Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-06-12 / 130. szám
Ara 10 fillér 1934 junius 12 Kedd 61. évfolyam 130. szám ESMEBTEII0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP EIfifizetési díjaki Helyben és vidéken postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Féldényonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztfiség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176" Hirdetések dijszabás szerint. „Mesterkedéssel nem lehet történelmet Gombos Gyula nagy beszéde Kecskeméten Kecskemét : Gömbös Gyula miniszterelnök Kecskeméten részt vett Zsitvay Tibornak, a város egyik képviselőjének beszámolóján. Gömbös miniszterelnök a beszámolón többek közt a következőket mondotta : — Csak független nemzetek élhetik ki magukat és csak független nemzetek szolgálhatják akadálytalanul a maguk érdekeit. A magyer embernek természetében van, hogy vágyódik a függetlenség utón. A magyar társadalomnak egyöntetűen kell törekednie, hogy függetlenül járhassuk azt az utat, amelyen a magyer nemzet évszázadokon át haladt és ma is arra az álláspontra kell helyezkedni, hogy ennek az országnak minden körülmények között függetlennek kell maradnia, mert csak a függetlenség teheti erőssé a nemzetet, amelyet a múltban oly sokszor gátoltak fejlődésében. — Az éilandó béke hive vagyok 8 meggyőződésem, hogy mesterkedéssel történelmet csinálni nem lehet. Az európai államférfiaknak fel kell ismerni az igazságot, amely nem lehet más, mint a teljes egyenjogúság, szuverenitásunk teljes visszaállítása. A miniszterelnök eiutén áttért a város helyi jelentőségű kérdéseire. Beszédét szűnni nem akaró taps és éljenzés fo*adte. A Nemzeti Egység Pártjának nagygyűlése Békésen és Mezőberényben es Békés: A Nemzeti Egység Pérlja vasárnap délelőtt 10-kor Békésen, a községházán, délután pedig Meiőberény ben negygvülést tertotf. A nagygyűléseken Temesváry Imrc^ Csizmadia András, dr Lányi Márton országgyűlési képviselők és Fayl Gyuia titkár veitek részt a párt országos központjától. A békési gyűlés délelőtt 10 órakor vette kezdetét, amikeris Soltész Lészló igazgató, a párt békési csoportjának elnöke üdvözölte a megás vendégeket. Ezután Temesváiy Imre szóA frontharcos tömegek hatalmas felvonulása tette impozánssá a csabai zászlóavatást „A magyarnak legnagyobb ellensége önmaga volt" — jelentette ki vitéz Mándoki főesperes a főcsoporttá átalakuló gyűlésen lalt fel. aki a politikai helyzetről és a Nemzeti Egvség szükségességéről beszélt. Dr. Lányi Mórion ez adórendszer igazságosabbá tételének szükségszerűségét hangoztatla, mig Csizmadia Andrés szintén a nemzeti erők egységesítése melleit tört léndzsét, Fayl Gyula volt az utolsó szónok. Delben 1 órakor közebéd volt, mig délután Mezőberényben tertoltak nagygyűlést, aho- á Moldoványi János és Telegdy Lajos ki séiték át a fővárosi szónokokat. Szombat estétől vasárnap délig frontharcos-nap volt Csabán. Az utcák megteltek érdekes formaruhákkal: a csabaiakon kivül képviseltette magát az összes környékbeli alakulat is, igy azután a hatalmas tömegek az ünnepség minden egyes részét lélekemelően impozánssá telték. Szombaton este hétkor a laktanya melletti sportpályán gyülekeztek a formaruhások éskatonaaenével, meg lámpionos cserkészekkel vonullak végig az Andróssy-uton, a Szent István-téren, a Széchenyi-utcán, a Szemiőnsoron, a Kiss Ernő-utcán és a Kossuth-téren (közben tisztelegtek mokc8ai Mokcsay Dezső ezredparancsnok, a kivilágított 101-es emlékmű és Jánossy Gyuláné zászlóanya előli), majd pedig a „Csaba" szálló előtt várták be az esti gyorsvonattal érkező vitéz Mándoki Sándor főesperest, az Országos Frontharcos Szövetség társelnökét, aki Takőcs-To/uay József elnököt és Kertész Elemér alapító alelnököt képviselte. Tegnap már korán reggel megkezdődött az ünnepség, frontharcos diszraj vitte a zászlót templomból templomba, hogy az egyes egyházak lelkészei elvégezhessék a felszentelést, kilenc órakor pedig közgyűlést tartoltak a városháza nagytanácstermében. „Ne legyen vőrosunkban olyan frontharcos, aki nem kér részt a közös muri kából". Már hőromnegyed kilenckor megkezdték a formaruhások tömegei felvonulásukat a nagytanécste rembe, úgyhogy kilenckor mér minden talpalatlnyi hely foglalt volt. Kivonult a gyűlésre a város tisztikara mokcsei Mokcsay Dezső ezredparancsnokkel és Panwitz Vilmossal, a 101-esek volt ezredesével az élen s ott volt vitéz Jánossy Gyula polgármester is. Gally Károly dr. cscportelnök felkérésére elmondolták a Hiszekegyet. majd a csoportelnök megnyitotta az ülést. — Régi vágyunk teljesül — kezdte. — A mai nappal közelebb jutunk a célhoz: minden frontharcosnak kötelékünkben kell lenni. Ne is legyen városunkban olyan frontharcos. aki nem kér részt a közös munkából. Mi pedig, akik már tagjai vagyunk ennek a nagy szervezetnek, most, az országos elnökség jelenlévő kiküldöttje elölt fok'adalmnt teszünk, hogy lankadatlan eiővel tovébb munkálkodunk. Schoen Géza vezetőtisit arról beszélt, hogy még mindig tartózkodó az álláspont a frontharcos eszmével szemben. A csabaiak létszáma jelenleg 348. A csoport résztvett minden hazafias ünnepségen és hatékonyan közrerr.ükö dölt a mezőberényi és medgyesegvházi alakulatok életrekeltésénél. Ezután vitéz Mándoki Sárdor tartotta meg ünnepi beszédéi. — Mindig örömmel megyek — mondotta — azokra a helyekre, ahol a frontharcosok megmozdulnak. Valóban Mussolininek igaza volt, amikor kijelentette: „Nem lehet nemzeteket kriptába zárni". De megfogta a Hadúr a magyarság kezét: ébredj népem. Fel is fogunk ébredni, ha a pokol is ellenünk szegődik. Igaz, magunk vagyunk a bBjok főokozói, meri ha nem is volt a földön soha igaz barátunk, a legnagyobb ellensége a magyarnak önmaga volt. S amellett most rosszabb a helyzet, mint Mohács után, mert akkoriban nyelvét használhatta a nemzet az elszakított részeken is, most azonban nem ... Jól mondla Bethlen István gróf a minap Debrecenben: ha nem lesz meg a revizió rövid időn belül, ugy nem fogunk egyetlen magyart sem találni a felszabadítás után. — Hogy ne igy történjék, egyesültünk mi, későn ugyan, de — jobb későn, mint soha . . . — S ha egyesülésünk szőzszázalékos lesz, ha minden frontharcos a zászló alatt fog sorakozni, akkor nemsokára a régi határok mellett is lehet majd szabadon énekelni Kölcsey szent ódáját s pkkor majd mondhatja VajdaVcjvoda. hogy ha a magyaroknak keli Erdély, vegyék el, mert el is fogjuk venni I (Nagy taps és éljenEzutén vitéz Mándoki Sándor felolvasta ez uj főcsoport tisztikarát. Tiszteletbeli diszelnök: vitéz Jánosey Gyula, intézőbizottsőg: Fehér Géra, Koltay Pál, Szilágyi Séndor, Czapári Andor, Juhász Ferenc, Tóth István, póttagok: vitéz Bocskóy András, Timkó György, Hídvégi Károly, Cselovszki György, alelnök: dr. Czibesz Alfonz ügyvezető-igazgató, Banner Benedek sajtófőnök, Barabás Jenő, tipztititkár: Andrej György, számvizsgálók: vitéz Zaár Iván, Deutsch Jer.ő, Gálik János, póttagok: Benjámin Márton, Irimy Iilés, századparancsnok uj front es ruha ügyek: Titz József, országos tanácstag: vitéz Réthy Béla, vármegyei tanácstagok: Kulcsár Sándor, Mózes Imre, Kolpaszki Lászió, fegyelmi bizottsági elnök: dr. Orosz István, jóléti és munkaügyek: Tóth István, ifj. Orbán Ferenc, Kirschner Dezső, népművelési osztály: Kollay Pál, auíószakosztáiy: 0 » Lfjos, lövészszakosztály r Titz József, jogi osztály : dr. Sailer Ferenc. A megválasztottaktól Gally Kőroly (most már) főcsoporlelnök kivette a fogadalmat, mejd a Himnusz eléneklésével a közgyűlés véget ért. „Ma mindenki katon8, aki a haza javát akarja". Féltizenegykor a városháza udvarán gyülekeztek ismét a frontharcosok s innen vonultak ki a Rfthy-utcai sporttelepre katonazenekar kisérete mellett. Mire kiértek, a tribün zsúfolásig megteit, elől p<rdig olt ült az emelvényen dr. Bud János és családja, vitéz Jánossy Gyula polgármester és Jánossy Gyuláné, a zászlóanya, mokcspi Mokcsay Dezső ezredes, Panwitz Vilmos, a 10. Bethlen Gábor gyalogezred tisztikara, vitéz Mándoki Sándor és még sokan mások. Az impozáns felvonulás és a katonazenekar himnusza után Gally Károly dr. lépett az emelvényre. — Ez a zőszló — mondotta — szimbóluma a frontharcosok dicső múltjának, a bajtársi együttérzésnek, a frontharcos lélek dicső hazaszeretetének, a moslani Összetartásnak és egyesíti a nemzeti ideálok megoszlására irányuló törekvéseket. — A frontharcosok ott lesznek az elsők közölt — emelte fel hangját, — hogy kitűzzék a lobogót a régi határokon I Végül üdvözölte a megjelent előkelőségeket és azt a kívánságát fejezte ki: „ez a mai ünnep is erősítse a frontharcos gondolatot." Utóna Pepó Emil joghallgató Gyóni Géza „Csak egy éjszakéra"