Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-15 / 84. szám

4 6EKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 április 394 Séfa a p oíiíika boszorkány­konyhájában Fantasztikus hely. Aki nem látta, aki nem tudja látva látni, az el 3em hinné. Óriási üstök, lombikok, hajszóicsövek, földalatti és föld­feletti láthatatlan utak ragadják meg az ember figyelmét. Óriási a sürgés-forgás. Minden náció lázasan dolgozik, tesz-vesz. Az egyik valami mérget kotyvaszt, a másik az utakat rojja, a har­madik olmot önt ágyutalphoz, a negyedik ezt, az ötödik azt csi­nál. Van aki egy hordó tetején áll és a jóságról, a békéről sza­val s azt hiszi, hogy sokat törőd­nek vele. Vegyünk sorra egy kettőt. * „ Henderson áll a hordó tetején. Ő a leszerelési konferencia el­nöke. Szegény ember. Mér nem érheti semmi veszély a hangszá­lait — .mondják az orvosok — mert a sok beszédben azok kö­télvastagságuak lettek. Bőszéi, be­szél és egyre beszél. Azt akarja ez a jámbor flótás, hogy szerel­jenek le a nemzetek. És érdekes,, minden nemzet he­lyesel neki. Élénken ésviharc jan. És az a baj, hogy nagyon viha­rosan, Például Franciaország, ak­kor, amikar mi elismerőleg hajt­juk meg a fejünket Hsnderaon előtt, amikor Ausztria megtapsolja a béke rendíthetetlen katonáját, ugy ad kifejezést örömének, hogy eldörditi a legújabb ágyukat, me­lyeket azidő alatt készített, mig genfi kiküldötte a leszerelés mel­lett kardoskodott. A hires francia portán is nagy az elevenség. A fanciák ez egy­szer emberükre találtak. A gloir nemzetéről köztudomásu, hogy közülük karülnek ki a legrava­szabb diplomaták s hogy a fran­cia nagybankok egyik-másika egy egy egész nemzet sorsát kezében: tartja. A francia azzal is szeret di­csekedni, hogy az ő eszén nem lehet túljárni, hogy ember legyen az a talpán, aki őt bo akarja csapni. És jött Staviszky. Halk szavú és franciás. Ravaszabb minden diplomaitánál. Becsapta az egés z francia nemzetet. Milliók hullot • tak az ölébe. Ugy élt, mint egy maharadzsa. Igen, maharadzsa volt s a páriái francia miniszterek voltak. De őt is utói érte a nemezis. Le­leplezték és gondoskodtak arr ól, hegy eltűnjön a föld szinéről. S micsoda kavarodást c«inált ez a szédelgő Stavisky. Hogy megtáncoltatta az embereket. Azt csapta be, akit akart. És még csak — a franciák mondják — nem is volt rendes ember. Hát itt aztán minden képtelen­ség lehetséges. Valamikor Német­ország és Jugoszlávia, ha olykor véletlenül egymásra néztek, majd megölték egymást a tekintetükkel. De az mér régen volt. Most hir­telen puszipajtásokká lettek. Hitler egyik jobbkeze, Rőhm miniszter, aki egyébként a rohamosztagok vezére, mint ő mondotta, üdülni utazott Raguzéba, a csodás dal­mát városba. Hogy üdült-e, arról nincs tudo­másunk, de hogy tárgyalt Jugosz­lávia egyik-másik vezető politiku­sával, az bizonyos. Raguzát már elhagyta s most Belgrádban „üdül". Ha másutt nem is, de a politi­kában egy nap alatt barát lehet az ellenségből. * No és Románia. Hát annyi bi­zonyos, hogy olyan hajmeresztő mutatvánnyal egy nemzet sem szórakoztatja a világot, mint Mold­va finomramázolt népe. A Vasgárdával rendben volnánk, hiszen hasonló véres banda annyi volt már ez emberiség története folyamőr:, hogy egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy Romá­nia szükségét látja egy ilyen „er­kölcsi" testületnek. A vén kopó, a sárga vizsla, a mosolygó Titu­lescu ellen sem emelünk kifogást ezúttal. Utóvégre még az is meg­lehet, hogy hiszi is azt, amit vall. De sehogyan sem értjük Károly királyt. Mare Románia uralkodója ugyanis ultimátumot kapott a Vas­gárdától, amelyben megkérdik, mit választ: lemond-e Lupescunéról, vagy azt akarja-e, hogy ismét fel­csapjon a forradalmi láz? Erre Károly hallgat, minta Pruth­ban a hal s elinal a kies fekvésű Sinajéba, ahol valósággal körül­bástyázza magát. Lupescuné ugyanakkor Buka­restben marad. Nyilvánvaló, hogy igy ők ketten nem érintkezhetnek egvmássaí. És ez az, ahol megáll az ész. Hátha ugy sem látja Lupescunét, akkor mért nem mond le róla? Ha eltávolitaná metressét, még a nép kegyét is megnyerné. De, ugy lát­szik, Sinajában más a logika, mint itt. * Végezetül rólunk valamit. Nincs boszorkányüstünk, nem kotyvasz­tunk semmit, de nyiltan és őszin­tén kiáltjuk Európa fülébe, hogy addig ezen a kontinensen béke, nyugodt élet nem lesz, amig jóvá nem teszik a békeszerződések igazságtalanságait. (Politikus.) MOZI Berlinben is, Bukarestben is Az Universal Budapesten készült reprezentáns nagy hangosfilmjének, a Gaál Franciska, Szőke Szakái, Paul Hörbirger főszereplésével készült Pardon, tévedtem• nek, nem csak nálunk van nagy sikere. „Skandal in Budapest" cimmel most mutatták be Berlinben a film ugyancsak Budapesten készült német változatát, a hatalmas Átri­um filmpalotában. A mulatságos, kedves vígjátékot igen nagy siker fogadta berlini bemutatóján. Gaál Franciska, Paul Hörbirger és Sző­ke Szakálról a legnagyobb elisme­réssel írnak a berlini lapok. Itt kell megemlítenünk, hogy Buka­restben három hete táblás házak mellett fut Gaál Franciska uj han­gosfilmje és néhány nap múlva meglesz a varsói bemutató is. 3 szobás komfortos uri lakást keresek kerttel junius l-re. Ajánlatok „VI. kerület" jeligére a kiadóhivatalba. BUT legjobban, legolcsóbban / • r es onasi választékban STEIN bútoráruházban Békéscsaba, Andrássy-ut 25. sz. Telefon a 32 • •••

Next

/
Oldalképek
Tartalom