Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) április-június • 73-145. szám
1934-04-12 / 81. szám
2 BEKESMEGYEI K0ZL0NV 1934 április 12 A szegény izraelita gyermekeket felruházó egylet közgyűlése Dr. Szamek Ignác és Friedmann Mórné ünneplése A szegény izraelita gyermekeket felruházó egylet vasárnap délután tartotta negyvenedik évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Dr. Szamek Ignác elnök üdvözölte a megjelent tagokat és a közgyűlést megnyitotta. Pollák Gézáné, az egyesület titkára olvasta fel éltalános figyelem között az egyesület mult évi működéséről szóló jelentését, mely szerint az egyesület az elmúlt évben 36 gyermeket ruházott fel, 4 gyermek tandíját fizette ki és a gyermek nyaraltatáahoz 50 pengővel járult hozzá. Dr. Biró Emil ügyvéd két eseményre hivta fel a közgyűlés figyelmét. Az egyik esemény, hogy dr. Szamek Ignác elnök 25 éve tölti be az egyesület elnöki tisztségét, a másik, hogy Friedmann Mórné elnöknő a közel napokban (öltötte be Isten kegyelméből 80. születésnapját. A közgyűlés meleg ovációban részesítette a jubilánsokat és mindkettőjüket az egyesület örökös tagjául választotta meg, egyben Pollik Gézáné titkárnőnek az egyesület egész évi működésének részletes jelentéséért köszönetet szav«zott. Dr. Szamek Ignác és Friedmann Mórné meghatott szavakban köszönték meg az ünneplést és mindketten hitet tettek, hogy a nemes célú egyesülőt kebeleben szolgálj'k továbbra is, mig csak erejük engadi, a jótékonyságot. Dr. Vas Vilmosné, a Nőegylet elnöknője tolmácsolta ezután keresetlen szavakban a Nősgylet elismerését. Dr. Biró Emil indítványára a közgyűlés a regi tisztikart választotta meg. Mutterom . MW WWW í f M "" """""""" Lány. Fiatal. Tizenhatévesnek mondja magát, de biztosan van tizennyolc. Elegáns. Glaszékeztyü a kezében, világoskék svájci sapka a fején (természetesen félrecsapva), ondoláit haj, rikitószinü, feltűnő ruha. Tanú volt egy perben, melyben édesanyja a sértett. Ha egymás mellett altnak, akkor látni, hoiy milyen nagy idő harmincnegyven év. Az anya egyszerű parasztasszony, tiszta, fekete ruhával és fejkendővel. A lény beszél. Hanyag, húnyaveti módon és állandóan mosolyog, mintha ezzel akarna sikereket aratni. Libákról kellene vallania és kétszer-háromszor fiatalembereket is szóbahoz. Azután anyjáról kell beszélnie, de csak igy mondja: — Mutterom . . . Nincs ebben semmi különös. De mégis, az egész lényén látszik, hogy mennyire át van itatva a „modern" élet, a huszadik század, az ujitók hazug frázishalmazával. Szeretnénk hinni, hogy ez nem uj tipus, csak „elvétve csapadék". Nem akarjuk tudomásul venni, hogy manapság általános, széltében-ho8szában tapasztalható tény, hogy anya és lány : ég és fö'd. De mennyire föld . . . Az április 22-i Tisza István emlékünnepély alkalmából Békéscsabáról iskiilönvonat megy Pestre A Tisza István emlékünnepély II. osztályon 8.30, P. 111. osztályon rendezőbizot'sága, hogy a kegyele tes ünnepségen a vidékiek részvételét is lehetővé tegye, f. hó 22re az ország minden részéből különvonatok engedélyezését eszközölte ki a MÁV igazatóságétól. A békéscsabai vonat indul: Békéscsabáról 6.26-kor, Budapestre érkezik 10.22 kor, Budapestről indul 20.24 kor, Békéscsabára érkezik 0.16 kor A különvonathoz ez alkalommal 11. oszt. kocsik is lesznek csatolva. A részvételi dij oda-vissza 6.20 P. A vonat a mult évi dalosvonat mintájára közlekedik s az utközban felszállók csak a kiindulási állomástól Budapestig számitolt kedvezményes menetdijat fizetik. A résztvevők számát f. hó 14-én a raggeli órákban kell a Menetjegyirodának bejelenteni, miértis ezúton arra kéri a Menetjegyiroda ugy az egyéni, mint a testületileg résztvenni kívánókat, hogy péntek estig jelentsék be részvételi szándékukat a Menetjegyirodában. És megint élőiről Genfből, az európai diplomácia bridge-szalonjából jelentik : A leszerelési konferencia elnöki tanácsa kedden, naptári pontossággal, április tizedikén délután négy órakor ült össze, hogy négy és fél hónapi szünet után végre-valahára döntsön a leszerelési konferencia összehívása ügyéban. Az elnök, Arthur Handarson még az nap délelőtt tanácskozásra ül össze Massigli francia főmegbizottal és Eden angol fopecsétőrrel és ezen a tanácskozáson határozzák el, ki terjessze be hivatalosan a leszerelési konferencia összehíváséra vonatkozó javaslatot, hogy semmi kétség fenn ne forogjon ez iránt, miszerint a leszerelési konferencia több akar lenni üres szószátyárkodásnál. Henderson, aki érti a módját hogyan kell port hinteni a világ szemébe, máris részletes jelentést tett közzé az elnöki tanács mult év november huszonkettediki utolsó ülése óta lefolyt tárgyalásokról, amelyet Barthouval, Franciaország jelenlegi külügyminiszterével, akit Lord Róbert Cacil emlékirataiban száraz hóhérnak nevez, folytatott megbeszélés keltett benne. Szóval ismét helyben vagyunk. Anglia, mint 1918. óta mindis. ha törésre került a dolog, megint Franciaország oldalén áll. Igaz, hogy anyakönyvvezető elé nem akar vele járulni, de a szerelmi viszonyt, melyet házasságon kívül folytat vele, szintén nem akarja megszakítani. Különösen akkor nem, amikor látnia kell, hogy Belgium, amelyet Napoleon találóan Anglia szivének irányított pisztolyhoz hasonlított és Hollandia, amelyet meg Pitt Anglia bójájának jelezett, tehát ép az a két állam, melynek biztonságától a maga léteés nem- ( léte is függ, mindjobban Németországhoz szít és — amióta a nemzeti szocializmus a szent római birodalom mammuth csontjait piszkólja ki a föld alól, német oldalról várja azta segítséget, amelyet Angliától akár okkal, akár oktalanul immáron nem remélhet. A Downing Street urainak Cortiszerve elég ,finom és elég fejlett ahlioz, hogy megérezzék, mi készül Anglia kapujában. S ha nem elég fejlett és elég finom, gondolkodásra késztethette őket az a fura beszéd, amely nemrégiben, ez év március hatodikán'gróf Brocqueville szájából hangzott el. Mit hangoztatott a belga miniszterelnök? Óh, semmi egyebet, mint azt, hogy a mult immár a múlté, hogy azon ami egyszer magtörtént, bakefántoskodás nem segit. És — mindez Bruxellesben kelt szárnyra, ahol legmagasabbra csapott valaha a német gyűlölet lángja — kárhoztatta azokat a szélkotyákat, akik balgán abban a reményben ringatták magukat, hogy a versaillesi szerződés örök időkre szól és hogy egy olyan népet, minő a német, a kiskorúság jármában lehet tartani, addig, amig a pillanatnyi győztesek jónak vélik. Brocqueville miniszterelnök nyíltan hangsúlyozta, hogy azok az emeltyűk, amelyek az európai politikát mozgatják, 1918 tói 1934 ig terjedő időközben helyet és szerepet cseréltek. Németország, amely a háborút megelőzőleg számtalan töredékből, megannyi önálló mozaikdarabkából volt összeróva, ma egyre gyorsabb ütemben tömörül egy politikai cél, egy politikai gondolat, egy politikai terv körül. Ezzel szemben az a huszonhét állam, amely a versaiilesi birtokrendezést a maga aláírásával ellátta és szentesitette, ahányan vannak, annyifelé húznak. Ennélfogva — fejtette le éle3 kanyarodással a csévéről a fonalat Brocqueville gróf — mi sem állhat annak a megoldásnak az útjában, amely elfogadva a tényeket, amelyeket sem elfojtani, sem letagadni nem lehet, Németország jogét a fegyverkezéshez elismeri, mert csakis icjy érhető el az, amit nemcsak Belgium, de Hollandia is óhajt: a békés megegyezés a legkevesebb áldozattal és aíegtöbb biztosítékkal. Hogy ez a beszéd mindenütt szerte az egész világon olyként hatott, mint holmi büzbomba, azt mondanunk sem kell. Mint ahogy azt sem kell mondanunk, hogy Franciaországban már egyenesen árulásról rebesgettek azok a csahosok, akiknek minden jelenség gyanús, ami a francia érdekeket csak messziről súrolja. Ám a legérdekesebb az. hogy magában Belgiumban, de még inkább Hollpndiában elképedt mindenki, aki a politikának kibicel. Es hiába vállalkozott Paul Hymans arra, hegy egy terjengős beszéd során félre magyarázza és ha lehet elvetélje a kormányfő elszólását, hiába fejtegette, hogy a versaiilesi szerződés egész, amelyhez nyulai nem szabad, amelyből semmit elvenni, illetve amelyhez semmit hozzá adni nem lehat, a fulánk mélyen hatolt a szövetségesek bőre alá. És növelte a keserűséget az is, hogy kipattant ejy ujabb titok. Az, hogy Belgium és Hollandia nemcsak a Harmadik Birodalom, de Olaszország kapuján is bekopogtatott és nem étalotta Franciaország tudomása nélkül, sőt egyenes megkerülésevei azzal a hatalommal tárgyalni, arrmlynek utvonalai mindenütt, a Brenner-hágénál csakúgy, mint az Adrián, az aegaii tengeren, ép ugy Afrikában derékszögben keresztezik a francia hatalom mágnes meze 5 f. Hogy Dorlodet és Diercks szenátorok a francia vezérkar nyomására a miniszterelnök nyilatkozatét Iecéfolták, az mit sem változtat a szépséghibán, amely Franciaország presztízsén esett. Igaz, a belga parlament mindkét háza kifejezte aggodalmát Németország fegyverkezése miatt, utasította a kormányt, hogy ellenezzen minden olyan politikát, amely Németországot régi jogaiba akaria visszaiktatni. Igaz, hogy a b^lsra parlament mindkét háza bi"'ositékol követelt Németországtól. És Dsdig — von Overbargh szenátor fogalmazásában — követeli az angol szövetség megújítását, a francia véd-rőmüvek tovóbbi kiépítését, az Északi Tengertől egészen a thionviliéi medencéig, a locarn< I egyezség módosításéi, Anglia, Franciaország, Olaszország Németalföld kezességét a jelenlegi országhatárok tekintetében. Mindez igaz. Csakhogy az is igaz ám, hogy Barthounak sietve látogatást kellett tennie Bruxellesben, avégből, hogy ugy otthon, mint Angliában eloszlassa a mételyként emésztő kételyeket, amelyek Brocqueville gróf heszéde nyomán feltolakodtak. Csak atmakuténa, hogy Barthou a kést Belgium torkának szegezte és a szuszt belefojtotta, tehát némi szelid nyomásra hangzott át a csatornán túlra a biztató igéret : „Ha az angol kormány kérdéseket ad fel, Belgium (s vele együtt Hollandia is) kötelességének érzi azokra válaszolni, annak rendje és módja szerint," És ismét igaza lett Hegelnek, aki azt tartotta, hogy az igazság mindig győz, mert ami győz, az az igazság. Ez a különös közjáték vezette be a leszerelési konferenciát és e» ,ől folyt az a megbeszélés, ame'y oly kellemes és jóleső benyomást hagyott hátra az egykori munkavezér lelkében. És ebből kiolvashatja még a vak is, hogy a leszerelésből ismét nem le3z semmi. Mindaddig, amig a leszerelés egyoldalulag céloztatik, a nyugati nagyhatalmak és csatlósaik javára, egy tarthatatlan béke fenntartására, mindaddig, amig a francia szállóige szerint az első lépést a béke felé meg nem teszik a gyilkos urak, nddip béke nem lesz és nem lehet. És főleg nem lesz és nem lehet béke akkor, amikor egy Henderson, olyan jövővel a háta mögött, amilyennel ő rendelkezik, nem átalja ezt a cudar játékot űzni. Noblesse obiige. De sajna ugy látszik, hogy a nemesség ismeretlen helyre költözött Európa tájéról. lg Bomba robbant a belgrádi rendőrigazgatóság épületében. Emberéletben nem esett kór. Primo de Rivera fia ellen Medridban bombamérényletet követtek el. Rivera könnyebb szérülést szenvedett. Csabai piaci árak Buza 9.20-9.40 Tengeti 7.20-7.50 Zab 7.10-7.30 Árpa 7.10-7.30 Defekt tengeri 5.—5.50
