fokozottabb mértékben őrizzék ellen, mert ezek a vezetők a tömegeket éppen azoktól az eszméktől távolítják el, amelyeket a közigazgatás vezérei éppen a vármegye gondoskodásából keresethez jutott munkások számára hasznosnak tartanak. Ezután azt kérte, hogy a közigazgatási bizottság irjon fel a kormányhoz és hasson oda, hogy a gabonakereskedőket, akik tárolással foglalkoznak, vessék hatósági ellenőrzés alá, fizettessenek vélük óvadékot, számadásaikat pedig a pénzügyigazgatóság időnként vizsgálja felül. Szükségesnek tartotta ezenfelül, hogy a tárolási jegyek szövegét pontosan meghatározzák„ majd szóvátette, hogy az aszálysujtotta gazdák még mindig nem tudják, hogy milyen adókedvezményben részesülnek. Kérte azt is, hogy a mezőgazdasági munkásoknak, ha saját céljaikra őröltetnek engedjék el nekik a lisztforgalmi adó váltságát, majd felszólalása végén köszönetet mondott a vármegye vezetőségének. Bertóthy Károly felszólalása után, melyben azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági munkások búzáját úgyis vámmentesen őrlik meg a malmok, Elek Lajos pénzügyigazgatÓ8ági igazgató felvilágosította a bizottsági tagokat, a pénzügyi kormány álláspontjáról, amely szerint azoknak a mezőgazdasági munkásoknak, akik lakóhelyüktől távol laknak és buzájukat a nagy szállítási költségek miatt eiadják s otthon újra vesznek, a malmok már nem őrölhetnek vámmentesen. A további felszólalások során Bertóthy Káról megjegyezte, hogy igy meglehetősen indokolatlanul éppen a szegény néposztály számára drágítják meg a búzát. Gömbös Gyula az egységespárt ma déli értekezletén megelégedéssel nyilatkozott a lengyel-osztrákolasz ut eredményéről Ausztria és Magyarország a középeurópai kibontakozás kulcsa (A B. K. tudósítója jelenti.) A nemzeti egység pártja a nyári szünet után ma tartotta első pártértekezletét, amelyen Gömbös Gyu'a miniszterelnök részletesen ismertette római, varsói és bécsi utjának eredményét. Az elnöki előterjesztések után Gömbös mi niszterelnök emelkedett szólásra és hosszabb beszédben ismertette a politikai helyzet belső és külső vonatkozásait. Belpolitikai helyzettel foglalkozva megállapította, hogy a koimány munkája az egész vonalon rendet és nyugalmat teremtett, majd megemlékezett lengyelországi, ausztriai és olaszországi útjáról. Szóvétette azt a rágalomhadjáratot is, amelyet bizonyoa államok Magyarország ellen indítottak, fejtegetései során megállapította azt. hogy ez a hadjárat kudarcot vallott. Ezntán kiemelte a hármas jegyzőkönyv jelentőségét és megállapiioita, hogy a római jegyzőkönyvek a várakozásnak megfelelően prosperálnak különösen ami a végrehajtásra kiküldött bizottság munkáját illeti. Nagy elismeréssel szól' lengyel— osztrák és olasz útjáról és arról a meleg és rokonszenves fogadtatásról, amelyekkel ezeken a helyeken találkozott, végül kijelentette, hogy az osztrák államférfiak is mindent megtesznek az iránt, hogy a két ország együttműködése a béke és a középeurópai kibontakozás érdekében minél behatóbb és eredményesebb legyen. Őrizzék ellen a munkások vezetőit, mert eltávolítják a tömegeket azoktól az eszméktől, amelyeket a vármegye vezetői hasznosnak tartanak — mondotta Telegdy Lajos dr. a közigazgatási bizottság mai ülésén (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésvérmegye közigazgatásának ülését ma délelőtt negyed tízkor nyitotta meg Fáy István dr. főispán, aki megnyi'ó beszédében be jelentette, hogy Hercsuth Kálmán tanfelügyelőt a kultuszminiszter Budapestre helyezte át. Javaslatára a közigazgatási bizottság köszönetet mondott az értékes munkáságot végzett távozó tanfelügyelőnek. Ezután Pánczél József dr. főjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, amely többek között a következőket mondja : — Az elmúlt hónap nagymérvű szárazsága az őszi árpa és buza vetésekben tekintélyes károkat okozott, mert a szárazföldbe vetett mag csirája elsorvadt, igy a vetést sok helyen kiszántották. A száraz időjárást természetesen a többi vetés is erősen megsínylette. A mezőgazdasági lakosság helyzetében az elmúlt hónapban rosszabbodás jelei mutatkoztak, mig a kereskedelem és ipar forgalma az őszi beszerzések következtében némi emelkedést mutat. Megemlékezett az alispáni jelentés arról is, hogy a közigazgatás menetében az elmúlt hónapban nem történt fennakadás. A községi költségvetések felülvizsgálata folyamatban van, a mai időkben szükséges takarékosság elvét minden vonalon a legszigorúbban érvényesitik s a vármegye háztartási költségvetésének minisztériumi felülvizsgálata is befejeződik ebben a hónapban. — A Körösök hajózhatóvá tételére — mondja tovább Márky dr. jelentése — minden intézkedés megtörtént, a terveket elkészítették s a megejtett költségvetés szerint a munkálatok mintegy 6 millió pengőbe kerülnének, azonban ez