Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) szeptember-december • 208-294. szám

1934-10-11 / 229. szám

Ára 6 fillér Békéscsaba, 1934 október II. csütörtök 61. így gondoljuk A fülledt levegőbe, mely hónapok óta Európa légkörét megüli, váratlan csattanással hasított be egy fellobbanó villám. Vérében fekszik a ravatalon a* a francia külügyminiszter, aki J5 év multán felelevenítette Clemenceau szellemét és ujabb pecsétet ütött a carthagoi békére. Mint az a forradalmár, akiről a belügyminiszter hajdan, író korában egy testes müvet alkotott, szóval Danton, ez az elkésett sans culotte is egy jelszóra esküdött: merészség, merészség és ismét merészség. Sajna a merészség. amint az eredmények igazolják, vakmerőséggé fajult el, sőt néha egyenesen az istenkáromlás határát súrolta. Ha egy ember arra vállalkozik, hogy porkolábja legyen feltörő nemzeti erőknek, a. nemezis előbb-utóbb lesújt reá. Es igy nem marad más hátra, minthogy ravatalára mementó gyanánt lerakjuk ugyancsak Dantonnak, szívbéli hősének, egy intelmét: Jaj annak, aki rágalmazni meri az életet. Ave atque vale 1 A marseillei királygyilkosság a történelmi végzet kiszámíthatatlan erejével csapott be az európai helyzetnek, ha nem is derűs, de pillanatnyilag bizakodó légkörébe. A marseillei merénylet megdöbbentő hírének első kiváltott reakciója a tiltakozás a politikai gyilkosság minősítése ellen. Gyil kosság cjak egyféle van, a tőr, a bomba és a revolver semmikép sem tartozik fa politika eszközei közé. Aljes cselekedetek nem lesznek kevésbé aljasak azzal, hogy szépítő cégért akasztanak föléjük. Isy gondolta ezt a mar saillei nép is, amikor statériálisan és spontán itélt a merénylő fölött. A mélységes megdöbbenés es részvét az emberi része a tegnap délutáni véres sortűz hatásának. Az életbenmatedíaknKk azonban le kell vonni a merénylet politikai tanulságait is. Ez a tanulság pedig nem lehet más, mint amire a bécsi kancellármerénylelnek is tanítani kellett: a politikai feszültségek természetes levezethetőségérnl minden országnak gondoskodnia kell, mert ezt a feszültséget csak ideigóráig lehet elzárni, de szükségszerűen elkövetkezik a perc, amikor a feszültség erősebb a visszaszorító ökölnél és ekkor jön a robbanás. A jugoszláv belpolitikai élet bajait sem lehetett diktatórikus eszközökkel megszüntetni. Ha a horvát nép eutónomiát akart, ennek az autónomiának megadása felől egyedül a nép dönthetett volna. Vissza a parlamenthez! Ez a tanulsága e szomorú év legfelháboritóbb bűncselekményeinek. Vissza a népképviselethez, mert a legélesebb felszólalás sem vág olyan mélyen, mint a tőr, a legpuskaporosabb nekikeseredés sem öl annyira, mint a revolvergolyó! A meggyilkolt szerb király holttestét hadicirkáló szállítja a gyászoló Jugoszláviába, utolsó útjára pedig egy francia hadihajóra] kiséri majd el A jugoszláv királyné vonata akkor futott francia földre, amikor Marseillesben eldördültek a gyilkos lövések. Az első jelentésekkel ellentétben a megsebesült tábornokok közül csak Berthelot tengernagy halt meg. A meggyilkolt király fiát II. Péter néven Jugoszlávia uralkodójává kiáltották ki A francia lapok felvetik a felelőség kérdését, élesen támadják a belügyminisztert, egy részlik pedig gálád támadást intéz Magyarország és> Olaszország ellen. Megállapították, hogy a merénylő horvát terrorista egyedül követte el a királygyilkosságot. Az angol lapok főleg Jugoszlávia ügyének tekintik a merényletet, amelynek fejleményeit azonban egész Európa lázas izgalommal várja (A B. K. tudósítója jelenti.) Megdöbbentő és világpolitikai hatásában egyelőre megmérhetetlen tragédia a jugoszláv király és a francia külügyminiszter halála. A reggeli lapok ugyanis mór jelentették, hogy a frencia főváros látogatására érkező Síndotjugojzláv királyi Marsailleben, amikor paitra szállott Barthou külügyminiszterrel í s D'mitrievics szerb, lovát bá Berthelot francia tábornokkal együtt, meggyilkolták. A merénylő, amint az a tömeg gyilkosság utón csaknem azonnal kiderült, egy horvát származású, 35 éven jugoszláv állampolgár, megmotorosa alkalmával Petins Kalomcn névre kiállított útlevelet találtak nála, amelyből megállapították, hogy zágrábi kereskedő, a francia határt szeptember 28-án lépte át s azóta Marseilleben lappangott. A fíancia távirati iroda szerint az elvetemült merénylet ugy folyt le, hogy amikor a király Bnrtbou társaságában a kikötőből autón a városba irdult, a tőzsde előtti tóren egy j£l megtermett ember «.z ai tó lépcsőjére ugrott és négyszer vagy ötször a királyra löt*. A iövések halálosak voltak. A kísérethez tattoí ó egyik magasrangu katonatiszt kardjával 2 eütöttc a m aránylöt, aki a földön fel ve is tovább lö'söldifzöit Bfzclneka lövéseknek e&tek áid< zsfnl ftszerb trónörököst II. Péter néven királlyá kiáltották ki, a kormány ideiglenesen átvette a hatalmat A marseillei véres politikai tömeggyilkosság körülményei a legújabb hirek szerint még nem egészen tisztázódtak. A francia távirati iroda ma reggeli jelentései George tábornok, valamint Berthelot tengernagy t» Dimitrie vics halálhírét megcáfolták A rendőrségi nyomozás szerint a merényletet többen követték el, erre mutat az is, hogy mintegy 20 lövést adtak le, azonban a merényié k közül csak egyet •ikerül! elfogni. Megállepitották azt is, hogy az elfogott merénylő, valószínűleg egy horvát titkos szervezet tagjai közé tartozik, mert testén tetoválást találtak, Szabedség vagy Halál felírással. A román sajtó meglehetős peszszimistikusan itéli meg a helyzetet é* azt Írja, hogy a kisantantra még nehéz napok várnak. Franciaországban a külügyminisztérium vezetését a miniszterelnök vette át, aki Barthou tervezett római látogatásának időpontjában elutazik Rómába s igy a francia külpolitika vezetésében természetesen változás nem várható. aztán Dimitrlevics, Berthelot és George tábornokok A merénylet alkalmával Barthou tufajdonképen csak a karján sebesült meg. Ezt a sebet azonban megoperálták s a műtétnél fellépő szivgyecgeség ölte meg az ősz államférfit. A merénylőt a tömeg valósággal felkoncolta. A merénylet hirét , a francia kormány hivatalosan közölte Belgráddal, a jugcsilí v trónörökös pedig Londonból Pátisba utazott. A római négy lapok este különkiadásban közölték a véres eseményeket és egyöntetűen annak a véleménynek adnak kifejezést., hogy a tragikus mer/nylet következményei beláthatatlanok és a jugoszláv birodalom előbb-utóbb összeomlik. Az elvetemült merénylet hire a legnagyobb nyugtalanságot természetesen Szerbiában keltette, ahol állítólag csapatösszevonásokat hajtottak végre és elrendelték a hedsereg részleges mozgósítását. A kormány megiiltotta a külföldi telefonbeszélgetéseket, de annyi mégis kiszivárgott, hogy a trónörököst, aki 1923 szeptember 6-án született, II. Péter néven Jugoszlávia királyává kiáltották ki s a kormány, a haddsereg és a tengerészet letette a hüségesküt. (Délelőtt 10 órakor jelenti a B. K. tudósítója) Berthelot tengernagy mégis belehalt sérüléseibe.