Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám

1934-04-13 / 82. szám

Ara 10 fillér 1934 április 1 3 Péntek 61. évfolyam 82. szám ÉSME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak • Helyben és vidéken postán küldve ne­gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példónyonkint- 10 fillér Főszerkesztő: Br. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefan 176. Hirdetések díjszabás szerint. Gyorssegélyt kér Kaposvár városa a kormány­tól. Ötvenezer pengőre van na­gyon szüksége Somogyország fővárosának, ötvenezer pengőre, mellyel meg akarják foltozni a város ütött-kopott, üres pénz­tárát. Kaposvár kérelme — sajnos — egyáltalán nem elszigetelt jelenség. Alig van egy-két hete, hogy Szekszárd és Pápa ha­sonló kérelemmel fordult a kor­mányhoz s a kaposvári kére­lemmel csaknem egyidőben kelt útra Győrből, a kisalföldi met­ropoliszból egy ugyanilyen ké­relem, mely nem is ötvenezer, de százötvenezer pengőt kö­nyörög Győr város számára. Gyorssegélyt kérek, sikoltotta Szekszárd, Pápa s sikoltja most Kaposvár és Győr is. Gyorssegély keífTlekik, mert már csak ez segíthet rajtuk, mert enélkül felborul a költ­ségvetés, megáll az élet, ez a nagybeteg, mely eleddig is csak mankók segítségével támolygott, ugy, |hogy. Ezek mögött a kérelmek mö­gött, ezek mögött az ötvenez­res és százötvenezres számok mögött a mai idők rettenetes helyzete, válsága vigyorog, rö­hög. Nincs menekvés, ugylátszik csakugyan nincs menekvés senki számára. Századunk nagy Látogatója, hívatlan vendége, a Válság sorra levizitel mindenkinél és mindenütt s bárhogy igyekszünk is előle eltorlaszolni, elbariká­dozni a kapukat, bármennyire és bárhányszor is tudtára ad­juk, nincs rá szükségünk, hogy nem látjuk szívesen, sőt rette­günk tőle, ez a nagy ur füle mellett hagyja elmenni a mi orditásunkat s betöri a bezárt kapukat s mindenütt leadja névjegyét s mindenütt levizitel. Eleinte csak a magános em­berekhez látogatott el. Ahová elment, ott sose felejtették el nevét, mert mindenhová rém­séget, nyomort, szenvedést, nél­külözést vitt ajándékba s min­denhonnan, mint valami javít­hatatlan kleptománikus, ellopta, elsikkasztotta az örömöt, a vi­dámságot és sok helyünnen még — átkozott legyen — a hitet, a jobb jövőbe vetett hi­tet is. És sose állt meg. Ment, egyre ment tovább, lábanyomán könny és vér serkent s mintha csak felbátorodott volna, nem elé­gedett meg azzal, hogy kisem­bereket kergetett a kétségbe­esésbe s sokszor a halálba is, mert csontos öklével bekopo­gott a gyárakba, üzemekbe, sőt a városházákra is. Az Alföld szegényebb vidé­kein már régóta ismerik, régóta álmatlanok ezeken a helyeken a községek és városok vezetői­nek éjszakái. A Dunántulon eddig nem ismerték, csak a hirét hallották. De a nagy Lá­togató oda is átrándult s hogy most ott van, azt bizonyítja Szekszárd, Pápa, Kaposvár és Győr gyorssegély iránti ké­relme s még több más város elkeseredett élet-halál harca. Szekszárd, Pápa, Kaposvár és Győr is birkózott vele, de valamennyien alulmaradtak a küzdelemben, valamennyiőjüket összeroppantotta a nehézsúlyú Birkózó rettenetes erejű szorí­tása. Ezek a földretepert városok most gyorssegélyt kérnek a kor­mánytól, hogy az idegen segít­séggel talpraállhassanak s to­vább harcoljanak a nagy Ellen­féllel. Békéscsaba város lakossága éppúgy ismeri ezt az idegen Betolakodót, mint más városok népe. Ide is eljött, itt is föld­hözvágott jónéhány embert. Itt is vannak bajok. A magáno­soknál is, a városnál is. Ön­ámitás lenne azt mondani, hogy Békéscsaba városa csak hírből ismeri ezt a hetyke, mindenkit provokáló, szőnyegre hivó Bir­kózót. Békéscsaba városa is ott küzd vele a porondon, de sokkal nagyobb győzelmi esély­lyel, mint küzdöttek azok, aki­ket már földretepeii. Régóta tart már a város küz­delme a Válsággal, de nekünk minden reménységünk megvan arra, hoy nem veszthetjük el a csatát, hogy Jánossy Gyula polgármester bölcs irányítása mellett földreteperjük a vad Birkózót s győztesen hagyjuk el a porondot. Interpellációs nap a Házban Budapest: A képviselőház teg­napi ülése, amely tegnap e9te 10 órakor ért véget, főképen az interpelléciókkal foglalkozott. A középiskolai reformról szóló ja­vaslat általános vitájában, ame­lyet ez interpellációkra való át­térés miatt 7 erekor megszakí­tottak, Farkas Tibor és Kocsán Károly szólalt fel, előbbi a javas­lat ellen, utóbbi mellette. Kcrábbi kérdésekre adott több miniszteri választ olvadtak fel ez­utén, köztük Kánya Kálmán kül­ügyminiszter véiaszét, amelyet Eá> bién Bélának a Szovjettel vatc? diplomáciai viszony ^felvételéről szóló interpelléciójára adott. Han­goztatta a külügyminiszter, hogy nem barátságos vagy hasonló szer­ződésről ven szó, hanem csak olyan megállapodásról, amelynek értelmében a két ország között a normális hivatalos viszony helyre áll. Teljesen alaptalanok azok a hirek, amelyek titkos szerződésről szólnak. A kormánynak ez a lé­pése nem jelent frontváltozást, a bolsev izmussal szemben szükség esetén épp oly szigorral lépünk fel, mint eddig és túlzottak azok a hirek, hegy a diplomáciai vi­szony félvétele ujabb tápot adhat az agitációnak, A kormány azt a célt tartotta szem előtt, hogy kü­lönösebb ok nélkül ne szaporít­suk ellenségeink számát és ne idegenitsünk el egy olyan nagy­hatalmat, amely egyre közelebb jön a kepitalista államokhoz. Fá­bián viszontválasza utén a Ház a külügyminiszter válaszát tudomá­sul vette. Amit mi hirdetünk, az minden ember kincse — mondotta dr. Raffay Sándor evangé­likus püspök az Országos Bethlen Gábor Szövetség csabai csoportjának linepélyén {A Közlöny eredeti tudósítása.) Az Országos Bethlen Gébor Szö­vetség az idén ünnepli fennállá­sénak 10' ik évfordulóját. Ez al­kalommal a szövetség minden csoportja jubiláris ünnepélyt tartott az egész országban, igy Békés­csabán is. A békéscsabai csoport ünnepé­lyének fényét nagyban ernelte, hogy azon jelen voltak a Magyar Evangélikus Lelkészek Egyesüle­tének tagjei, akik jelenleg varo­sunkban tartózkednak. A jubiláris ünnepség, mely a Vigadóban volt megtartva, szerdán este fél 7 órakor vette kezdetét dr. Raffay Sándor evangélikus püspök megnyitó beszédével. — Odakint a természet ölén ébred e világ — kezdte el beszé­dét dr. Raffay Séndor — muzsikál és mosolyog az élet, mindenünnen a megujhódés diadala int felénk. — A megjött vándormadarak hirdetik az ötök életet, melyet mi panaszkodva szeretünk. Raffay Séndor dr. magasszár­nyalósu költci allegóriákkal színe­zett szivbemerkoló beszédét a Vi­gadót zsúfolásig megtöltött közön­ség lélegzetvisszafojtva hallgatta. A püspök ezután arról beszélt, hogy most is egy kis, szürke ru­háju, csendes vándorcsapat érke­zett Békéscsabára — az evangé­likus lelkészek — akik szintén az örökkévalóságot hirdetik, akik azt hirdetik, hogy szép az élet, mert az Isten adta s ha van benne olyan, ami nem szép, azt az ember adta bozzá. — Mi ezért jöttünk ide — foly­tatta beszédét az általános érdek­lődés közepette Raffay Sándor dr. —, hogy miként a tavasz, virá­got hintsünk, bitvirágot az emberi lelkekbe. — Hirdetjük az Istennek a sza­vát, mert az isten szava békét, nyugalmat, boldogságot és szépséget ad. — Megemlékezünk a hit nagy hőséről, Bethlen Gáborról, aki, bár teste háromszáz éve meghalt, mégis itt él köztünk s világitófák­lyaként mutat arra az ulra, melyen haladnunk kell. — 111 i egyetemes, orok célokat szolgálunk s amit mi hirdetünk, az minden ember kincse. — Szerető szivvel jöttünk ide, hadd dobbanjon fel itt is a sziv boldog szeretete. Raffay Séndor dr. püspök gyö­nyörű beszédét a hallgatóság az •lejétől a végéig a legnagyobb fi­gyelemmel kisérte s annak végé­vel lelkesen megéljenezte, meg­tapsolta a szónokot. Esutén a pesti ev. magyar egy­ház férfi-kvartettje Weltíer Jenő karnagy dirigálása mellett két vallásos éneket adott elő, majd Kapi Béla evangélikus püspök lé­pett a szónoki emelvényre, aki „Az evangélikus öntudat" c ;men tartott igen értékes előadást. Kapi Béla püspök előadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom