Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-09-18 / 210. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Ünnepélyes közgyűlésen vette át vitéz Márky alispán Füzesgyarmaton díszpolgári oklevelét Füzesgyarmat község képvi­selőtestülete vasárnap délelőtt díszközgyűlés keretében adta át díszpolgári oklevelét vitéz Márky Barna dr.-nak, Békésvérmegye al­ispánjának. Ez alkalomból a vár­megye tisztikara majdnem teljes számban jelent meg a községben. A vendégek fogadtatása után dr. Tóth Béla főszolgabíró nyitotta meg a díszközgyűlést, amelyen való megjelenésre küldöttség hívta meg ez alispánt. Lelkes éljenzés köszön'ötte a terembe lépő alis­pánt. Farkas Elek főjegyjő ismer­tette azokat az érdemeket és előz­ményeket, melyek miatt a község az alispánt díszpolgárává válasz­totta, majd átnyújtotta a diszes kiállitásu oklevelet. Riegel Géza plébános üdvözölte ezután meleg­hangú beszédben a képviselőtes­tület nevében Márky Barna dr.-t, majd Tóth Zsigmond bíró a front­harcosoknevében mondott üdvözlő szavakat a község uj díszpolgá­rához. Vertán Emil főjegyző a ma­gyar falvak és a községi jegyzők nevében köszöntötte az alispánt, aki meleg hangon és meghatottan mondott köszönetet hosszabb be­szédben a kitüntetésért és üdvöz­lésekért. Tóth Béla dr. főszolga­bíró zárta be ezek után a disz közgyűlést, mely a Himnusz eléne­keiésével ért véget. A díszközgyűlés után társas ebéd volt a Kaszinóban, ahol Haraányi László jegyző, majd utána vitéz Pánczél József dr. fő­jegyző köszöntötte fel az alispánt. A társaság a késő esti órákig ma­radt egy ütt. Korán munka nélkül maradtak a mező­gazdasági munkások Nyomasztó a kisiparosok és kiskereskedők helyzete Az alispán jelentéséből A cukorrépa terméskilátásai ked­vezőnek mondhatók. Kukoricában csak közepes ter­mésre lehet számítani. A mezőgazdasági lakosság, illet­ve a gazdaközönség helyzetében lényeges változás nem következett be. A gabonaárak az elmúlt esz­tendő hasonló időszakához viszo­nyítva lényegesen magasabbak ugyan, de a vármegye északi részében, a termésered. mények gabonában any­nyira silányak, bogy el­adni való termése a gazdának gabonában nincs. A korán kezdődött aratás és cséplés következménye, hogy a mezőgazdasági munkások is ko­rán munka nélkül maradtak, ke­resetük nincsen és teljesen annak felélésére vannak kényszerítve, amit a nyár folyamán az aratásnál és cséplésnél kerestek. Igen nagy a száma azoknak a munkásoknak is, akik aratási és csépíési 'munka nélkül maradiak és igy az egész év folyamán arra a keresetre vol­tak ráutalva, amit a hatóságok inaégmunka cimén juttattak nekik. A munkások általában az egész vármegye területén, naponként tö­megesen keresik fel a hatóságokat és munkát kérnek. Az aratási és cséplési munka nélkül maradt munkások foglal­koztatása szempontjából megindí­tott tárgyalások eredményeként a kereskedelemügyi miniszter 35.000 P transzferkölcsönt utalt ki a vár­megyének azzal a meghatározott céllal, hogy ez összeg terhére a gyoma—dévaványai és füzesgyar­mat— darvasi utak tervszerű fel­töltési munkálatait hajtsa végre. Ezek a munkálatok megindultak és akadálytalanul folynak. A földmivelésügyi miniszter az Ivánfenéki társulatnak 80.000 P-t bocsájtott rendelkezésre. E mun­kálatoknál szeghalmi, körösladányi, vésztői, füzesgyarmati és köröstar­csai munkások foglalkoznak. A kisiparosok, kiskereskedők helyzete nyomasztó, a rossz ter­més miatt a gazdaközönség és munkásosztály megrendeléstől, vá­sárlásoktól tartózkodik. Miért csak Lengyelországnak?... A Népszövetség megfutamodik a magyar kisebbségi kérdések becsületes tárgyalása elől (A Békésmegyei Közlöny tudó­sítója jelenti.) Az angol politika előkelőségei újra és újra megál­lapítják, hogy a kisebbségi kérdés a Népszövetségnek mindig a leg­gyengébb oldala volt. Lengyelor­szággal szemben szinte tolakodóan jóakaratuak voltak, azonban a magyar ügyek állandóan süket fülekre találtak Genfben. A ma­gyar panaszokat elrejtve az érdek­lődés elől, úgyszólván a nyilvá­nosság kizárásával tárgyalták. A Népszövetség minden esetben megfutamodott kötelezettségeinek teljesítése elől és ho^y a magyar ügyeket elsüllyeszthesse, tárgyalá­sait mindig ilyenkor elnapolta. Len­gyelország kétségenkivül nem ta­gadhatja meg egyoldalúan a kisebbségvédelmi szerződéseket, da ezt sem Románia, sem a többi nem tebeti büntetlenül. Szolgáltassanak igaz­ságot végre az összes kisebbség­nek, akárki és akármilyen formá­ban is sérti meg jogait. Ne felejtse el, amit tegnap olvasott s a Békésmegyei Közlönyben minden­nap megtalálja a város és a megye Ont érdeklő szenzációit. A Békésmegyei Közlöny 6 filléres ol­csó árával, havi két ingyen apróhir­detésével, reklámtanácsadójával szol­gálja előfizetői és olvasói érdekeit. Jankai D. Tibor, a KUT tagjának képkiállitása az Aurórában Vasárnap délelőtt nyílt meg élénk látogatottság mellett az Aurora Jankai D. Tibor kiállítása a Kultúrpalotában. A művész ez­úttal festményei sorét néhány ap­róbb plasztikával egészítette ki. Jankai szerencsés kézzel válogatta össze müveit, úgyhogy ez a kiál­lítás a művész sokrétű egyénisé­gének teljes keresztmetszetét adja. Lágy tónusban tartott, mély per­8pektivóju, nemes lírában elfino­mitott tájképek sorából bukkannak elő irreális felfogású, de élénk­szinesen üde vásznai, melyek a mese3zerüségig tisztán, töretlenül edják a valóságot. A szinek tisz­taságéból mit sem veszítve köze­ledik mindinkább a realitáshoz. Ezek a falu-képek már nem mese­szerűek, vidám kék, zöld, sárga színeik derűs-közvetlenül mosolyog­nak, mint az „Itatás", a „Búcsú­sok" mignem beteljesedésül kilép a falu képek derűs együtteséből a „piroskendős kislány", magába egyesítve a faluképek minden szín derüjét és valamit a falu korareg­geli frissességéből, ami ezeken a képeken elömlik. A inüvész láthatóan közeledik mindinkább a realitáshoz, ugyan­akkor szinei pasztelesebbek lesz­nek, a „Szanazugi révész", „Szana­zugi dinnyecaőszök", „Szanazugi erdőrészlet" tipikus példái ennek a fejlődésnek, mely a „Tavaszi munka" cimü képben a reálison keresztül közelíti meg a gondola­tot, magas csúcsokig érve a leg­szerényebb, de legexkluzivebb eszközökkel. Ezek a vásznak maguktól érte­tődő átmenetet alkotnak izmos grafikájához, ahol szinei líráját a kompozíció drámaisága váltja fel. „Az ínségesek", az „Elhagyatot­tak" tisztán és meglepetésszerűen mutatják milyen sokrétű, művészi egyéniség Jankai. Fejlődését ez a kiállítás kiválóan illusztrálja és azt is, hogy ez a fejlődés mindig több­felé ágazó lesz, mint mása az élet. Jankai Tibor, aki eljutott saját grafikáinak magaslatáig meg kell hogy találja a módját annak, hogy ezeket a kompozíciókat színekkel telítse anélkül, hogy a színektől megrészegednék. Rendkívüli tisz­taságban megérzett szinei, melyek a tavaszi derű és pasztelesebben a buja nyár hangulatát irreális tisztaságban, majd reális pompá­ban oly mesterien adják, kell, hogy alárendeljék magukat a gondolat és kompozíció követelményeinek. Hogy ez nála nagyon Í3 lehetsé­ges, erre jó példa a most kiállított és már emiitett „Tavaszi munka". Várjuk Jankainak ezt az ujabb állomását, de ugyanakkor nem ta­gadhatjuk, hogy ez a mostani tár­lat ép oly magas teljesítmény, mint az, amit várunk. Es is állomás, a jövővel párhuzamos síneken. Kívánjuk a festőnek épu.?y, mint a közönségnek, hogy a kiállítás olyan anyagi sikert is hozzon, amilyen erkölcsi sikert elkönyvel­het Jankai, aki vérbeli piktor és felelőségteljes művész. Karczag Imre 1934 szeptember 30 A gazdasági helyzet a polgármesteri jelentésben A gazdatársadalom helyzete az aszálykár miatt súlyosnak mond­ható. A gabonanemüek éra javu­lást mulat ugyan, azonban olyan kevés volt a holdankénti termés, hogy abból a legfontosabb szük­ségleteiről sem képes a gazda gondoskodni s igy az árjavu'á^ből a gazdatársadalomra voltaképan semminemű haszon sem hárult. A mezőgazdasági munkásság helyzetében annyiban történt mind­össze változás, hogy az aratás, cséplés és kukoricatörés munká­latainál elhelyezkedni birt munká­sok legalább annyit kerestek, hogy szeptember hó végéig kenyerüket biztosítani tudták, azonban ruház­kodásra vagy tartalékolásra nem is gondolhattak. A kisipar helyzetében az elmúlt három hónap alatt egyes ipar­ágakban valamelyes javulás állott be ugy, hogy az építőipari kate­góriák is jutottak kisebb munká­hoz. Valamivel nagyobb forgalom volt tapasztalható a ruházati ipar­ban, valamint a szücsiparban is. Utóbbi iparban egész nyáron át közszállitási munka folyt, azonban a munka természeténél fogva azon keresni alig lehetett. Legrosszabb helyzetben volt é» van jelenleg is az asztalos ipar, amely az egész nyáron át munka nélkül állott. Az ipari munkásság, a legtöbb iparágban munkalehetőség nem állván rendelkezésére, szakmájá­tól eltérő munkában, sokszor nap­számosként igyekezett elhelyezést találni, hogy némi keresethez hozzájuthasson. A kereskedelemben a közszük­ségleti cikkek beszerzésénél vott némi élénkság tapasztalható,® yéb­ként a kedvezőtlen termésered­mények itt is éreztették kóros ha­tásukat. Az épületfakereskedelem hely­zete is nyomasztó, mivel egész nyáron számottevő építkezés nem történt s a fázisadó bevezetése az egyes anyagokban még drágulást is eredményezett. Díszhangversenyt rendez­nek az Országzászló javára a csabai daloskörök (A Békésmegyei Közlöny tudó­sítója jelenti.) A békéscsabai daloskörök október 7-én közös díszhangversenyt rendeznek az Országzászló alap javára. A hang­versenyt d. e. 11 órai kezdettel a Széchenyi-ligetben, vagy a CsAK­pályán tartják meg. A daloskörök zászlóik alatt diszfelvonulásban mennek a MÁV-pályaudvar előtti térről a hangverseny színhelyére. A másfélórás műsor előkészítésé­ben résztvesznek a Békéscsabai Iparos Daloskör, a Békéscsaba­Erzsébethelyi Daloskör, a Békés­csabai MÁV Zene és Dalegyiet. a Békéscsabai Munkásdaloskör,, a Békéscsaba Erzsébethelyi Fö ld­munkás Dalegylet és az Erzsébet­helyi Iparos Olvasókör Dalosköre. A daloskörők önzetlen és nemes munkájukkal igy nagymértékben kiveszik majd részüket abból a munkából, amely az Országzászló felállítását lehstővé teszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom