Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-31 / 246. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 október 18 LAKODALMAKRA saját szliretelésü, ^ SpitZ Samunál o- es ujborok, must, pálinkák ban kaphatók Főbelőtte magát és szörnyet­halt Gyiire Gábor főkaiauz Anyagi gondjai kergették a halálba (A B. K. iudósitója jelenti.) Ma délelőtt kilenc órakor Gyiire Gábor negyvenhat éves AEGV-fő­kalauz, Temetősor 6. sz. alatti la­kásén fegyverével szájába lőtt és azonnal meghalt. Gyiire Gábor felesége az udvaron lévő mosó­konyhában kora reggel óta fűtött s kilenc óra tájban megkérte az urát, hogy helyettesítse egy kicsit, mert dolga van. Gyüre vállalkozott a feladatra, mikor pedig az asszony ugy tíz perc múlva visszament, már holtan találta. Érdekes, hogy a házban hallot­ták a revolver dörrenését, da nem tulajdonítottak nagyobb fontossá­got neki, azt hitték, hogy a szom­szédban sokszor sokkal nagyobb zajjal dolgozó motorkerékpárüzem működik. Gyüre Gáborhoz kihív­ták a mentőket, de segíteni már nem tudtak rajta. Hamarosan ki­szállt a rendőri bizottság is, de nem rendelte el a holttest hulla­házba szállítását, igy boncolást valószínűleg nem tartanak. Gyüre Gábor tettét állítólag anyagi gon­dok miatt követte el. A külföld — A magyar vidék idegenforgalma a külföldi vendég látó­szögéből — A Balaton rajongói és a balatoni idegen­forgalom hibái — Irinyi Jenő vezetésével jövőre kül­földi újságírók csoportja látogatja végig a magyar vidéket — Dr. Barry Kurt érdekes nyilatkozata Bécs, 1934 október végén Elsőnek adtam hírt ez év tava­szán arról, hogy Ausztria egyik legjelentősebb utazási irodája, a Barry et Co. rendszeres autóbusz­járatokat indit meg a Balaton felé. E híradásommal kapcsolatban kö­zöltem az iroda kitűnő vezetőjé­nek, Barry Kurt doktornak érde­kes nyilatkozatét is. Azt mondotta nekem márciusban Barry doktor : „... a Balaton meg fogja bolon­ditani egész Bécset ..." és most a nyári szezon végeztével elmen­tem újra a Schwarzenberg Platzra, hogy megkérdezzem: beváltak-e vájjon azok a remények, amiket a mindig optimista Barry doktor a Balatonhoz fűzött. Iratcsomók kerülnek elő a szek­rényekből, elszámolások számosz­lopai állnak glédéban léniázott papiroson és a „balatoni express" — igy nevezték el Bécsben a min­den reggel Keszthely felé induló autóbuszokat — megteremtője eze­ket mondotta nekem: —Tizennégyezer éjszakái töl­töttek el a bécsiek a Bala­tonnál. — Itt vannak kérem a számok. Rendes balatoni járatunk junius harmincadikán indult meg és szep­tember másodikáig volt üzemben. Két hónao alatt 233 utast szállí­tottunk Tapolcáig és 748 utast Keszthelyig. Összesen tehát tizen­négy utas hijján ezer embert kül­döttem le a magyar tengerhez. Akik Tapolcáig utaztak, azok a Balaton északi partját keresték fel, a keszthelyi utasok pedig a somogyi oldalt. Ha tekintetbe ve­szem azt, hogy utasaink átlagban két hetet töltöttek el a Balaton­nál — akadtak, akik tovább ma­radtak és voltak olyanok, akik csak pár napra mentek — akkor | megkapom ez eredményt: a bécsi autóbuszjárat által levitt vendégük összesen ti­zennégyezer éjszakát töltöt­tek el a Balatonnál. Ez a szám minimálisan negyven­ezer pengő bevételt jelent a ma gyar idegenforgalom számára. Az eredménnyel mi meg vagyunk elé­gedve és máris elhatároztuk, hogy jövőre nemcsak rendszeresítjük a járatokat, hanem azokat alaposan ki is bővítjük. Jövőre mór előbb üzembe ^ helyezzük a „balatoni expresst", amely Keszthely helyett Budapestig közlekedik, érinteni logía a Balaton déli partjának vala­mennyi fürdőhelyét, aztán Székesfehérvárt és igy érke­zik Budapestre. A bécsiek általában meg voltak elégedve, jól érezték magukat, de — bizony panaszok is akadtak bőven. És ha én erről most a Bé­késmegyei Közlöny hasábjai em­lítést teszek, akkor teszem ezt azért, mert őszinte baráija vagyok Ma­gyarországnak, a további akciótól eredményt várok és szerelném, ha a figyelmeztető szavak nyomán a panaszok alapjai a jövőben meg­szűnnének. — A legnagyobb baj, hogy a Ba­laton nincsen idegenekre beren­dezve. A vizvezeiék és villany hiánya miatt sokan panaszkodtak. De még többen panaszkodtak amiatt, hogy még ott is, ahol víz­vezeték van, hiányzik a félreeső helyek higiénéje. Ez a kérdés egyik gerince az idegenforgalom­nak és ma már nem lehet róla nem beszélni. Hibának tartom azt, hogv a balatoni fürdők a vidéki sajtó támogatását kimerilik abban, hogy szeletekre vagdalt ujságpapirost akasztanak rozsdás szögre oda, ahol külföldön már rége3 régen higiénikus papiros hever porcellán lédikókban. Ezeknek a berende­zése nem okoz különösebb költ­séget és a Balatonnak is meg kell értenie azt. hogy — enélkül nem lehet idegenforgalomról beszélni. — Nagy baj azután az, hogy a balatoni szállók és penziók veze­téséből sok helyen hiányzik az egészséges üzleti szellem és üz­leti szolidság. Mi a szezon elején mindegyikkel megkölöttük a ma­gunk megállapodását és tartottuk is magunkat a megállapított árak­hoz. Épen az olcsó árak voltak azok, amelyekkel sikerült felkel­teni Bécs érdeklődését. Ezzel szem­ben aztán az történt, hogy egyes szállodák és penziók, látván a si­kert, amelyet mi a saját költsé­günkön kifejtett drága propaganda révén értünk el, hirtelen, szerző­désellenesen felemelték áraikat. Akadtak olyanok is, akik nem­csak a duplájára mentek az ár­emelésben, hanem a tavasszal megállapított áraknak háromszo­rosát kérték. Ennek a jövőben nem szabad megtörténni és az idegenforgalom egészséges fejlő­désére őrködő magyar hatóságok­nak kell gondoskodniok róla, hogy a vállalkozók tartsák be vállalt kötelezettségüket. — Én bízom benne, hogy a ba­jok jövőre megszűnnek és a bé­csiek, akik annyira szivükbe zár­ták a Balatont, még nagyobb szám­mal mennek le oda. Mi divatba hoztuk a bűbájos magyar tengert Ausztriában, ahol még mindig ra­jongva beszélnek a nyári vakáció­jukról azok, akik a Balatonnál voltak és a páratlanul szép vidék, a pérjét ritkító magyaros vendég­szeretet, a Balaton egészséges strandja elfelejtetik az emberekkel a kisebb zökkenőket. De — épen a Balaton érdekében áll, hogy ezek egészükben elmúljanak... A külföldi sajtá kíváncsi a magyar vidékre. A magyar idegenforgalom egyik leglelkesebb apostola Irinyi Jenő, Kedvezményes sztn házjegy a Békés­megyei Közlöny előfizetőine k. A siker és eredmény kötelez. Mi is csak kö­telességünket teljesítjük, amikor a legnagyobb áldozatok árán ujabb és ujabb kedvezményeket nyujtunk elő­fizetőinknek. A mai naptól kezdve a Városi Szinház minden előadására 30 darab jegyet teljes árban megvá­sárol kiadóhivatalunk é§ ezeket a je­gyeket c sakis előfizetőinknek kiadó­hivatalunkba n 20 szá zalék kedvez­ményei á ru sitju k. Jegyirodánk teljes áru jegyeket továbbra is bárkinek kiszolgáltat. A rendelt jegyeket ház­hoz küldjük. Jegyrendelő telefon: 242 Wesselényi-utca 27. az Országos Idegenforgalmi Ta­nács bécsi megbízottja. Vele is beszélget em idegenforgalmi kér­désekről. Ezeket mondotta nekem: — Fabinyi Tihamér kereskedel­mi miniszter hivatalbalépése óta arra törekszik, hogy a magyar idegenforgalmat külföldi propagan­dával kiépítse és a Magyarországba jövő idegenek figyelmét nemcsak Budapestre, hanem a magyar vi­dékre is felhívja. A miniszter ur intenciójának megfelelően rendez­tem meg a bécsi sajtó társaski­rándűlósait a Balatonhoz, Kecs­kemétre, a bugaci pasztára és Szegedre. Ezeknek a kirándulá­soknak nem várt eredményük volt. A lapok hasábos cikkekben szá­moltak ba a magyar vidékről, a legnevesebb bécsi irók tárcákat irtak tapasztalataikról, báró Neu­stadter-Stürmer osztrák népjólé­ti miniszter, — aki maga is a Balatonnál nyaralt — büszkén mondotta, hogy: „Mi osztrákok felfedeztük a Balatont" . . . Jövőre ? ckozotabb mérték­ben rendszeresítjük - ezeket az osztrák sajtó kiránduláso­kat és ezúttal nemcsak a Balatonhoz, Szegedre éa Kecskemétre visszük el újra az osztrák lapok szerkesztőit, hanem a magyar vidék min­den s rémottevö helyére is el­megyünk . . . és megvagyunk győződve róla, hogy bécsi kollégáinkét mindenütt a közismert magyaros vendégsze­retettel fogják fogadni. A balatoni, szegedi és kecskeméti kirándulá­sokról még ma is beszélnek a bécsi redakciókban . . . — A bécsi lapok mindegyike, a Neue Freie Presse. Neues Wiener Journal, a Neues Wiener Tagblatt, a Reichspoat, a Wiener Allgemeine Zeitung, de a többiek is maguk is rendeznek magyarországi társas­utazásokat, amelyek közül talán a legjobban a szegedi sikerült. Ezt a bécsi Automobil Klubbal együtt a Presse rendezte meg. Jö­vőre rendszeresitik ezeket a ren­dezéseket, én azonban azt szeret­ném, ha a lep^k programjukba vennék az egész magyar vidék alapos propagálásét és a bécsiek­ből kijutna az Alföldnek, a Du­nántúlnak, a Duna-Tisza közének és a Tiszántúlnak is. Ezt pedig tervszerű és okos propagandával annál könnyebb elérni, mert hi­szen köztudomósu, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett az idegenforgalom Eurépa minden államában csökkent, •gyesegyedül Magyarország az, ahol az idegenforgalom jelentős mértékben emelke­dett. Magyarország divatba jött és nekünk a mai alkal­mas időpontot ki kell használnunk. Szerte Európában mindenfelé a legnagyobb elragadtatással beszél­nek az idegenek Magyarországról. Aki csak egyszer ia eljött hoz­zánk, annak szive visszavágyik. Magyarország divatba jött. Most van a legalkalmasabb ideje annak, hogy a vidék is belekap­csolódjék a külföldi propagandába és az idegenforgalom révén uj tő­két hozzon az országba ... Paal Jób

Next

/
Oldalképek
Tartalom