Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-11-07 / 250. szám

Ára 0 fillér Békéscsaba, 1934 raovemisei* 7 a sieráa 61. éwfoSysrm 210. szánra égy gondoljuk Legyen vége a terrornak és ez erőszaknak Európában — kiál­totta oda az egész világnak So rr.ogymegye közgyűléséből Bathlen István. Legyen vége mér, kiáltjuk mi is és a rend éa nvugaíom or­szágából, reméljük, várjuk, kivár­juk, óhajtjuk, hogy a rend és a nyugalom végre visszajöjjön Euró­pába és ebbe az egész keserves világba I Jöjjön a nyu alom, ami­kor a vol! miniszterelnöknek nem kell majd tagadnia, hanem tudva állilhatje, hogy ismét mindenütt tiszteletben tartják a közszabadsá­gokst, a politikai és egyéni sza­badságot, a szólés és lelkiisme­reti siabadságot 1 Bethlen István beszédéből ast tanultuk, hogy ahol rend és nyugalom, ott szabadság is van és ahol szabadság, olt rend js van. Ki ne akarna ma Euró pában rendet és nyugalmat? A vármegye képviseli a n?mzeii Snkornsányzatot és ettől az fnkor­tnáiyzatlóa eltérői nemcsak fci!>a, kantra bün is — coud- t!a Ss-mogy­várnscgye törvényhatósági bizottsá­gárak legujatb öiebös tagja. A vá*­napgyák és a nvmxeii atitonómsiák battskSréuck legV ssebb csökkentése Is valciben több lenne híbáaál. Mind­annyian a magyar poHti-ra alappil­léreinek tekintjük az önkormányza­tokat és ba örfciir.k is annak, hogy maga Bethlen István áll l>i védel­mére, még npgjolb az örömünk, hogy nem is tán:adta senki. Harmincmillió peneős költség­vetéssel dolgozik a Társadalom­biztosító Intézet. A költségvetési többlet ebből 18.000 pengő. Szem­beállítva a két számot, soknak ez a bevételi többlet nem mond­ható. Soknek csak a harmincmiifSő pergő mondható, amit évenkint kiizzad ez ez ország az OTI szé mára. Ez a harmincmillió pengő olyan hihetetlenül magaa szám, hogy a fiumeuli felhőkarcoló törpe viskónak látszik mellette. Megegyezés várhaló a békéscsabai szabó­harcban (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai férfissabók hétfő esti ülésén Cajernyik Lsjos elnök bejelentette, hogy a bojkott hatá­rozat következtében tárgyalások indultak meg, amelyek a békés kibontakozás útját ke­resik. Ezek a tárgyalások előreláthatóan rövidesen eredményre fognak ve­zetni és a harc befejezést nyer. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszáma lég karácsony előtt a képvi­selélséz elé kerül a kormásiy választójogi javaslata, amely az egész vonalon bevezeti a titkosságot (A B K. tudósitója jelenti) Kletéfces helyen olysn értesülést kaptunk, hegy a Eicrmáry vélesztéjcsi jeveslaff' a karácsony előtti ülések valamelyikén kerül a t épwisetclriz elé. A kiszivárgott hirek szerint a javaslat ugy a Izcstromos szava­zást, mint a prémium rendszerét elvett, megta tja a kerületenkénti választást és as egész vonalon bevezeti a titkosságot, A javadat érteimében a képviselők léts-TÉmaít kisebb »rj nyban csökkentik és a kötelező ajánlások számát is lénye­gesen leszéllitákj. A teljes bizaícm jeíe az a tény, hogy a kormányzó ur nem küld ellenőrző biztost az evangélikusok negyven esztendő után újra összeülő egyetemes zsinatára Kiterjesztik a presbitériuirnkat, rendezik a fellebfcszcsek ügyét, változások lesznek sz egyházi adózás rendszeré­ben is és a röi válesztójegben de arról szó sem lehet, hogy a nők is viselhessenek egyházi tisztséget Az egyetemes zsinatra Békéscsabáról Szeberényí érdekes nyilatkozatot adott a B 242 kormányzatáról szóló régi törvé­nyeiket, hetéroznak a presbitériu­mok kiterjesztéséről, az egyház­kormányzat és egyháübiráskodés szétválasztáséról, továbbá az egy­házkcrmáriyzatban ez egyházi és világi elemeknek paritásos érvé­nyesítéséről. Békéscsabáról ez evangélikusok november 10 i zsinatára Szeberényi Zs. Lajos ev. es­pere, felsőházi tag n!>2Ík fel, akit a B. K. munkatársa ke­resett fel, hogy a zsinaton tárgya­lásra kerülő nagyfontosságú egy­házi kérdések felől érdeklődjön. — Nagyon szerettem volna, ha ezt a zsinati gyülíst Csabán tartjuk meg — mondta Szelrerényi Esperes —, de ez a tervem nem siketült, mett a zsinat fővárosi tagjai sokkai többen vannak, mint mi és nem vállalkoz­tak a hosszú ntra. — Kérem Méltóságos Uram — kérdez­tük —, mi a jelentősége annak, hogy a Kormányzó Ur nem küld ellenőrző biztost a zsinatra ? (A B. K. . tudósitója jelenti.) Az evangélikus egyház törvény­hozó seirafa — mint ismeretes — 1894 ben ülésezett utoljára. Az okkor hozott törvények negyrésze ezóta korszerűtlenné vált, ugyany­nyira, hogy azoknak a mai idők szellemének megfelelő átalakítása immár sürgős szükségesség. Negyven esztendő után szombaton, november 10-én ül össze njra a magyaror­szági evangélikusok novellá­ris zsinata amely ma,d átdolgozza qz egyház — Ez a tény a teljes bizalom jele — mondotta az Esperes Ur. — A tizennyolcadik és tizenkilen­cedik százé dban még királyi biz­tosok jelentek meg gyűlésein­ken, de már Ferenc József sem látta szükségesnek a biztosok ki­küldését, most pedig a kormányzó is hasonló álláspontra helyezkedett. — A presbitériumok kiterjesztése illetve rendszeresitése milyen változást hozna az egyház szervezetébe? — Nálunk a presbitériumok eddig csak elsőfokuak voltak, most pedig a zsinaton minden valószínűség ezerint felállítjuk az esperességi, kerületi és egye­temes presbitériumokat. — A nők aktiv és passzív választójoga tekintetében milyen intézkedésekre készül az egyetemes zsinat? — A vegy es házasságban élő asszonyoknak és ez önálló fog­lalkozással bíró nőknek eddig is voít aktiv választójoguk, most ezt a jogot minden egy bizo­nyos kort elért nőre kiterjesz­tik. Az én véleményem ebben a kérdésben az, hogy a választójog kiterjesztése igen helyes, mert nem voIS méltányos, hegy például a családanyák hátrányba ke­rüljenek az önállé foglalko­zású nőkkel szemben. Arról természetesen szó sem lehet, hogy az egyetemes zsinat a passzív választhatóságot is Zs. Lajos utazik fel, aki K.-nak megadja a nőknek és ezzel elősegítse azt, hogy egyházi tisztségeket is vá'lalhsssenek. — Hogyan történik meg az egyház­kormányzatnak és az egyházi bírásko­dásnak szitválasztésa? — Ami ezt a kérdést illeti — rrondetta az Esperes Ur — nem valószínű, hogy keresztülvihető, mert sejnos a nagy körültekin­tést és tapasztalatot igénylő bíráskodásra nincs elég alkal­mas emberünk. — Az egyetemes zsinat munka­rendjén tul azonban minden való­színűség szerint módosítjuk a régi egyházi kódexnek azt a rendelke­zését, amely szerint a hatcrczrlt kat rgyetlen ember is megfellebbezheti. Ez már sok viszás helyzetet terem­tett, úgyhogy a zsinat bizonyára elhatározza, hogy a felle bbezéshez a választék bizonyos százalékának alá­írása szükséges. Végül pedig ugy tudom, hogy a zsinat az egyházi adé^ás rendszerében is bizonyos változtatásokra [törekszik. A í«inat munkája különben — fe­jezte be nyilatkozatát Szeberényi Zs. Lajos — hscsak valami közbe nem jön, körülbelül tíz napig tart el, lehetséges azonban, hogy a megnyitás után azonnal felfüggesz­tik az ülést és a munka a külön­böző bizottságokban folytatódik tovább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom