Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-01 / 73. szám
1934 április 1 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Tépjétek kl a szivemet lrla: Szabó Ferenc Nosza pribékek rajla, rajla, csapjafok vadul a szivemre, tépjétek ki és vigyétek el minél messzebbre. Nekem elég volt már belőle, ilyen szertelen, bolond szivet emberi kebel taián-talán sohase viselt. Csodaálmokélt dobbant lázzal, belekergetett nagy harcokba, erőtlen testem őrült vágya holttá hajszolta. Nem birok tovább vivni érte, minden csatámat elvesztettem, piro szivem is meggyülöltem s ellene lettem. Tépjétek hót ki vad pribékek, többet keblemben ne dobbanjon s vigyétek olyan messze, hogy rám sose akadjon. Olyan jó lesz sziv nélkül élni, nem űzni csábos délibábot és kikacagni, kikacagni minden szent álmot. Tiz perc alatt . . . Előzőleg mér két napja a fél éjszakét átdolgozták. Mérlegkészítés e !őtt állottak, ilyenkor — így volt bevezetve évek óta — még a vacsorát is benn, a bankban fogyasztották el, annyira le volt foglalva minden percük. Készült ezekre a napokra, mégis ha'álosan fáradt volt. És most még egy órát kell sétálnia : a Nemzeti Bank helyi fiókjába kell átvinnie vagy kétszázezer pengőt. Máskor örült az ilyen feladatoknak, hiszen közben végig mehetett a korzón, most azonban — ugy érezte — nem érdekelte semmi és — senki . . . Dehát hiába, parancs, parancs. Öt óra volt, a nap sugarai fáradtan siklottak végig az aranybetűs üvegtáblákon, Béla pedig felállt. A főkönyvelő felpillantott a hatalmas beiró könyv mögül és megszólalt: — Ráérsz még öregem, legfeljebb kivételesen megkapod az intézet autóját, nem tudom hogy végeznénk, ha mór mennél. Nem szólt egy szót sem, viszszaült helyére és újra a szómoszlopokba mélyedt. Háromnegyedhatkor hagyta abba a munkát és beült a nagyszerű Fiat-kocsiba, amelyet ezelőtt mind'g titkos irigységgel látott maga előtt elsuhanni. Elhúzta a függönyöket és kényelmesen elhelyezkedett. — Hajtson János — mondta a sofförnek — mert hat után nincs e^olgélat a Nemzetiben, nagy urak azok. A gép elindult. Boldog megelégedettséggel élvezte a kellemes ringatást. Egyszerre csak a pesti délutáni lap cimének kiabálása verte fel az utca csendjét. — Ejnye, jó lenne venni egy újságot, hiszen ma volt a főnyeremény húzása és mit lehet tudni? — gondolta és megállittatta a kocsit. Félperc múlva már ismét benn ült. Gyomn siklott végig tekintete az oldalakon. Meg is találta az osztólysorsjáték húzásának eredményeit és — csodák-csodája — az ő sorsjegyének száma vigyorgott feléje a cimben . . . Alig akart hinni a szemének, megnézte kéidzer is, háromszor is, végül aztán a sarokba vágta az újságot és olyat kurjantott örömében, hogy a soffőr majd elvesztette uralmát a kormány felett, annyira megijedt. János lassított egy picit és hétrefordult megtudakolni, mi történt. Boldogén újságolta, milyen szerencse érte és gyorsabb tempót kért, nehogy a n8gy öröm miatt elkéssenek. De bizony e". ujságvásárlás és lassítás összevéve mégis csak okozott egy két perc késedelmet, úgyhogy mire odaértek, a bankkapu lehúzott redőnye fogadta őket. Egy kicsit bosszantotta az eset, mert nagyon szigorúan meg volt hagyva, hogy a tisztviselők éj szakára nem tarthatnak maguknál pé.izt, de szorongó érzése felett mind jobban és jobban elhatalmasodott egy boldogító tudat: a szerencséje. Kiszólít az autóhói és zsebében a kétszázezerrel, meg az újsággal elindult baréljához, a helyi sorsjegyfőelárusitóhoz, akinél szerencséjét alapozta meg. A jövőjére gondolt útközben. Hogy lesz, mint lesz ezután ? Egész sereg érdekesebbnél-érdekesebb tervet gondolt ki, végül is azután a legszerényebbnél, de legbiztosabbnak látszónál maradt: elveszi Icát feleségül, fizetéséből és a főnyeremény kamataiból főúri módon élhetnek. A főtérre ért, ahol barátja üzlete volt. — Árpád tudod mér ? — rontott be köszönés nélkül. — Igen — volt a felelet, — most olvastam és rögtön teiefo náltam Pestre, hogy megfelel-e a valóságnak, de már nem voltak benn. — Nem baj, hiszen ez biztos, ha egyszer benn van az újságban. — Reméljük és gratulálok — válaszolt mosolygósan Árpád. — Ide hallgass. Tudod mit fogok tenni? Elveszem feleségül Icát. Ugye helyesen teszem, hiszen olyan csinos lány. Te, és ma este, színház után csinálunk egy nagy legénybúcsút, jó ? Remélem velünk tartasz I ? — Természetesen. Este, előadás után szép kis társaság gyűlt össze a helyi ekszkluziv vendéglőben. Voltak vagy harmincan. Hamarosan magas fokra hágott a hangulat, egymásután durrogtatták a pezsgős üvegeket. Béla boldogan nézte a jókedvű barátokat és egy cseppet sem bántotta, hogy a főúrnál csak a bank pénzéből tud majd fizetni, hiszen holnap már megkapja a nyereményt és lesz annyi „dohánya", hogy — ha olyan bolond lenne — még szanálni is tudná as intézetet ... A nagy mulatozásban hamar repült az idő. Pezsgőivás közben észre sem vették, hogy multak az órák, csak az utcai szürkület adta tudtukra, hogy alaposan olt felejtették magukat a füstös kávéházban. Béla, a társaság szemefénye, csak akkor kapott észbe, hogy kicsit talán sok lesz a jóból, amikor a pincértől megtudta, hogy — Uram bocsá' — több mint félezer pengőt fogyasztottak. Szó nélkül fizetett (pedig be volt rúgva, érezte) és szétoszlatta e társaságot. Egy-két órát aludhatott, de ennyi elég volt neki, hogy kipáfrologjon a szesz fejéből. Sietve öltözködött és rohant Árpádhoz. Barátja már benn volt és fagyos nyugalommal fogadta. — Ülj le kérlek — mondta. — Beszéltél már Pesttel, megkaphatom a pénzt ugye!? A felelet porig sújtotta. — Beszéltem a központtal és — nagyon sajnálom — azt az utasítást kaptam, hogy fizetésről szó se legyen, mert nem a 179 ezer 040, hanem a 179.004 kapja a főnyereményt. — Végzetes sajtóhiba — nyögte és maga se tudta, hogy került ki az utcára. — Elvesztettem az állásom I — síri fel és hirtelen oly gyengének érezte magét, hogy nekidőlt a falnak, mert különben elesett volna. Révedező szemekkel állt így pár pillanatig, majd hirtelen a zsebéhez kapott. A revolverét vette ki. Mégegyszer körülnézett a néptelen utcán, ujját a ravaszhoz tette és elsötétült előtte minden . . . \ Kerthelyiség megnyitás! $ Értesítem a t. közönséget, hogy a Széchenyi-ligeti ? vendéglőt húsvét vasárnapjánmegnyitom $ Húsvét hétfőjén $ 24 filléres propaganda sörnapot rendezek $ 5 Ifj. Purcsi Pepi muzsikál $ $ Tisztelettel: $ | Fehérváry László \ OVAS! Több oldalról értesültünk arról, hogy a városban és környékén házalók és egyes kis vegyeskereskedők „SIDOL" név alntt egy silány minőségű kfmért fémtisztitót adnak el. Az ilyen silány minőségű utánzatoknak az a rendkívül kellemetlen sajátsága van, hogy a készítők hozzá nem értése folytán olyan káros hatású vegyszereket tartalmaz, amelyek nemcsak az anyaggal tisztított tárgyakat támadják meg, henem a körmöket is és kimutatható, hogy esetleg bőrbajokat is okoznak. Tisztelt Háziasszonyi Önnek nincs szüksége arra, hogy ilyen ismeretlen, silány fémtisztitót vásároljon, amikor az évtizedek óta Ön által ismert és elismert „SIDOL" fémtisztítót to má r 20 fillérért eredeti kis üvegben kaphatja. Ne tegye ki magát azoknak a veszélyeknek, melyekkel egyes ártalmas készítmények használata jár. Igaz, hogy a „SIDOL" n bevásárlásnál néhány fillérnél drágább, mint ezek a silány áruk, de a használatban mégis olcsó, mert rendkívül kiadós és egy kis üveg 20 filléres „SIDOL" tSbbet ér, mint a Sidolként eladott kimért, silány áruból egy fél liter- Ami pedig a fődolog: nem támadja meg a ,SIDOL' a körmöket és nem okoz bőrbetegségeket. Minden eredeti ,,SIDOL" üvegbe beie van préselve a „SIDOL" címke, utasítson tehát vissza minden utánzatot, mert ne felejtse el tisztelt Háziasszony, hogy nem minden fémtisztitó „SIDOL". Gitzl Lipót Sidol vegyi^ermékek gyára részv.-társ. Budape«t, Vtt. ^ III11 •••!• IIII II IMIM . . . Felnyitotta a szemét. A soffőr éppen hátrafordult: — Olyan gidres-gödrösek ezek az utcák — mondta — hogy lehetetlen elkerülni ezeket a zökkenőket. Most kezdett csak eszmélni. Megcsípte a karját. Fájt. — Álmodtam, Istennek hála, csak álmodtam, csak azt nem értem, hogy élhettem át percek alatt napokat, igaz viszont, ezt talán még Freud sem tudná megokolni — gondolta boldogan és megdörzsölte a szemét. (—) 4 szobás modern villalakás tür teljes komforttal, gyümölcsös és virágkerttel a város legszebb helyén kiadó * Szalonmegnyitás. ÉrtesitemTa nagyérdemű hölgyközönséget, hogy Békéscsabán, Ferenc Józseftér 22. szám alatt divatszalont nyitottam. A legelőkelőbb budapesti szalonokban több évi működésem garancia arra, hogy a hölgyközönség legkényesebb igényeit is ki tudom elégíteni. Szives látogatást kér, tisztelettel Fried Irén. Ugyanott tanulólány felvétetik. « Terpentines cipőkrém a legjobb, minden színben kimérve a legolcsóbb. Kapható Krayer E. és Társa fiókjánál, Andrássy u. 1. US • 8| pj legolcsóbb áron kaphatók rkovek R° sen bi"! n Gyu! a !••••,! •mtm^m Békéscsaba, Andrássy-ut 46. szám G&ÁNITSÓL » N9ARVANYBOL — IÜUKOBOL Teiefo SSG
