Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-14 / 232. szám

Ára I! fillér BEKESME6YEIIOZLORT Békéscsaba, 1934 vasarnap 61. é Igy gondoljuk Jól beavatotl helyen arról be­szélnek, hogy a kereskedelemügyi minisztérium rendet akar teremteni az elburjánzott ünnepi hetek kö­rül. Hirlik, hogy ezentúl engedély­hez kötik az ilyen ünnepi játékok rendezését, az engedélyt C9ak bi­zonyos feltételek fennforgása ese­tén adja meg a kereskedelmi mi­nisztérium idegenforgalmi osztálya. Az illetékesek elgondolása szerint minden vármegyének csak a leg­nagyobb városa rendezhessen egy­szer egy évben ünnepi hetet, de az is csak akkor, ha az ünnepség nívóban és anyagiakban egyaránt kellően alá van támasztva. Az elgondolást, amennyiben a derüre-borura rendezett ünnepi he­lek és játékok terén kiván rendet teremteni, mi is örömmel üdvö­zöljük. Tényleg szükség van arra, hogy ezeknek a látványosságok­nak egymással való versengését, amely néha minden reális hátteret nélkülöz és csak a makói hagyma és kecskeméti barack évszázados egymásralicitálásában leli magya­rázatát, beleszorítsák a komoly ér­tékek és hozzáértések reális vilá góba. De nem tudjuk eltitkolni aggódásunkat azzal a megoldás­sal szemben, amely centralizálva kiván megoldást és rendet terem­teni ebben a kérdésben. Egy köz­ponti szerv, még ha az a keres­kedelemügyi minisztérium is, nem tudhat és nem is fog tudni ugy dönteni ebben a kérdésben, hogy döntésében kifejezésre jussanak mindazok a helyi érdekek, jogosak és megalapozottak, amelyek figye­lembe vétele néikül közmegnyug­vást keltő elhatározásra jutni nem lehet. Es féltjük a vidéket, a ma­gyar vidéknek eddigelé elég mos­tohán kezelt városait a főváros indokolatlan favorizálásától is, mert — amint azt valljuk — és nem győzzük minden adódó alkalommal kellően kihangsúlyozni : a magyar jövő jobbrafordulósának egyik alap­vető feltételeként tekintjük az arra érdemes vidéki városoknak gaz­dasági és kulturális centrumokká való felerősítését. Ennek a decentralizációs fejlő­désnek, a vidék nagy városéi gaz­desági és kulturális kiépítésének egyik hathatós eszköze az ünnepi hetek rendezése is. Az a munka, amely az ilyen ünnepségeket min­den téren megelőzi, az az erkölcsi tőke, amelyhez a vidék magameg­mutatásával jut, fontos állomásai ennek a fejlődésnek akkor is, ha az elérhető anyagi eredménytől eltekintünk. Rendet kívánunk hát mi is az ünnepi játékok rendezése körül. Rendet, de olyat, amely minden tekintetben alkalmas arra, hogy a vidéki városok elsőrendű érdekeit felismerje és azokat száz száza­lékban valóra is váltsa. Rendet, amelyet a lehetőséghez árosok vala­formájában Tiltakoznak a Magyarországon élő horvát politikusok az ösz­szeesküvés aljas vádja ellen II. Péter ma délben megérkezett Belgrádba, ahol a kormány és a papság fogadta — Megállapították, hogy a merénylők egy jugoszláviai horvát szervezet tagjai A sarajevoi katolikus érsek palotáját megdobálták, betörték az olasz konzulátus ablakait és kifosztották a horvát ke­reskedőket — Barthou politikája hosszú időre fennakadt (A B. K. tudósítója jelenti.) A marseillei királygyiikosság tettesé­nek letartóztatott cinkoslársai az elmúlt éjszakán beismerő vallomást tettek. Mind a ketten megmondták igazi nevüket és bevallották azt is, hogy a Pávelíc féle titkos horvát szervezet tagjai. És szeptember 28 án gyilkos megbízatással hagyták el Horvátor­szágot. Benesnek az igazi neve Rajkics Ivor, Novákról pedig kiderítették, hogy Postpel-nek hívják és hírhedt horvát terrorista. A terrorista cso­port, amely öt tagból állott együttesen indult el Franciaországba, négyen Parisba igyekeztek, az ötödik pedig Marseille­ben végrehajtotta a pokoli tervet. Az ötödik összeesküvőt Calaisben tartóztatták le és párisi jelentés szerint komoly okok arra vallanak, hogy ez az utóbbi ember a Ma­gyarországon tartózkodó horvát párt főnökének egyik megbízottja volt. A francia távirati iroda jelen­tésének alapján a budapesti rendőrka­pitányság a nyomo­zást megindította, de a külügyminisztérium egyes francia lapok közleményeire vo­nalkozó'ag tillekuzást adott ki, amely szerint hamis minden olyan beállítás, amely lí)a­gyarországot a mar­seillei eseményekkel öszsxefuggésbe bozza. Jugoszláviában különben zavar­gások iörtek ki. A szetb naciona­listák megrohanták Az ötödik is bevallotta a nevét (A B. K. tudósítója jelenti dél­után 2 órakor Párisból): Az ösz­szeesküveeben gyanúsított eddig ismeretlen személy valószínűleg ezonos Pávelics zágrábi ügyvéd­del, akinek az egyik horvát szer­vezettől irösbeli utasításai voüek. szocialista kerül a belügyminiszteri székbe (A B. K. tudósilója jelenti dél­után negyed 3-kor Párisból): A részleges kormányválság megol­dását Barthou mai temetése után még mára várják. Az eddigi ter­vek szerint Herriot és Tardieu bent maradnak a kormányban, Barthou örökét valószínűleg Laval veszi ót, a belügyminiszteri tárcát pedig a radikális szocialista párt egyik lag jávai töltik be. II. Péter ma délben megérkezett Belgrádba (A B. K. tud ósitója jelenti Belg­rádból fél 3-kor.) Több mint 100 ezer ember gyűlt össze a belgrádi pá­lyaudvaron, hogy ünnepélyes fo­gadtatásban részesítse II. Péter királyt. A megérkező vonatból a király édesanyjával, nagyanyjával és a kisé­ret többi tagjaival szál­lott le, ellépett a dísz­század előtt, ahol Belg­rád polgármestere fogadta. Ezután a szertartás után az or­todox patriarka megáldotta a ki­rályt, mejd a miniszterelnök üd­a sarafevói katolikus érseki palotát, vala­mennyi ablakát betör­ték, utána pedig telje­sen elpusztították és kirabolták a borvát ka­tolikus kereskedők üz­leteit A tüntetések a megszállott ferüle­ten iá tovább folytatódtak, Szabadkán az ottani egyetemi hallgatókból alakult banda benyo­mult néhány zsidó és magyar lakásba, a lakókat bántalmazták, a bútoro­kat és a rádiókészülékeket össze­törték. Belgrádban a polgármester fel­szólította a lakoságot, hogy a gyermekkirály érkezésekor mutas­son vidám arcot, hogy a nép és a király eiső találkozása a mo­soly, a szeretet és az odaadás jegyében álljék. vözölte, amcily után a király kisé retével együtt a pályaudvar királyi vá­rócsarnokába ment és itt fogadta a diplomatákat. Amikor a király aztán autóba szállott, a tömeg nagy ünneplésben részesítette. Nyilatkoznak a nálunk élő horvát poli­tikusok (A B. K. tudósítója Budapest­ről háromnegyed 3-kor.) Frank Ivor volt horvát képviselő, aki már 13 év óta él Magyarországon, leg­erélyesebben visszautasította előt­tem azt a gyanúsítást, mintha ösz­szeesküvéssel foglalkoztak volna­Magyarországon — mondotta — mindössze három horvát politikus él, de politikai működést egyik sem fejt ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom