Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-23 / 239. szám

Ára 6 fillér SMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba

f 1934 október 23. kedd 61. évfolyam 239. szám közös küzdelmeiben, történelmi patinát nyert régi barátságon kivül a változott kornak és viszonyoknak megfelelő uj kapcsolatok megteremtéséért utazott el Varsóba a magyar miniszterelnök. Meleg rokonérzéssel vette tudomásul a magyar közvélemény, hogy a miniszterelnök hetedik külföldi utja Varsóba vezet 8 hogy Göm, bös uti programja változatlan maradt és minden külföldi várakozás ellenére akkor utazott el, amikor a marseillei események kárhozatos utójátékaként ellenségeink rágalomhadjárata még mindég pergőtűzzel dolgozik ellenünk, ez annyit jelent, hogy külpolitikánk céltuda lós kiépítését semmi hazugság, semmi mesterkedés nem zavarhatja meg. A miniszterelnök elutazása kettős jelentőségű. Egyrészt bizonysága annak, hogy a lengyel-magyar barátság ősi, erős szálainak további megerősödését és a két ország közötti kapcsolat kimélyitését joggal remélhetjük, másrészt pedig mindennél világosabb bizonyítéka annak, hogy az egyes államok sajtójában ellenünk folytatott rágalomhadjárat nem akadályozhatja meg a magyar kormányt előre megállapított munkaprogramjánek végrehajtásában. Gömbös Gyula, amint elutazása előtt az ország számára elmondotta, teljesen nyugodtan itéli meg a helyzetet és varsói útjára a iesnagyobb nyugalommal indult el. Nem tartja szükségesnek, hogy a rágalomhadjárat ellen itthon maradva védekezzék, mert jól tudja, hogy az európai közvélemény csakis a tiszta igazságot keresi. Ez az igazság pedig a mi igazságunk, ez az igazság a magyar igazság. A miniszterelnök nyilatkozatát, amely érzésünk ezerint a magyar nemzeti öntudat, a magyar nemzeti becsület nagyszerű riadója, ezóta mér az ország határain tul is olvassák. Szerte az egész Európában. Ám olvassák, hiszen nekik szól, barátnak, ellenségnek egyaránt. , De ha olvassák, értsék is meg. Értsék meg, hogy Magyarország céija a marseillei szomorú eseménnyel kapcsolatban sem más, mint az, amit felelős államférfiéi husz esztendő óta következetesen hangoztatnak és sürgetnek: — a színtiszta igazság megállapítása. A magyar miniszterelnök nem zökkenti ki magát mindennapi munkájának kerékvágáséból. Nem Párisba, Londonba, vagy Genfbe, sőt nem is Prágába siet, hanem elmegy Varsóba, ahova mér hetek óta készült. És elutazása előtt ugyanakkor, amikor a pertinaxi hajsza még hevesebben lángol, ő a tiszta lelkiismeretnek nem hamisítható, nyugodt hangján beszél. Nem tartja szükségesnek, hogy az ország ellen szórt rágalmakkal szemben itthon épített fedezékbe vonulva folytasson defertzivát, mint ahogy az egész magyar nemzet méltóságán alulinak tart minden más megnyilatkozást, mint azt, ami az igazság kiderítésére irányul. Gömbös Gyula méltóságteljes és határozott gesztussal felelt a Prágából elindított hamis vádakra, a cseh oroszlán pedig, amely az aesopusi farkas módjára a magyar bárányra fogta rá, hogy alulról felfel^ zavarossá tette Európa békepatakjának vizét, ugy nézhet a Varsó felé robogó vonat után, mint ahogyan Aesopus rókája nézett az elérhetetlen magasan lógó szőlőfürtre. Apóka mozdulatlanul aludt az ágyban, odamentem és a vasbottal fej bevágtam, az öreg megmozdult, mire háromszor rásújtottam, akkor már nem mozdult többet Nagyon szegény voltam és elhatároztam, hogy megölöm a két boton járó Nagyszklenár Györgyöt — mondotta a 18 éves gyilkos — Este lett mire beértem a tanyába — A kutya ismert, nem bántott — A gyilkos béres vallomásában annyi szakértelmet árult e!, mintha kijárta volna a rablógyilkosok iskoláját (A B. K. gyulai szerkesztőségétől.) A gyulai büntetőiörvényszék Unghváry-tanácsa rendkívül érdekes bűnügyet tárgyalt szombaton délután. Ketten álltak a bíróság előtt, az egyiket rabló yilkosság, a másikat lopás bűnével vádolták. A bünpernek az a különösebb érdekessége, hogy a fegyházőr egy tízennyolcéves gyerkőc mellett ül. Ő az áilitólegos rablógyilkos. Féltizenegykor vonult be a tanács : Ungváry János királyi törvényszéki tanácselnök, Tömöry József df. és Kuliczy Béla dr. törvényszéki bírák. A vádat dr. Szarvassy királyi ügyész képviseli, a hivatalból kirendelt védő pedig Japport dr. gyulai ügyvéd. A vádlott Plentri Pál kondorosi születésű, tizennyolcéves béresgyerek. Értelmes ercu, jóképű gyerek. Iskoláit rendesen és jó eredménynyel végezte. Tizenkéíéves kora óta maga keresi a kenyeré«. Egyízben, rövid ideig javitó intézetben volt. Nem folyametosen, hanern az elnök kérdéseire felelve adja elő a gyilkosság történetét. Halk he ngon, minden lelki izgalom és minden megindultság: nélkül hesséli el a szőrűyü eset lefolyását, mintha csa ak kukoricatörést mesélné. A hallgató nem birja megítélni : elvetemült, cinikus gazember-e ez a gyerek, vagy a jól betanult leckét mondja fel ? — Nagyon szegény voltam — meséli — sohasem volt pénzem. A rajtam való rossz ing volt az egyetlen alsóm. A kommencióm négy mázsa busa, egy mázsa árpa, egy pár csizma és egy kabát volt. Egy héttel a gyilkosság előtt határoztam el, hogy megölöm és kirabolom az öreg, két boton járó Nagyszklenár Györgyöt, gazdáin, Cíicsely Pál ipát. Julius 7 én kimenőt kértem, hogy haza mehessek és anyámmal rendbehozassam az ingemet. A később kihallgatott Csicsely Pál vallotta, hogy a fiu tőlük kapott két váltó alsóruhát s hazamenetele előtt frissen mosott, jó inget vett magára. Ezt a fiu apja is megerősítette. Ebbií a kamrábóS jutottam be a szobába, ahol apóka aludt... — Elindultam hazafelé, de nagy kerülővel Nagyszklenár György tanyájára tértem be. A Csicsely-tanyáról egy hossza ajtó-hevedervasat vittem magammal a kabátom ; alatt nadrágfzáramba süIyesztve. Este lett, mire beértem a tanyába. A kutya ismert, nem bántott. Az istállóban háltam a szalmán. Napfelkelte előtt hozzáláttam. Kifeszítettem a külső kamra ajtaját, kihoztam egy nagy fúrót, meg a baltát, hogy az első kamra ablakából kiszedjem a vasrudakat. Ebből a kamrából juthattam be a szobába, ahol az apóka aludt. Nekiestem baltával az ablakrómának, de a balta egy kettőre elvált a n> elétől és leesett a földre. Utána dobtam a nyelet is. Elővettem a fúrót és megfúrtam a vasrúd alját. (A fiu itt annyi szakértelmet árul el, mintha kijárta volna a betörő iskolát.) A rud kidűlt, kivettem. A másikat is. Bemásztam a kamrába, onnan bejutottam a szobába. Apóka mozdulatlanul aludt az ágyban; odamentem és a vasbottal főbe vágtam. Ez a. ütés rosszul talált, az öreg a lejét megmozdította, mire még háromszor rásújtottam, akkor már nem morgott többet. A vázrajzból és fényképekből megállapítható, hogy az áldozatot három párhuzamos, balról jobbfelé haladó csapás érte: egy a homlokán, egy a bal szemöldök fölött és egy ettől kétujjnyival lejebb. A második csapás vott a halálos. Amikor odaértünk, már nagy embertömeget láttunk. A gyilkosságot felfedezték — A vére nem fröccsent, nem lettem véres, a vasbot sem. Aztán felnyitottam a ládát, ott állt az ágy végében. Nem kellett feltörni, nem volt bezárva. A ruhákat kidobáltam és megláttam apóka pénzét. Magamhoz vettem. A fogason IÓRÓ ruháját is végig tapogattam, de nem volt benne pénz.. Eltávoztam azon az uton, aho

1 bejöttem. Útközben megolvastam a pénzt, 21 pengő volt. Vonatra ültem és haza mentem Kondorosra. Otthon vettem dohányt. Apámnak adtam 1 peng5 20 Isiiért. Gazdám fiának adtam 2 pengőt azért a két pár galambért, amit vettem tőle. — Amint beértem s tanyába, gazdám parancsára befogtam és áthajtottunk apóka tanyájára. Amikor odaértünk, már nagy embertömeg volt az udvaron. Fölfedezték a gyilkosságot. Csicsely Pál vallja, hogy ő nem men be a halot'as szobába, meggyilkolt ipa holttestét megnézni, a Pali gyerek azonban bement. Semmi megindulás, vagy ideges izgatottság nem látszott rajta. Neki eszébe se ötlött, hogy a fiu lehet a gyilkos. Egy élet ára egy hold föld — hazudja a gyilkos Az elnök kérdésére elmondja még a vádlott gyerek, hogy a gazdája, Csicsely Pál neki ígérte egy holdnyi földjét, ha megöli az apókát. A gyilkos gyerek különben tisztában van a reáváró büntetéssel, de határozottan megmarad amellett, hogy áldozatát vasbottal ötölte agyon. Ezután leültetik.